Language of document : ECLI:EU:F:2015:103

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK

ÍTÉLETE

(egyesbíró)

2015. szeptember 21.

F‑72/11. sz. ügy

Anastasios Anagnostu és társai

kontra

Európai Bizottság

„Közszolgálat – Tisztviselők – Előléptetés – A 2010. és 2011. évi előléptetési időszak – Referencia‑szorzótényezők – A személyzeti szabályzat 6. cikkének (2) bekezdése – A 2004. május 1‑jétől 2011. április 30‑ig terjedő időszakra vonatkozó átmeneti intézkedések – A személyzeti szabályzat XIII. mellékletének 9. cikke – A személyzeti szabályzat 45. cikkének általános végrehajtási rendelkezései – Az előléptetési küszöb megállapítása – Az előléptetett tisztviselők listájára való felvétel elmaradása – Eljáráshoz fűződő érdek”

Tárgy:      Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke alapján alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amellyel A. Anagnostu és 24 másik felperes elsődlegesen először is az Európai Bizottság kinevezésre jogosult hatósága által hozott, a 2010. és 2011. évi előléptetési időszakban az AD 13 és AD 14 besorolási fokozatra vonatkozóan az előléptetési küszöböt megállapító határozatok megsemmisítését, másodszor a 2010. évi előléptetési időszakban az AD 13 és AD 14 besorolási fokozatba előléptetett tisztviselők listájának megsemmisítését, valamint a Bizottság kinevezésre jogosult hatósága által hozott azon hallgatólagos határozat megsemmisítését kéri, amelyben megtagadta, hogy több további tisztviselőt léptessen elő AD 12 és AD 13 besorolási fokozatba.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék megsemmisíti az Európai Bizottság 2010. november 26‑i azon határozatait, amelyekben nem léptette elő A. Antoulast, D. Brunit, D. Nicolaidou‑Kallergist és A. Xanthopoulost. A Közszolgálati Törvényszék a keresetet az ezt meghaladó részében elutasítja. Az Európai Bizottság maga viseli költségeinek négy huszonötöd részét, valamint köteles viselni a felpereseknél felmerült költségek négy huszonötöd részét. Az A. Antoulason, B. Brunin, D. Nicolaidou‑Kallergisen és A. Xanthopouloson kívüli többi felperes maga viseli költségeinek huszonegy huszonötöd részét, valamint köteles viselni az Európai Bizottság részéről felmerült költségek huszonegy huszonötöd részét.

Összefoglaló

1.      Tisztviselői kereset – Sérelmet okozó aktus – Fogalom – Az előléptetési küszöböt megállapító határozat – Előkészítő aktus – Kizártság – Az előléptetett tisztviselők listáját megállapító határozat megsemmisítése iránti keresetben járulékos módon megtámadható aktus

(Személyzeti szabályzat, 45. cikk, és 90. cikk, (2) bekezdés)

2.      Tisztviselői kereset – Az eljáráshoz fűződő érdek – Referencia szorzótényezők – Az előléptetési küszöböt megállapító határozat – Az előléptetés megtagadásával szemben benyújtott kereset– Az előléptetési küszöb elérésére vonatkozó lehetőség bizonyításának szükségessége – Személyes sérelem hiánya

(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)

1.      Csak azok a kötelező joghatásokat kiváltó intézkedések minősülnek megsemmisítés iránti keresettel megtámadható jogi aktusoknak és határozatoknak, amelyek a felperes jogi helyzetének jelentős módosításával a felperes érdekeit érintik. Olyan aktusok vagy határozatok esetén, amelyek kidolgozása több szakaszban, különösen egy belső eljárás végén történik, mint a személyzeti szabályzat 45. cikkének általános végrehajtási rendelkezéseiben foglalt előléptetési eljárásra irányuló belső eljárás, főszabály szerint csak azon intézkedések minősülnek megtámadható aktusoknak, amelyek az eljárás lezárásaként véglegesen rögzítik az intézmény álláspontját. A közbenső aktusok, amelyek célja a végső határozat előkészítése, viszont nem minősülnek a személyzeti szabályzat 90. cikke (2) bekezdésének értelmében vett sérelmet okozó aktusoknak, és azokat csak a megsemmisíthető aktusok ellen benyújtott kereset keretében, járulékos módon lehet megtámadni.

Az előléptetési küszöb megállapítása, függetlenül attól, hogy indikatív vagy végleges küszöbről van‑e szó, az előléptetési eljárásnak mindössze az egyik szakasza, amely az előléptetési időszakban előléptetett tisztviselők listájának közzétételével zárul. Márpedig csak e lista közzétételének időpontjában érintheti az előléptethető tisztviselők jogi helyzetét. Ebből következően az előléptetési küszöböt megállapító határozatok a kinevezésre jogosult hatóságnak az előléptethető tisztviselők listáját megállapító határozatát előkészítő aktusai.

Azonban, még ha az ilyen egyedi határozat nem is képezheti önálló megsemmisítés iránti kereset tárgyát, annak jogszerűsége a végleges határozattal szemben benyújtott keresetben mindig vitatható.

Ezért az előléptetési küszöböt megállapító határozatok megsemmisítésére irányuló kereseti kérelem elfogadhatatlan.

(lásd a 38–42. pontot)

Hivatkozás:

Elsőfokú Bíróság: 2000. március 9‑i Vicente Nuñez kontra Bizottság ítélet, T‑10/99, EU:T:2000:60, 28. pont; 2003. március 5‑i Staelen kontra Parlament ítélet, T‑24/01, EU:T:2003:52, 32. és 33. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2003. március 19‑i Tsarnavas kontra Bizottság ítélet, T‑188/01–T‑190/01, EU:T:2003:77, 73. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2007. május 3‑i Crespinet kontra Bizottság ítélet, T‑261/04, EU:T:2007:122, 42. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat;

Közszolgálati Törvényszék: 2006. december 13‑i Aimi és társai kontra Bizottság végzés, F‑47/06, EU:F:2006:134, 64. pont.

2.      A tisztviselő nem jogosult arra, hogy a törvény vagy az intézmények érdekében lépjen fel, és megsemmisítés iránti keresete alátámasztására kizárólag olyan kifogásokra hivatkozhat, amelyek őt személyében érintik. Márpedig a tisztviselőnek az ahhoz fűződő érdeke megalapozásához, hogy az előléptetését az érintett besorolási fokozatban állítólag alkalmazandó előléptetési arány tiszteletben tartásának elmaradása miatt mellőző határozat megsemmisítését kérje, bizonyítania kell, hogy a személyes helyzetére és különösen az előléptetéshez összegyűjtött pontjai számára tekintettel nem zárható ki, hogy elérte volna a küszöböt, ha alkalmazták volna az említett előléptetési arányt.

Azonban mindegyik előléptetési időszak független az azt megelőző vagy az azt követő előléptetési időszaktól, mivel azok a tisztviselők, akiknek az érdemeit össze kell hasonlítani, valamint az ezen összehasonlításhoz meghatározott kritériumok mindegyik előléptetési időszak tekintetében egyediek. Ezért nem érinti közvetlenül és azonnal a tisztviselők jogi helyzetét önmagában azon körülmény, hogy az érintett előléptetési időszakban nem több tisztviselőt léptettek elő az érintett besorolási fokozatokba, és ez a későbbi előléptetési időszakokban befolyásolhatja a felperesek helyzetét az érintett besorolási fokozatok tekintetében felállított, érdem szerinti listákon, és ezáltal késleltetheti az előléptetésüket.

(lásd az 56., 57. és 63. pontot)

Hivatkozás:

Törvényszék: 2009. április 24‑i Sanchez Ferriz és társai kontra Bizottság ítélet, T‑492/07 P, EU:T:2009:116, 26. és 39. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2014. október 16‑i Schönberger kontra Számvevőszék ítélet, T‑26/14 P, EU:T:2014:887, 39. pont.