Ideiglenes változat

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK VÉGZÉSE

(első tanács)

2016. május 3.

F‑18/12. sz. ügy

Sophie Aprili

és

Karin Kilian

kontra

Európai Bizottság

„Közszolgálat – Nyugdíjak – A személyzeti szabályzat VIII. melléklete 11. cikkének (2) bekezdése – Az Unió szolgálatába lépés előtt valamely nemzeti nyugdíjrendszerben megszerzett nyugdíjjogosultságok – Az Unió nyugdíjrendszerébe való átvitel – Az uniós nyugdíjrendszerbe történő átvitel – A kinevezésre jogosult hatóság vagy a munkaszerződések megkötésére jogosult hatóság által a nyugdíjra jogosító szolgálati évek jóváírására vonatkozóan tett és az érdekelt által elfogadott javaslat – E javaslat visszavonása – Az új általános végrehajtási rendelkezéseken alapuló, a nyugdíjra jogosító szolgálati évek jóváírására vonatkozó új javaslat – Elfogadhatatlansági kifogás – A sérelmet okozó aktus fogalma – Az eljárási szabályzat 83. cikke”

Tárgy:      Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke alapján alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben Sophie Aprili és Karin Kilian lényegében az Európai Bizottság munkaszerződések megkötésére jogosult hatósága, illetve a Bizottság kinevezésre jogosult hatósága által hozott, 2011. június 21‑i és május 20‑i azon határozatok megsemmisítését kérik, amelyekben e hatóságok véglegesen meghatározták azon nyugdíjjogosultságokat, amelyekre a felperesek az Unió szolgálatába lépésük előtt megszerzett nyugdíjjogosultságaik címén az Európai Unió nyugdíjrendszerében jogosultak.

Határozat:      A Bíróság a keresetet mint elfogadhatatlant elutasítja. Sophie Aprili és Karin Kilian maguk viselik a saját költségeiket és kötelesek viselni az Európai Bizottságnál felmerült költségeket.

Összefoglaló

1.      Tisztviselői kereset – Sérelmet okozó aktus – Fogalom – Az Uniónál való szolgálatba lépést megelőzően megszerzett, nyugdíjra jogosító szolgálati időnek az uniós rendszerbe való átvitel céljából történő jóváírására tett javaslat – Kizártság – A megszerzett nyugdíjjogosultságok tőkeértékének átvitelét követően hozott, a nyugdíjra jogosító szolgálati idő elismeréséről szóló határozat – Bennfoglaltság

(EUMSZ 270. cikk; személyzeti szabályzat, 91. cikk, (1) bekezdés és VIII. melléklet, 11. cikk, (2) bekezdés)

2.      Tisztviselői kereset – A panaszt elutasító határozat elleni kereset – Elfogadhatóság – A panaszt elutasító határozat ellen benyújtott kérelmekről történő határozathozatal kötelezettsége – Önálló tartalommal nem rendelkező kérelmek vagy pusztán megerősítő határozat – Hiány

(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)

1.      A személyzeti szabályzat VIII. melléklete 11. cikkének (2) bekezdésében előírt, a nyugdíjjogosultságok átvitelére vonatkozó eljárás keretében az érdekelt által a szolgálatba lépése előtt megszerzett nyugdíjjogosultság tőkeértékének átvitelét követően az esettől függően a kinevezésre jogosult hatóság vagy a munkaszerződések megkötésére jogosult hatóság által hozott határozat az, amely sérelmet okozó aktusnak minősül és a személyzeti szabályzat 91. cikkének (1) bekezdése alapján keresettel megtámadható. Ezzel szemben a nyugdíjjogosultság jóváírására tett javaslat az érdekelt általi elfogadása esetén nem minősül az EUMSZ 270. cikk alapján és a személyzeti szabályzat 91. cikkének (1) bekezdése alapján keresettel megtámadható sérelmet okozó aktusnak.

Ugyanis a nyugdíjra jogosító szolgálati idő jóváírása csak akkor ismerhető el, ha a tisztviselő hozzájárul az általa az érintett külső nyugdíjpénztárnál megszerzett nyugdíjjogosultság tőkeértékének az uniós nyugdíjrendszerbe való átvitelére irányuló eljárás folytatásához, amely hozzájárulást az esettől függően a kinevezésre jogosult hatóságnak vagy a munkaszerződések megkötésére jogosult hatóságnak az érintett nemzeti nyugdíjpénztár által közölt ideiglenes tőkeösszeg alapján tett, nyugdíjjogosultság jóváírására vonatkozó javaslata fényében adhat meg.

E tekintetben a nyugdíjjogosultság jóváírására vonatkozó javaslat szakaszában az érintett intézmény csupán arra vállal kötelezettséget, hogy megfelelően alkalmazza az érdekelt helyzetére a személyzeti szabályzat VIII. melléklete 11. cikkének (2) bekezdését és az általános végrehajtási rendelkezéseket. Az említett intézmény e kötelezettsége közvetlenül a személyzeti szabályzat kérdéses rendelkezéseiből ered, még az intézmény kifejezett kötelezettségvállalásának hiányában is.

Így a jóváírásra vonatkozó javaslatban kifejezett kötelezettségvállalásból sem a kérdéses intézményt terhelő újabb kötelezettség, következésképpen az érdekelt jogi helyzetének megváltozása sem következik, különösen azért, mert még amennyiben az érdekelt hozzá is járul a más rendszerben megszerzett nyugdíjjogosultsága uniós nyugdíjrendszerbe való átviteléhez, a javaslatot tevő intézményt a nemzeti nyugdíjpénztár által közölt tőkeösszeg átvitelét követően nem terheli kapcsolódó kötelezettség arra vonatkozóan, hogy az érdekelt javára automatikusan elismerje az azon eredeti javaslatban jelzett, nyugdíjra jogosító szolgálati éveket, amely alapján a tisztviselő megerősítette az említett tőkeösszeg uniós nyugdíjrendszerbe való átvitelére vonatkozó szándékát.

(lásd a 36–40. pontot)

Hivatkozás:

Az Európai Unió Törvényszéke: 2015. október 13‑i Bizottság kontra Verile és Gjergji ítélet, T‑104/14 P, EU:T:2015:776, 50., 52., 53. és 74. pont; Bizottság kontra Cocchi és Falcione ítélet, T‑103/13 P, EU:T:2015:777, 66. pont; Teughels kontra Bizottság ítélet, T‑131/14 P, EU:T:2015:778, 37., 46., 48., 49., 58. és 70. pont.

2.      Az eljárásgazdaságosság elvének megfelelően az uniós bíróság dönthet úgy, hogy kifejezetten a panaszt elutasító határozattal szembeni kérelmek tárgyában nem szükséges határozni, ha azok önálló tartalommal nem bírnak, és valójában nem különíthetők el az azon jogi aktussal szembeni kérelmektől, amely ellen a panaszt benyújtották. Ez a helyzet állhat fenn különösen akkor, ha az uniós bíróság megállapítja, hogy a panaszt elutasító határozat pusztán megerősíti az e panasz tárgyát képező jogi aktust, ráadásul ezen aktus nem minősül a személyzeti szabályzat 90. cikke értelmében vett sérelmet okozó aktusnak.

(lásd a 43. pontot)

Hivatkozás:

Az Európai Unió Törvényszéke: 2011. szeptember 21‑i Adjemian és társai kontra Bizottság ítélet, T‑325/09 P, EU:T:2011:506, 33. pont;

Közszolgálati Törvényszék: 2014. november 19‑i EH kontra Bizottság ítélet, F‑42/14, EU:F:2014:250, 85. pont.