Language of document : ECLI:EU:C:2015:651

C‑23/14. sz. ügy

Post Danmark A/S

kontra

Konkurrencerådet

(a Sø‑ og Handelsretten [Dánia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – EK 82. cikk – Erőfölénnyel való visszaélés – A tömeges postai küldemények kézbesítésének piaca – Címzett reklámküldemények – Visszamenőleges hatályú árengedményrendszer – Kiszorító hatás – A megegyező hatékonyságú versenytárs kritériuma – A versenyellenes hatás valószínűsége és komoly jellege”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (második tanács), 2015. október 6.

1.        Erőfölény – Visszaélés – Hosszú időszakra vonatkozó, feltételes és visszamenőleges hatályú árengedményrendszert tartalmazó, a tömeges postai küldemények kézbesítésére vonatkozó szerződések – Kiszorító hatással járó, visszaélésszerű jelleg – Értékelési szempontok

(EK 82. cikk)

2.        Erőfölény – Visszaélés – Fogalom – Azon magatartást jelentő objektív fogalom, amely alkalmas arra, hogy befolyásolja a piac szerkezetét, és amelynek hatása a verseny fenntartásának vagy fejlődésének korlátozása

(EK 82. cikk)

3.        Erőfölény – Visszaélés – Mennyiségi engedmény – Hűségengedmény – Ez utóbbiak minősítése – A tömeges postai küldemények kézbesítésére vonatkozó, hűségengedményt tartalmazó szerződések – Visszaélésszerű jelleg – Értékelési szempontok

(EK 82. cikk)

4.        Erőfölény – Visszaélés – Hátrányos megkülönböztetéssel nem járó engedmények – Az esetleges kiszorító hatásra gyakorolt hatás hiánya

(EK 82. cikk)

5.        Erőfölény – Visszaélés – Objektív igazolás – Feltételek – A bizonyítási teher terjedelme

(EK 82. cikk)

6.        Erőfölény – Visszaélés – Versenykorlátozó képesség és kiszorító hatás – Értékelési szempontok – A megegyező hatékonyságú versenytárs kritériumának alkalmazására vonatkozó kötelezettség – Hiány

(EK 82. cikk)

7.        Erőfölény – Visszaélés – Versenyellenes hatás – A lehetséges hatás elégséges jellege – A versenytársak tényleges vagy valószínű kiszorítása – Értékelési szempontok

(EK 82. cikk)

8.        Erőfölény – Visszaélés – Versenyellenes hatás – A komoly vagy érzékelhető jelleg követelménye – Hiány

(EK 82. cikk)

1.        Annak eldöntésekor, hogy egy erőfölényben lévő vállalkozás és annak ügyfelei között a tömeges postai küldemények kézbesítésére vonatkozóan kötött szerződések keretében nyújtott árengedményrendszer, amely rendszert a következők jellemzik:

–        egy 6%‑tól 16%‑os mértékig terjedő skála,

–        arra vonatkozó feltétel, hogy a referencia‑időszak végén az erőfölényben lévő vállalkozás kiigazítást végez, amennyiben a kézbesített küldemények mennyisége nem felel meg a kezdeti becslésnek, és

–        abban az értelemben vett visszamenőleges hatály, hogy amennyiben a küldemények eredetileg meghatározott küszöbértékét meghaladják, az árengedmény év végén megállapított mértéke az érintett időszakban kézbesített valamennyi küldeményre vonatkozik, és nem csak a kezdetben becsült mennyiséget meghaladó küldeményekre,

és amely rendszert egy erőfölényben lévő vállalkozás vezetett be, az EK 82. cikket sértő, a piacról kiszorító hatással rendelkezhet‑e, az ügy összes körülményét meg kell vizsgálni, különösen az árengedmény adásának feltételeit és módjait, az érintett vállalkozás erőfölényének terjedelmét és az érintett piac sajátos versenyfeltételeit. Az a körülmény, hogy az említett árengedményrendszer a piacon megtalálható ügyfélkör nagy részét lefedi, hasznos információval szolgálhat e gyakorlat jelentőségéről és piacra kifejtett hatásáról, mivel megerősítheti a versenyellenes kiszorító hatás valószínűségét.

E tekintetben először is a szerződő feleknek az erőfölényben lévő vállalkozással szembeni szerződéses kötelezettségei és a rájuk gyakorolt nyomás különösen súlyos lehet akkor, ha az engedmény nemcsak az e vállalkozás termékeinek ezen szerződő fél által a figyelembe vett időszakban való vásárlásainak növekedésétől függ, hanem kiterjed ezen vásárlások egészére is. Ily módon az erőfölényben lévő vállalkozás termékeire vonatkozó vásárlások viszonylag enyhe változásai a szerződő felek tekintetében aránytalan hatásokat eredményeznek. Egy viszonylag hosszú referencia időszak során értékesített mennyiség függvényében adott árengedmények valamennyi rendszerének velejárója az, hogy a referencia‑időszak végén nő a vásárlóra nehezedő nyomás, hogy elérje az előny megszerzéséhez szükséges vásárlási mennyiséget, vagy hogy elkerülje az egész időszakra nézve előre látható veszteséget. Következésképpen az ilyen árengedményrendszer lehetővé teheti az erőfölényben lévő vállalkozás számára, hogy a saját ügyfeleit könnyebben magához kösse, valamint a versenytársai ügyfeleit magához csábítsa, és ezáltal az érintett piacon a kereslet versenynek kitett részét a saját javára elszívja. Ez a szívóhatás még erősebb akkor, ha az árengedmények különbségtétel nélkül vonatkoznak a kereslet vitatható, illetve a törvényi monopólium körébe tartozó nem vitatható részére is.

Másodszor a rendkívül jelentős piaci részesedés az azzal rendelkező vállalkozást olyan hatalmi helyzetbe hozza, amely azt kötelező partnerré teszi, és amely a független magatartás lehetőségét biztosítja számára. E körülmények között az említett vállalkozás versenytársai számára különösen nehéz jobb ajánlatot tenni az eladások egész volumenére alapított engedményekkel szemben. Tekintettel a jelentősen nagyobb piaci részesedésére, az erőfölényben lévő vállalkozás általában kikerülhetetlen kereskedelmi partnernek minősül a piacon.

E körülmények között valamely vállalkozás által alkalmazott olyan árengedményrendszer, amely az ügyfelek e vállalkozás irányába való formális elkötelezése nélkül mégis arra irányul, hogy megnehezítse azt, hogy ezen ügyfelek a beszerzéseikkel a versenytárs vállalkozásokhoz forduljanak, versenyellenes kiszorító hatást fejt ki.

(vö. 23–25., 33–35., 40., 42., 50. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2.        Lásd a határozat szövegét.

(vö. 26. pont)

3.        Az erőfölényben lévő vállalkozás által az ügyfeleinek nyújtott engedmény esetén – a kizárólag az érintett gyártótól beszerzett mennyiséghez kötött mennyiségi engedménnyel ellentétben, amely főszabály szerint nem sérti az EK 82. cikket – a hűségengedmény, amely pénzügyi előnyök biztosítása útján annak megakadályozására irányul, hogy az ügyfelek a versenytárs gyártóktól való beszerzéssel fedezzék szükségleteik egészét vagy jelentős részét, e cikk értelmében vett visszaélésnek minősül. E tekintetben egy olyan rendszer, amelyhez nem kapcsolódik a vevők azon kötelezettsége vagy ígérete, hogy a szükségleteiket kizárólag vagy bizonyos hányadig az erőfölényben lévő vállalkozástól való beszerzéssel fedezik, különbözik az ilyen hűségengedménytől.

Egy engedményrendszer nem tekinthető egyszerűen mennyiségi engedménynek, amennyiben a szóban forgó árengedményeket nem az egyes egyedi megrendelések tekintetében biztosítják, ami ezáltal a szolgáltató költségmegtakarításának felelne meg, hanem egy adott időszak során tett megrendelések összessége alapján. E körülmények között annak meghatározásához, hogy az erőfölényben lévő vállalkozás egy ilyen árengedményrendszer alkalmazásával visszaélt‑e ezen erőfölénnyel, az összes körülményt mérlegelni kell, különösen az árengedmény adásának feltételeit és módjait, és meg kell vizsgálni, hogy ez az engedmény – olyan előny útján, amely nem alapul semmilyen, ezen előnyt igazoló gazdasági ellenszolgáltatáson – a vevő beszerzési forrásokra vonatkozó választási lehetőségének korlátozására vagy elvételére, a versenytársak piacra jutásának akadályozására, egyenértékű szolgáltatások esetén az üzletfelekkel szemben eltérő feltételek alkalmazására vagy az erőfölény torzult versennyel való megerősítésére irányul‑e.

(vö. 27–29., 64. pont)

4.        Lásd a határozat szövegét.

(vö. 38. pont)

5.        Lásd a határozat szövegét.

(vö. 47–49. pont)

6.        Az EK 82. cikkből nem vezethető le arra vonatkozó jogi kötelezettség, hogy az erőfölényben lévő vállalkozások árengedményrendszerei visszaélésszerű jellegének megállapítását mindig a megegyező hatékonyságú versenytárs kritériumára alapozzák. Ez a megállapítás azonban nem zárhatja ki eleve azt, hogy a valamely árengedményrendszert megkérdőjelező ügyekben e rendszernek az EK 82. cikkel való összeegyeztethetőségének vizsgálata érdekében a megegyező hatékonyságú versenytárs kritériumát alkalmazzák.

Egy olyan helyzetben azonban, amikor az erőfölényben lévő vállalkozás igen jelentős piaci részesedéssel rendelkezik, és különösen a törvényi monopóliumából eredően strukturális előnyöket élvez, amely monopólium az érintett piac igen jelentős részét érinti, a megegyező hatékonyságú versenytárs kritériumának alkalmazása irreleváns, mivel a piac szerkezete gyakorlatilag lehetetlenné teszi egy megegyező hatékonyságú versenytárs megjelenését.

Továbbá egy olyan piacon, amelyet jelentős piacralépési korlátok védenek, egy kevésbé hatékony versenytárs jelenléte hozzájárulhat a versenykényszer felerősödéséhez ezen a piacon, ezáltal pedig korlátozhatja az erőfölényben lévő vállalkozás magatartását.

A megegyező hatékonyságú versenytárs kritériumát tehát úgy kell tekinteni, hogy az csupán egy a valamely árengedményrendszer keretében történő erőfölénnyel való visszaélés fennállásának értékelésére szolgáló eszközök közül.

(vö. 57–62. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

7.        Az EK 82. cikk hatálya alá csupán azok az erőfölényben lévő vállalkozások tartoznak, amelyek magatartása versenyellenes hatást fejthet ki a piacon. E tekintetben valamely árengedményrendszer versenykorlátozó képességének értékelésekor figyelembe kell venni valamennyi releváns körülményt, különösen az árengedmény adásának módjait és feltételeit, az érintett ügyfelek számát, és azon piac jellemzőit, amelyen az erőfölényben lévő vállalkozás működik. Ez az értékelés annak meghatározására irányul, hogy az erőfölényben lévő vállalkozás magatartása a versenytársak tényleges vagy valószínű kiszorítását eredményezi‑e a versenynek és ennélfogva a fogyasztók érdekeinek kárára.

(vö. 67–69., 74. pont és a rendelkező rész 3. pontja)

8.        Ami a versenyellenes hatás komoly vagy érzékelhető jellegét illeti, igaz ugyan, hogy az erőfölény fennállásának megállapítása önmagában nem foglal magában semmiféle kifogást az érintett vállalkozás tekintetében, egy ilyen vállalkozás magatartása azáltal, hogy a piacon fennálló verseny szerkezete már meggyengült, az erőfölényével való visszaélésnek minősülhet. Így az erőfölényben lévő vállalkozás különös felelősséggel tartozik azért, hogy magatartása ne csorbítsa a belső piacon a hatékony és torzulásmentes versenyt.

Ráadásul, mivel a piacon az erőfölényben lévő vállalkozás jelenléte miatt a verseny szerkezete már meggyengült, e versenyszerkezet minden további korlátozása erőfölénnyel való visszaélésnek minősülhet.

Ebből következik, hogy az erőfölénnyel való visszaélés meghatározása érdekében egy érzékelhetőségi (de minimis) küszöb megállapítása nem indokolt. Ez a versenyellenes gyakorlat ugyanis természetszerűleg a verseny nem elhanyagolható korlátozását vagy akár megszüntetését idézheti elő azon a piacon, amelyen az érintett vállalkozás működik.

(vö. 70–74. pont és a rendelkező rész 3. pontja)