Language of document : ECLI:EU:F:2016:73

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE (második tanács)

2016. április 11.

F‑94/15. sz. ügy

Oren Wolff

kontra

Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ)

„Közszolgálat – Az EKSZ személyi állománya – Személyzeti bizottság – A személyzeti bizottság tagjainak megválasztása – Érvényesség – A személyzeti szabályzat II. melléklete 1. cikkének ötödik albekezdése – Az EKSZ választási szabályzata – A választás első fordulója – Az érvényességi küszöb elérésének hiánya – A szavazási időszak meghosszabbítása – A szavazási időszak további meghosszabbítása – Második választási forduló megszervezésének hiánya – Jogellenesség”

Tárgy:      Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke alapján alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján előterjesztett kereset, amelyben Oren Wolff azon 2015. április 23‑i határozat megsemmisítését kéri, amelyben az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) elutasította azon kérelmét, melyben vitatta a személyzeti bizottság tagjai megválasztása eredményeinek érvényességét.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék megsemmisíti azon 2015. április 23‑i határozatot, amelyben az Európai Külügyi Szolgálat elutasította Oren Wolff arra irányuló kérelmét, hogy érvénytelenítsék a személyzeti bizottság tagjai megválasztásának eredményeit. Az Európai Külügyi Szolgálat maga viseli saját költségeit és köteles viselni az O. Wolff részéről felmerült költségeket.

Összefoglaló

Tisztviselők – Képviselet – Személyzeti bizottság – Választások – Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) – Az első fordulóban az érvényességi küszöb elérésének hiánya – Második választási forduló megszervezésének hiánya – A választás első fordulójában a szavazási időszak további meghosszabbítása, második forduló megszervezése nélkül – Jogellenesség

(Személyzeti szabályzat, 9. cikk; II. melléklet, 1. cikk, ötödik albekezdés)

Sem a személyzeti szabályzat 9. cikke, sem a személyzeti szabályzat II. melléklete nem rendelkezik a személyzeti bizottság megválasztásának módjáról. Ezért a tisztviselők közgyűlései jelentős önállósággal rendelkeznek a személyzeti bizottság megválasztása módjának meghatározását illetően, feltéve hogy a választott mód nem sérti a demokrácia vagy a méltányosság elveit. Az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) tehát rendelkezik választási szabályzattal, amelyet a személyi állománnyal folytatott konzultációt követően fogadtak el, és amely pontos szabályokat tartalmaz a választási fordulók lefolytatásával és a szavazási időszakokkal kapcsolatban.

E tekintetben a választási szabályzat 17. cikkéből kitűnik, hogy a választási iroda köteles megszervezni a választások második fordulóját abban az esetben, ha az első választási forduló végeztével a választók kétharmados részvételi arányát nem érték el.

Szintén a választási szabályzat 14. és 17. cikkéből következik, hogy amennyiben a választási iroda meghatározza a szavazási időszak kezdő időpontját, többé semmiféle mozgástere nincs ezen időszak időtartamának és esetleges meghosszabbításának meghatározására. A választási szabályzat 14. cikke ugyanis az első választási forduló eredetileg tíznapos szavazási időszakának csupán egyetlen, végső soron automatikus meghosszabbítását írja elő. A választási szabályzat 17. cikke a maga részéről egyértelműen kimondja, hogy haladéktalanul második választási forduló megszervezését írja elő abban az esetben, ha az első választási forduló nem tette lehetővé a választók kétharmados részvételében meghatározott érvényességi küszöb elérését, így nem nyilvánítható érvényesnek.

Tehát nem a választási iroda feladata – a választási szabályzat 14. cikkével szembemenve – az első választási forduló keretében a szavazási időszak második meghosszabbítása, máskülönben megfosztaná minden értelmétől a választási szabályzat 17. cikkét.

Az első választási fordulónak a választási szabályzatban előírt időszakokon túlmenő ilyen meghosszabbítása sérti a személyzeti szabályzat II. melléklete 1. cikkének ötödik albekezdését is, amely előírja, hogy amennyiben az első választási forduló során nem érik el a választók kétharmados részvételében meghatározott érvényességi küszöböt, második választási fordulót szerveznek, amelyre alacsonyabb érvényességi küszöb vonatkozik, a választók egyszerű többsége.

Azon tényt illetően, hogy a szavazási időszak első meghosszabbítása szabadságolási időszakkal esett egybe, a választási iroda az első választási forduló kezdő időpontjának meghatározásakor nem hagyhatta figyelmen kívül, hogy ezen tíznapos automatikus meghosszabbítás időszaka egy hét szabadságot foglal magában, amely befolyásolhatja a választók részvételét.

(lásd a 30–34. és 36. pontot)

Hivatkozás:

Elsőfokú Bíróság: 1998. július 14‑i Lebedef kontra Bizottság ítélet, T‑192/96, EU:T:1998:162, 70. pont; 2004. április 22‑i Schintgen kontra Bizottság ítélet, T‑343/02, EU:T:2004:111, 39. pont;

Közszolgálati Törvényszék: 2013. október 1‑jei Loukakis és társai kontra Parlament ítélet, F‑82/11, EU:F:2013:139, 63. pont.