Language of document : ECLI:EU:T:2018:219

T133/16–T136/16. sz. egyesített ügyek

Caisse régionale de crédit agricole mutuel Alpes Provence és társai

kontra

Európai Központi Bank

„Gazdaság‑ és monetáris politika – Hitelintézetek prudenciális felügyelete – Az 1024/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének e) pontja és 4. cikkének (3) bekezdése – A hitelintézet üzleti tevékenységét ténylegesen irányító személy – A 2013/36/EU irányelv 13. cikkének (1) bekezdése és a francia monetáris és pénzügyi törvénykönyv L. 511‑13 cikkének második bekezdése – Valamely hitelintézetben a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület elnöki funkciója és ugyanazon intézményen belül a vezérigazgatói funkció egyidejű betöltésének tilalmára vonatkozó elv – A 2013/36 irányelv 88. cikke (1) bekezdésének e) pontja és a francia monetáris és pénzügyi törvénykönyv L. 511‑58 cikke”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (kibővített második tanács), 2018. április 24.

1.      Gazdaság‑ és monetáris politika – Gazdaságpolitika – Az uniós pénzügyi ágazat felügyelete – Egységes Felügyeleti Mechanizmus – Hitelintézetek prudenciális felügyelete – Valamely hitelintézetben a vezető testület elnöki funkciója és ugyanazon intézményen belül a vezérigazgatói funkció egyidejű betöltése – Az Európai Központi Bank engedélyének megtagadása – Bírósági felülvizsgálat – Terjedelem

(1024/2013 tanácsi rendelet, 4. cikk, (3) bekezdés; 2013/36 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 13. cikk, (1) bekezdés)

2.      Európai uniós jog – Értelmezés – Módszerek – Szó szerinti, rendszertani, történeti és teleologikus értelmezés

3.      Gazdaság‑ és monetáris politika – Gazdaságpolitika – Az uniós pénzügyi ágazat felügyelete – Egységes Felügyeleti Mechanizmus – Hitelintézetek prudenciális felügyelete – Annak szükségessége, hogy legalább két személy legyen, akik ténylegesen irányítják a hitelintézet tevékenységét – Fogalom

(2013/36 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 13. cikk, (1) bekezdés)

4.      Nemzeti jog – Értelmezés – Az adott tagállam bíróságai által követett értelmezés figyelembe vétele – Valamely nemzeti bíróság által az uniós bíróság előtt vitatott határozatot követően hozott ítélet figyelembevétele – Megengedhetőség

1.      Ami az olyan határozatot illeti, amely szerint valamely hitelintézet igazgatóságának elnökét ezen hitelintézet tényleges vezetőjének jelölik ki, az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló 1024/2013 rendelet 4. cikkének (3) bekezdése alapján az Európai Központi Bank köteles nemcsak a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről szóló 2013/36 irányelv 13. cikke (1) bekezdését, hanem az annak átültetését képező nemzeti jogi rendelkezést is alkalmazni.

Ugyanis az 1024/2013 rendelet 4. cikkének (3) bekezdése alapján az Banknak az említett rendeletben rá ruházott feladatok elvégzése és a magas színvonalú felügyelet biztosítása céljából alkalmaznia kell a teljes vonatkozó uniós joganyagot, és amennyiben a vonatkozó uniós joganyag irányelvekből áll, az ezeket az irányelvet átültető nemzeti jogszabályokat. Következésképpen az említett rendelet 4. cikkének (3) bekezdése szükségszerűen maga után vonja, hogy az uniós bíróság mind a 2013/36 irányelv 13. cikkének (1) bekezdése, mind pedig az érintett nemzeti jog releváns rendelkezése alapján értékelje az annak megtagadásáról szóló határozatok jogszerűségét, hogy az igazgatóság elnökét egyúttal a hitelintézet tényleges vezetőjeként jóváhagyják.

(lásd: 47–49. pont)

2.      Lásd a határozat szövegét.

(lásd: 54., 55. pont)

3.      A hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről szóló 2013/36 irányelv 13. cikke (1) bekezdésének szó szerinti, történeti, teleologikus és rendszertani értelmezéséből az következik, hogy a „hitelintézet üzleti tevékenységének tényleges irányítását [végző] két személy” kifejezés a vezető testület azon tagjaira vonatkozik, akik egyben a hitelintézet felső vezetéséhez is tartoznak.

Ugyanis ebből szükségképpen az következik, hogy a 2013/36 irányelv rendszerében a hitelintézetek megfelelő irányítására vonatkozó célkitűzés a felső vezetés hatékony felügyeletére való törekvésben nyilvánul meg, amely felügyeletet a vezető testület nem ügyvezetői funkciókat gyakorló tagjai látnak el, és amely magában foglalja a vezető testületen belül a hatáskörök egyensúlyát. Márpedig meg kell állapítani, hogy e felügyelet hatékonysága kerülhetne veszélybe abban az esetben, ha a felügyeleti funkcióért felelős vezető testület elnöke, bár formálisan nem tölti be a vezérigazgatói funkciót, azzal lenne megbízva, hogy közös határkörben ténylegesen irányítsa a hitelintézet tevékenységét.

(lásd: 79., 83. pont)

4.      A nemzeti törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések hatályát a nemzeti bíróságok által történő értelmezésük figyelembevételével kell megállapítani. E tekintetben az a körülmény, hogy a nemzeti bíróság ítélete az uniós bíróság előtt vitatott határozatot követően született, nem képezi akadályát annak, hogy ezen ítéletet figyelembe vegyék az érintett nemzeti rendelkezés értelmezése során, amennyiben a felperesnek lehetősége volt arra, hogy az uniós bíróság elé terjessze észrevételeit.

(lásd: 84., 87. pont)