Language of document :

A Törvényszék (nyolcadik tanács) T-36/16. sz., Enercon kontra EUIPO ügyben 2017. május 3-án hozott ítélete ellen az Enercon GmbH által 2017. július 17-én benyújtott fellebbezés

(C-433/17. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Enercon GmbH (képviselők: R. Böhm, Rechtsanwalt, M. Silverleaf QC)

A többi fél az eljárásban: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala, Gamesa Eólica, SL

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-36/16. sz. ügyben hozott ítéletét;

helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-245/12. sz. ügyben hozott ítéletét;

utalja vissza az ügyet az EUIPO elé, hogy utóbbi az első fellebbezési tanács által az R 260/2011-1. sz. ügyben hozott határozatot fogadja el, és utasítsa el Gamesa által az érintett védjegy törlése iránt benyújtott kérelmet;

az elsőfokú eljárás alperesét kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbező úgy érvel, hogy a megtámadott T-36/16. sz. ítélet megsérti a 207/2009/EK1 tanácsi rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontját és/vagy az 52. cikke (1) bekezdésének a) pontját, valamint hogy a Törvényszék előtti eljárás a következő indokok alapján szabálytalan volt:

A Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a vitatott védjegy nem rendelkezik az előírt benne rejlő megkülönböztető képességgel, mely lajstromozhatóvá tenné, és mivel ez ellentétes a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontjával, ezzel a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot.

Az első téves jogalkalmazás az volt, hogy a Törvényszék a védjegynek a bejelentési űrlapon színvédjegyként történt meghatározását a védjegy jogi jellegének meghatározásaként kezelte, amely következésképpen a benne rejlő megkülönböztető képesség értékelését is érintette. .A Törvényszéknek ki kellett volna mondania, hogy a védjegynek a bejelentési űrlapon színvédjegyként történt meghatározására elsősorban az EUIPO adminisztratív célszerűsége miatt került sor, és e meghatározás nem bír jogi hatással. Következésképpen nem csupán a védjegynek a bejelentési űrlapon szereplő meghatározását, hanem a bejelentés teljes egészét, különösen a védjegynek a bejelentési űrlappal benyújtott ábrázolását figyelembe kellett volna vennie a lajstromozni kívánt védjegy jellegének meghatározásakor. A védjegynek a bejelentésben szereplő ábrázolása egy ábrás védjegy, amely rendelkezik az ott leírt különös tulajdonságokkal.

A Törvényszéknek figyelembe kellett volna vennie továbbá a védjegy lajstromozott formáját, és különösen az EUIPO által kiállított védjegyokiratban megjelölt formáját. A védjegyokirat az a dokumentum, mely rögzíti a lajstromozott védjegy formáját, és a Törvényszéknek e dokumentumot kellett volna a lajstromozott védjegy jellegét illetően meghatározónak tekinteni. A védjegyokirat tartalma, megfelelően értelmezve, egyértelművé teszi, hogy a védjegy ábrás védjegyként került lajstromozásra, melynek formája a bejelentési űrlappal benyújtott ábrázolás szerinti. A Törvényszék azzal, hogy nem így tett, tévesen értelmezte a jogot.

A második téves jogalkalmazás, és egyben eljárási szabálytalanság az volt, hogy a Törvényszék visszautasította a vitatott védjegy védjegyokirata tartalmának megértéséhez szükséges információkat. E dokumentum a Szellemi Tulajdon Világszervezetének ST.60. sz. kiadványa, mely meghatározza a szellemitulajdon-jogi hivatalok, köztük az EUIPO által a bejegyzések természetének és jelentésének azonosítására általánosan használt INID kódokat. Az INID kódok jelentését kizárólag az ST.60. sz. kiadványra vagy azzal egyenértékű referenciaforrásra hivatkozással, a védjegyokiratok tartalmát pedig csak a bennük foglalt INID kódok jelentésére hivatkozással lehet meghatározni. A Törvényszék tévesen értékelte bizonyítéknak ezen információk forrását, és következésképpen tévesen tagadta meg a dokumentum vagy a benne foglalt információ elfogadását, jóllehet az egy szótárnak megfelelő jogi szöveg. Ha a Törvényszék figyelembe vette volna az elé terjesztett értelmező eszközöket, úgy értékelte volna, hogy a védjegyokirat egy ábrás védjegyre vonatkozik, mely a bejelentési űrlapon feltüntetett ábrázolásból áll. Ilyen védjegyről az EUIPO első fellebbezési tanácsa már helyesen megállapította, hogy az rendelkezik a lajstromozáshoz szükséges megkülönböztető képességgel, és a Törvényszéknek ugyanezt kellett volna megállapítania.

____________

1 A közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL 2009., L 78., 1. o.).