Language of document : ECLI:EU:C:2019:15

Ideiglenes változat

MACIEJ SZPUNAR

FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA

Az ismertetés napja: 2019. január 10.(1)

C507/17. sz. ügy

Google LLC, a Google Inc jogutódja

kontra

Commission nationale de l’informatique et des libertés (CNIL),

az eljárásban részt vesz:

Wikimedia Foundation Inc.,

Fondation pour la liberté de la presse,

Microsoft Corp.,

Reporters Committee for Freedom of the Press és társai,

Article 19 és társai,

Internet Freedom Foundation és társai,

Défenseur des droits

(a Conseil d’État [államtanács, Franciaország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal – Személyes adatok – Linkek közüli törléshez való jog hatálya –A C‑131/12. sz. Google Spain és Google ügyben 2014. május 13‑án hozott ítélet– Linkek közüli törlés a kérelem szerinti tagállamnak megfelelő doménnéven vagy a keresőmotor azon doménnevein, amelyek e keresőmotor valamennyi tagállamra vonatkozó földrajzi kiterjesztéseinek megfelelnek”






I.      Bevezetés

1.        A Conseil d’État‑tól (államtanács, Franciaország) érkezett jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem előterjesztésére a Google Spain és Google ítélet(2) nyomán kerül sor, és e kérelem többek között lehetőséget fog adni a Bíróságnak arra, hogy pontosítsa a 95/46/EK irányelv(3) területi hatályát. Köztudott, hogy az említett ügyben a Bíróság megállapította „az elfeledtetéshez való jogot”, amelynek alapján bizonyos feltételek mellett az egyén töröltethet internetes linkeket a keresőmotor üzemeltetőjével. A jelen ügyben a Bíróságot a linkek közüli törlés területi hatályának pontosítására, valamint annak meghatározására kérik, hogy a 95/46 irányelv rendelkezései nemzeti, európai vagy az egész világra kiterjedő törlést követelnek‑e meg.

2.        A jelen ügyben európai hatókörű törlést fogok javasolni a Bíróságnak: a keresőmotor üzemeltetője az Európai Unióban található helyről végzett keresés eredményeként megjelenített találatok közül legyen köteles törölni a linkeket.

II.    Jogi háttér

A.      Az uniós jog

1.      A 95/46 irányelv

3.        A 95/46 irányelv célja, 1. cikke szerint, a természetes személyek alapvető jogainak és szabadságainak, különösen a magánélet tiszteletben tartásához való joguk védelme a személyes adatok kezelése tekintetében, valamint az ilyen adatok szabad áramlásával szemben támasztott akadályok megszüntetése.

4.        A 95/46 irányelv 2. cikke úgy rendelkezik, hogy „[e]zen irányelv alkalmazásában:

a)      »személyes adat« az azonosított vagy azonosítható természetes személyre (»érintettre«) vonatkozó bármely információ; az azonosítható személy olyan személy, aki közvetlen vagy közvetett módon azonosítható, különösen egy azonosító számra vagy a személy fizikai, fiziológiai, szellemi [helyesen: mentális], gazdasági, kulturális vagy társadalmi identitására vonatkozó egy vagy több tényezőre történő utalás révén;

b)      »személyes adatok feldolgozása« (»feldolgozás«) [helyesen: »személyes adatok kezelése« {»kezelés«}] a személyes adatokon automatikus vagy nem automatikus módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, azaz gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, visszakeresés, betekintés [helyesen: lekérdezés], felhasználás, közlés, továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel révén, összehangolás vagy összekapcsolás, zárolás, törlés, illetve megsemmisítés;

[…]

d)      »adatkezelő« az a természetes vagy jogi személy, hatóság, intézmény vagy bármely más szerv, amely önállóan vagy másokkal együtt meghatározza a személyes adatok feldolgozásának [helyesen: kezelésének] céljait és módját; ha a célokat és módokat egy adott nemzeti vagy közösségi jogszabály határozza meg, az adatkezelőt vagy a kinevezésére vonatkozó külön szempontokat ez a nemzeti vagy közösségi jogszabály jelöli ki;

[…]

h)      »az érintett hozzájárulása« az érintett kívánságának önkéntes, kifejezett és tájékozott kinyilvánítása, amellyel beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok feldolgozásához.”

5.        Ezen irányelv „Hatály” címet viselő 3. cikkének (1) bekezdése kimondja:

„Ezen irányelvet kell alkalmazni a személyes adatok részben vagy egészben automatizált módon való feldolgozására [helyesen: kezelésére], valamint azoknak a személyes adatoknak a nem automatizált módon való feldolgozására [helyesen: kezelésére], amelyek valamely nyilvántartási rendszer részét képezik, vagy amelyeket egy nyilvántartási rendszer részévé kívánnak tenni.”

6.        Az említett irányelvnek „Az alkalmazandó nemzeti jog” című 4. cikke így rendelkezik:

„(1)      A személyes adatok feldolgozására [helyesen: kezelésére] minden tagállam az ezen irányelvnek megfelelően elfogadott nemzeti rendelkezéseket alkalmazza, amennyiben:

a)      az adatfeldolgozást [helyesen: adatkezelést] a tagállam területén az adatkezelő egy szervezete tevékenységeinek keretében végzik; amennyiben ugyanaz az adatkezelő több tagállam területén is letelepedett, meg kell tennie a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy szervezeteinek mindegyike megfeleljen az alkalmazandó nemzeti jog által megállapított kötelezettségeknek;

[…]”

7.        A 95/46 irányelv II. fejezetének „Az adatok minőségére vonatkozó elvek” című I. szakaszában található 6. cikk a következőképpen rendelkezik:

„(1)      A tagállamok rendelkeznek arról, hogy a személyes adatok:

a)      feldolgozását [helyesen: kezelését] tisztességesen és törvényesen kell végezni;

b)      gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és törvényes célból történhet, és további feldolgozása [helyesen: kezelése] nem végezhető e célokkal összeférhetetlen módon. A személyes adatok további feldolgozása [helyesen: kezelése] történelmi, statisztikai vagy tudományos célokra nem tekintendő összeférhetetlennek, amennyiben a tagállamok biztosítják a megfelelő garanciákat;

c)      gyűjtésük és/vagy további feldolgozásuk [helyesen: kezelésük] célja szempontjából megfelelőek, relevánsak és nem túlzott mértékűek;

d)      pontosak, és ha szükséges, időszerűek kell, hogy legyenek; minden észszerű intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy a hibás vagy hiányos adatok, tekintettel gyűjtésük vagy további feldolgozásuk [helyesen: kezelésük] céljaira, törlésre vagy helyesbítésre kerüljenek;

e)      tárolásának olyan formában kell történnie, amely az érintettek azonosítását csak az adatok gyűjtése vagy további feldolgozása [helyesen: kezelése] céljainak eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé. A tagállamok állapítják meg a személyes adatok történelmi, statisztikai vagy tudományos célból, hosszabb ideig történő tárolásának megfelelő garanciáit.

(2)      Az adatkezelő feladata gondoskodni arról, hogy az (1) bekezdés rendelkezései teljesüljenek.”

8.        A 95/46 irányelv II. fejezetének „Az adatfeldolgozás jogszerűvé tételére vonatkozó kritériumok [helyesen: Az adatkezelés jogszerűségének elvei]” című II. szakaszában található 7. cikk a következőképpen rendelkezik:

„A tagállamok rendelkeznek arról, hogy a személyes adatok csak abban az esetben dolgozhatók fel [helyesen: kezelhetők], ha:

[…]

f)      az adatfeldolgozás [helyesen: adatkezelés] az adatkezelő, vagy az adatokat megkapó harmadik fél vagy felek jogszerű [helyesen: jogos] érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve ha ezeknél az érdekeknél magasabb rendűek az érintettnek az 1. cikk (1) bekezdése értelmében védelmet élvező érdekei az alapvető jogok és szabadságok tekintetében.”

9.        Ezen irányelv „Adathozzáféréshez való jog” című 12. cikke előírja:

„A tagállamoknak biztosítaniuk kell minden érintett számára a jogot, hogy az adatkezelőtől:

[…]

b)      az esettől függően kérje az olyan adatok helyesbítését, törlését vagy zárolását, amelyek feldolgozása [helyesen: kezelése] nem felel meg ezen irányelv rendelkezéseinek, különösen az ilyen adatok hiányos vagy hibás volta miatt;

[…]”

10.      Az említett irányelvnek „Az érintett tiltakozási joga” című 14. cikke a következőképpen rendelkezik:

„A tagállamoknak biztosítaniuk kell az érintettnek, hogy:

a)      legalább a 7. cikk e) és f) pontjában foglalt esetekben, sajátos helyzetével kapcsolatos lényeges jogos érdekből bármikor tiltakozhasson a rá vonatkozó adatok feldolgozása [helyesen: kezelése] ellen, kivéve ha erről a nemzeti jog másként rendelkezik. Jogos tiltakozás esetén az adatkezelő által kezdeményezett adatfeldolgozás [helyesen: adatkezelés] a továbbiakban nem terjedhet ki a szóban forgó adatokra;

[…]”

11.      Ugyanezen irányelv „A felügyelő hatóság” című 28. cikkének a szövege a következő:

„(1)      Minden tagállamnak rendelkeznie kell arról, hogy az ezen irányelv értelmében a tagállam által elfogadott nemzeti rendelkezéseknek a területén történő alkalmazását valamely hatóság vagy hatóságok felügyeljék.

[…]

(3)      A hatóságok különösen a következő jogosultságokkal rendelkeznek:

–        vizsgálati jogkör, mint például az adatfeldolgozási [helyesen: adatkezelési] műveletek tárgyát képező adatokhoz való hozzáférés joga, továbbá a felügyeleti feladatok ellátásához szükséges adatok gyűjtésének joga,

–        tényleges beavatkozási jogosultságok, mint például […] az adatok zárolásának, törlésének vagy megsemmisítésének elrendelése, az adatfeldolgozás [helyesen: adatkezelés] átmeneti vagy végleges tilalmának megállapítása,

[…]

A felügyelő hatóság kifogásolható [helyesen: sérelmet okozó] határozatai bíróság előtt megtámadhatók.

(4)      A felügyelő hatóságok foglalkoznak a személyes adatok feldolgozása [helyesen: kezelése] vonatkozásában az egyének jogainak vagy szabadságainak védelmével kapcsolatos, bármely személy vagy az őt képviselő szervezet által benyújtott kérelmekkel. A kérelem elbírálásáról az érintett személyt értesíteni kell.

[…]

(6)      A felügyelő hatóságok, függetlenül a szóban forgó adatfeldolgozásra [helyesen: adatkezelésre] alkalmazandó nemzeti jogtól, saját tagállamuk területén hatáskörrel rendelkeznek a (3) bekezdés értelmében rájuk ruházott jogosultságok gyakorlására. Valamely tagállam hatósága felkérheti egy másik állam [helyesen: tagállam] hatóságát hatáskörének gyakorlására.

A felügyelő hatóságok a feladataik teljesítéséhez szükséges mértékben együttműködnek egymással, különösen a hasznos információk cseréje révén.

[…]”

2.      Az (EU) 2016/679 rendelet

12.      Az (EU) 2016/679 rendeletet(4) 99. cikkének (2) bekezdése értelmében 2018. május 25‑től kell alkalmazni. E rendelet 94. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a 95/46 rendelet ugyanezen időpontban hatályát veszti.

13.      E rendelet „A törléshez való jog (»az elfeledtetéshez való jog«)” című 17. cikkének szövege a következő:

„(1)      Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje, ha az alábbi indokok valamelyike fennáll:

a)      a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték;

b)      az érintett visszavonja a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja vagy a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja;

c)      az érintett a 21. cikk (1) bekezdése alapján tiltakozik az adatkezelés ellen, és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre, vagy az érintett a 21. cikk (2) bekezdése alapján tiltakozik az adatkezelés ellen;

d)      a személyes adatokat jogellenesen kezelték;

e)      a személyes adatokat az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell;

f)      a személyes adatok gyűjtésére a 8. cikk (1) bekezdésében említett, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor.

(2)      Ha az adatkezelő nyilvánosságra hozta a személyes adatot, és az (1) bekezdés értelmében azt törölni köteles, az elérhető technológia és a megvalósítás költségeinek figyelembevételével megteszi az észszerűen elvárható lépéseket – ideértve technikai intézkedéseket – annak érdekében, hogy tájékoztassa az adatokat kezelő adatkezelőket, hogy az érintett kérelmezte tőlük a szóban forgó személyes adatokra mutató linkek vagy e személyes adatok másolatának, illetve másodpéldányának törlését.

(3)      Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben az adatkezelés szükséges:

a)      a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából;

b)      a személyes adatok kezelését előíró, az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jog szerinti kötelezettség teljesítése, illetve közérdekből vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtása céljából;

c)      a 9. cikk (2) bekezdése h) és i) pontjának, valamint a 9. cikk (3) bekezdésének megfelelően a népegészségügy területét érintő közérdek alapján;

d)      a 89. cikk (1) bekezdésével összhangban a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, amennyiben az (1) bekezdésben említett jog valószínűsíthetően lehetetlenné tenné vagy komolyan veszélyeztetné ezt az adatkezelést; vagy

e)      jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez.”

14.      A 2016/679 rendeletnek „Az adatkezelés korlátozásához való jog” című 18. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)      Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő korlátozza az adatkezelést, ha az alábbiak valamelyike teljesül:

a)      az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az adatkezelő ellenőrizze a személyes adatok pontosságát;

b)      az adatkezelés jogellenes, és az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását;

[…]

d)      az érintett a 21. cikk (1) bekezdése szerint tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az adatkezelő jogos indokai elsőbbséget élveznek‑e az érintett jogos indokaival szemben.

(2)      Ha az adatkezelés az (1) bekezdés alapján korlátozás alá esik, az ilyen személyes adatokat a tárolás kivételével csak az érintett hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Unió, illetve valamely tagállam fontos közérdekéből lehet kezelni.

(3)      Az adatkezelő az érintettet, akinek a kérésére az (1) bekezdés alapján korlátozták az adatkezelést, az adatkezelés korlátozásának feloldásáról előzetesen tájékoztatja.”

15.      E rendelet „A tiltakozáshoz való jog” címet viselő 21. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„Az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak a 6. cikk (1) bekezdésének e) vagy f) pontján alapuló kezelése ellen, ideértve az említett rendelkezéseken alapuló profilalkotást is. Ebben az esetben az adatkezelő a személyes adatokat nem kezelheti tovább, kivéve ha az adatkezelő bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak.”

16.      Az említett rendelet „A személyes adatok kezelése és a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog” című 85. cikke rögzíti:

„(1)      A tagállamok jogszabályban összeegyeztetik a személyes adatok e rendelet szerinti védelméhez való jogot a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való joggal, ideértve a személyes adatok újságírási célból, illetve tudományos, művészi vagy irodalmi kifejezés céljából végzett kezelését is.

(2)      A személyes adatok újságírási célból, illetve tudományos, művészi vagy irodalmi kifejezés céljából végzett kezelésére vonatkozóan a tagállamok kivételeket vagy eltéréseket határoznak meg a II. fejezet (elvek), a III. fejezet (az érintett jogai), a IV. fejezet (az adatkezelő és az adatfeldolgozó), az V. fejezet (a személyes adatok harmadik országokba vagy nemzetközi szervezetek részére történő továbbítása), a VI. fejezet (független felügyeleti hatóságok), a VII. fejezet (együttműködés és egységesség) és a IX. fejezet (az adatkezelés különös esetei) alól, ha e kivételek vagy eltérések szükségesek ahhoz, hogy a személyes adatok védelméhez való jogot össze lehessen egyeztetni a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való joggal.

(3)      A tagállamok értesítik a Bizottságot azon jogi rendelkezésekről, amelyeket a (2) bekezdés alapján elfogadtak, továbbá haladéktalanul értesítik a Bizottságot az említett jogi rendelkezéseket érintő későbbi módosító jogszabályokról, illetve módosításokról.”

B.      A francia jog

17.      A 95/46 irányelv francia jogban történő végrehajtását a loi nº 78–17 du 6 janvier 1978 relative à l’informatique, aux fichiers et aux libertés (az informatikáról, a fájlokról és a szabadságjogokról szóló 1978. január 6‑i törvény; a továbbiakban: az 1978. január 6‑i törvény) biztosítja.

III. A tényállás és az alapeljárás

18.      2015. május 21‑i határozatával a Commission nationale de l’informatique et des libertés (adatvédelmi hatóság, Franciaország; a továbbiakban: CNIL) elnöke felszólítást intézett a Google LLC társasághoz, hogy amikor eleget tesz egy magánszemély arra irányuló kérelmének, hogy a nevén alapuló keresés folytán megjelenő eredmények listájáról távolítsa el a weboldalakra mutató linkeket, akkor e törlést keresőmotorja doménnevének valamennyi kiterjesztésén alkalmazza.

19.      A Google megtagadta, hogy eleget tegyen e felszólításnak, és a szóban forgó linkeket kizárólag a keresőmotorja valamely uniós tagállam nevének megfelelő doménnevű változatain végzett keresései eredményeként megjelenített találatok közül törölte.

20.      A CNIL egyébként elégtelennek ítélte a Google által a felszólítás határidejének lejártát követően tett, úgynevezett „területi alapú tartalomkorlátozásra” vonatkozó kiegészítő javaslatát, amely abban állt, hogy kizárják annak lehetőségét, hogy az érintett lakóhelye szerint államban találhatónak minősített IP‑címről hozzáférjenek az érintett neve alapján végzett keresés eredményeként előálló vitatott találatokhoz, függetlenül attól, hogy az internetfelhasználó a keresőmotor melyik változatát vette igénybe.

21.      Miután a CNIL megállapította, hogy a Google az előírt határidőben nem tett eleget e felszólításnak, 2016. március 10‑i határozatával 100 000 euró összegű, nyilvánosságra hozott szankciót alkalmazott a társasággal szemben.

22.      A Conseil d’État (államtanács, Franciaország) előtt indított keresetével a Google e határozat megsemmisítését kéri.

23.      Ezen eljárás keretében a Conseil d’État (államtanács) elfogadhatónak nyilvánította a Wikimedia Foundation Inc., a Fondation pour la liberté de la presse, a Microsoft Corp., a Reporters Committee for Freedom of the Press és társai, az Article 19 és társai, valamint az Internet Freedom Foundation és társai beavatkozását, mivel az előbbiek a megtámadott határozat megsemmisítéséhez fűződő elegendő érdeket igazoltak.

24.      A Conseil d’État (államtanács) megjegyzi, hogy a Google által működtetett keresőmotor által végzett személyes adatkezelés – tekintettel arra, hogy a Google Franciaországban a Google France nevű leányvállalatán keresztül reklámhelyek reklámozására és értékesítésére irányuló tevékenységet végez – a 95/46 irányelv francia jogba történő átültetését biztosító 1978. január 6‑i törvény hatálya alá tartozik.

25.      A Conseil d’État (államtanács) egyébiránt megállapítja, hogy a Google által működtetett keresőmotor különböző földrajzi kiterjesztéseknek megfelelő különböző doménnevek alatt működik annak érdekében, hogy a megjelenített találatok megfeleljenek azon különböző országok – többek között nyelvi – sajátosságainak, amelyekben a társaság a tevékenységét gyakorolja. Amennyiben a keresést a „google.com” címről indítják, a Google főszabály szerint e keresést automatikusan átirányítja az azon országnak megfelelő doménnév felé, ahonnan e keresés az internetfelhasználó IP‑címe alapján megindítottnak tekinthető. Az internetfelhasználó ugyanakkor földrajzi helyzetétől függetlenül elvégezheti a keresést a keresőmotor más doménnevein is. Egyébként, noha a találatok eltérőek lehetnek attól a doménnévtől függően, ahonnan a keresőmotoron a keresést végezték, nem vitatott, hogy a keresés eredményeként megjelenített linkek közös adatbázisokból származnak, és közös indexációs munka eredményei.

26.      A Conseil d’État (államtanács) úgy véli, hogy figyelemmel egyrészt arra, hogy a Google keresőmotorjának valamennyi doménneve elérhető Franciaország területéről, másrészt pedig arra, hogy léteznek átjárók e különböző doménnevek között, amint azt többek között az automatikus átirányítás, illetve az is bizonyítja, hogy a keresőmotor más kiterjesztésein is jelen vannak a cookiek, mint amelyen azokat eredetileg elhelyezték, úgy kell tekinteni, hogy e keresőmotor, amely vonatkozásában egyetlen bejelentés érkezett a CNIL‑hez, az 1978. január 6‑i törvény alkalmazásában egységes személyesadat‑kezelést valósít meg. Ebből következik, hogy a Google által működtetett keresőmotor által megvalósított személyesadat‑kezelésre a Google egyik, Franciaország területén letelepedett létesítménye, a Google France keretében kerül sor, és ennek alapján az az 1978. január 6‑i törvény hatálya alá tartozik.

27.      A Google a Conseil d’État (államtanács) előtt előadja, hogy a vitatott szankció az 1978. január 6‑i törvény azon rendelkezéseinek téves értelmezésén alapul, amelyek a 95/46 irányelv 12. cikkének b) pontját és 14. cikkének a) pontját, vagyis azon rendelkezéseket ültetik át, amelyek alapján a Google Spain és Google ítéletben(5) a Bíróság elismerte a „linkek közüli törléshez való jog” fennállását. A Google előadja, hogy e jog nem követeli meg szükségképpen azt, hogy a vitatott linkeket földrajzi korlátozás nélkül, keresőmotorja valamennyi doménnevéről törölni kell. A Google szerint ezenkívül az ilyen értelmezés elfogadásával a CNIL figyelmen kívül hagyta a nemzetközi közjog által elismert udvariasság és be nem avatkozás elvét, továbbá aránytalanul megsértette a többek között az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 11. cikke által garantált véleménynyilvánítás és tájékozódás szabadságát, a kommunikációs szabadságot és a sajtószabadságot.

IV.    Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések és a Bíróság előtti eljárás

28.      Mivel a Conseil d’État (államtanács, Franciaország) megállapította, hogy ez az érvelés több jelentős nehézséget vet fel a 95/46 irányelv értelmezésével kapcsolatban, úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

„1)      [A Bíróság] által [a 95/46] irányelv 12. cikke b) pontjának, valamint 14. cikke a) pontjának rendelkezései alapján [a Google Spain és Google ítéletében(6)] megállapított »linkek közüli törléshez való jogot« úgy kell‑e értelmezni, hogy a keresőmotor üzemeltetőj[ének], amikor eleget tesz a linkek közüli törlésre irányuló kérelemnek, akkor e törlést keresőmotorja valamennyi doménnevén el kell végeznie, oly módon, hogy a vitatott linkek ne jelenjenek meg, függetlenül attól, hogy honnan végezték a kérelmező neve kapcsán kezdeményezett keresést, beleértve azt is, ha ez [a 95/46] irányelv területi hatályán kívül eső hely?

2)      Az ezen első kérdésre adandó nemleges válasz esetén [a Bíróság] fent hivatkozott ítéletében szereplő »linkek közüli törléshez való jogot« úgy kell‑e értelmezni, hogy amikor eleget tesz a linkek közüli törlésre irányuló kérelemnek, a keresőmotor üzemeltetője az azon államnak megfelelő doménnéven köteles a kérelmező neve alapján végzett keresés eredményeként megjelenített találatok közül törölni a vitatott linkeket, amelyből a kérelem benyújtottnak tekintendő, vagy szélesebb körben, a keresőmotor azon doménnevein, amelyek megfelelnek e keresőmotornak az Európai Unió valamennyi tagállamára vonatkozó földrajzi kiterjesztéseinek?

3)      Ezenkívül, a [második kérdésben] hivatkozott kötelezettség kiegészítéseként, [a Bíróság] fent hivatkozott ítéletében szereplő »linkek közüli törléshez való jogot« úgy kell‑e értelmezni, hogy amikor eleget tesz a linkek közüli törlésre irányuló kérelemnek, a keresőmotor üzemeltetője köteles a »területi alapú tartalomkorlátozás« elnevezésű technológia segítségével megakadályozni, hogy a »törléshez való jog« jogosultjának lakóhelye szerinti államban találhatónak minősített IP‑címről hozzáférjenek a jogosult neve alapján végzett keresés eredményeként előálló találatok között megjelenő vitatott linkekhez, vagy pedig általánosabban úgy, hogy ezt [a 95/46] irányelv hatálya alá tartozó valamelyik tagállamban találhatónak minősített IP‑cím vonatkozásában kell biztosítani, függetlenül a keresést végző internetfelhasználó által igénybe vett doménnévtől?”

29.      Írásbeli észrevételeket a Google, a CNIL, a Wikimedia Foundation, a Fondation pour la liberté de la presse, a Reporters Committee for Freedom of the Press és társai, az Article 19 és társai, az Internet Freedom Foundation és társai, a Défenseur des droits, a francia, az ír, a görög, az olasz, az osztrák és a lengyel kormány, valamint az Európai Bizottság terjesztett elő.

30.      A Défenseur des droits és a francia kormány kivételével mindezeket a feleket, valamint a Microsoftot meghallgatták a 2018. szeptember 11‑i tárgyaláson.

V.      Elemzés

31.      A kérdést előterjesztő bíróság által előterjesztett kérdések nem a 2016/679 rendelet, hanem a 95/46 irányelv rendelkezéseinek értelmezésére vonatkoznak. Márpedig e rendelet, amelyet 2018. május 25‑től kell alkalmazni,(7) ugyanezen időponttól hatályon kívül helyezte az irányelvet.(8)

32.      Mivel úgy tűnik, hogy a francia közigazgatási eljárási jogban a jogvitára a megtámadott határozat napján hatályos jogot kell alkalmazni, nem kétséges, hogy az alapeljárásra a 95/46 irányelvet kell alkalmazni. Következésképpen a Bíróságnak ezen irányelv rendelkezéseit kell értelmeznie.

A.      Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdés

33.      Előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésével a Conseil d’État lényegében azt kérdezi a Bíróságtól, hogy a keresőmotor üzemeltetőjének, amikor eleget tesz a linkek közüli törlésre irányuló kérelemnek, akkor e törlést keresőmotorja valamennyi doménnevén el kell‑e végeznie, oly módon, hogy a vitatott linkek ne jelenjenek meg, függetlenül attól, hogy honnan végezték a kérelmező neve kapcsán kezdeményezett keresést.

34.      A CNIL, a Défenseur des droits, valamint a francia, az olasz és az osztrák kormány a személyes adatok védelméhez való, a Charta 8. cikkében biztosított jog hatékony és teljes körű védelmének szükségességére, valamint a 95/46 irányelv 12. cikkének b) pontjából és 14. cikke első bekezdésének a) pontjából eredő, a linkek közüli törléshez való jog hatékony érvényesülésére hivatkoznak, előadva, hogy e jogok hatékony érvényesülésének biztosításához az egész világra kiterjedő törlési kötelezettség szükséges. Úgy tűnik, hogy ezt az álláspontot képviselte a 29. cikk szerinti adatvédelmi munkacsoport(9) is a [Google Spain és Google ítélet(10)] végrehajtásáról szóló 2014. november 26‑i iránymutatásában(11) (a továbbiakban: iránymutatás). E munkacsoport ugyanis megjegyzi, hogy „[ahhoz], hogy teljes mértékben érvényre juttassák az érintetteknek a Bíróság ítéletében meghatározott jogait, a linkek közüli törlésről szóló határozatokat oly módon kell végrehajtani, hogy biztosítsák az érintettek jogainak hatékony és teljes körű védelmét, valamint azt, hogy az uniós jogot ne lehessen megkerülni. Ilyen értelemben a linkek közüli törlésnek az Európai Unió doménjeire történő korlátozása azzal az indokkal, hogy a felhasználók a keresőmotorokat általában nemzeti doménjükön keresztül érik el, nem tekinthető megfelelő eszköznek ahhoz, hogy a Bíróság ítéletének megfelelően biztosítsák az érintettek jogait. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a linkek közüli törlést az összes érintett doménre is alkalmazni kell, a.com doméneket is beleértve.”(12)

35.      Ezzel szemben a Google, a Wikimedia Foundation, a Fondation pour la liberté de la presse, a Reporters Committee for Freedom of the Press és társai, az Article 19 és társai, az Internet Freedom Foundation és társai, az ír, a görög és a lengyel kormány, valamint a Bizottság lényegében azt állítja, hogy a linkek közüli törléshez való, az egész világra kiterjedő jognak az uniós jog alapján történő létrehozása nem lenne összeegyeztethető sem az uniós joggal, sem a nemzetközi közjoggal, és veszélyes precedenst jelentene, mivel arra ösztönözné az önkényuralmi rendszereket, hogy ők is követeljék meg a cenzúrára vonatkozó döntéseik világszintű végrehajtását.

36.      Az egész világra kiterjedő törlés gondolata radikális jellege, egyértelműsége, egyszerűsége és hatékonysága miatt csábítónak tűnhet. E megoldás mindamellett számomra nem meggyőző, mivel az érem egyetlen oldalát veszi csak figyelembe, tudniillik az egyén adatainak védelmét.

1.      A Google Spain és Google ítéletről

37.      Elemzésem kiindulópontját a Google Spain és Google ítélet(13) jelenti.

38.      Ez az ítélet nem határozza meg a linkek közüli törlés végrehajtásának földrajzi hatályát. Mindazonáltal tartalmaz egy sor olyan elemet, különösen a 95/46 irányelv területi hatályának kérdését illetően, amelyet érdemes itt felidézni.

39.      Az említett ügyben az egyik kérdés az volt, hogy a 95/46 irányelv területi hatálya milyen feltételek mellett terjed ki a Google‑csoport anyavállalata, az Egyesült Államokban székhellyel rendelkező Google Inc. által működtetett Google Search‑höz hasonló keresőmotor tevékenysége keretében végzett személyesadat‑kezelésre.

40.      E tekintetben a Bíróság a 95/46 irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján, amely úgy rendelkezik, hogy „[a személyesadat‑]kezelést a tagállam területén az adatkezelő egy szervezete tevékenységeinek keretében végzik”, megállapította, hogy a 95/46 irányelv területi hatálya kiterjed azokra az esetekre, amikor a keresőmotor működtetője az egyik tagállamban olyan irodát nyit vagy leányvállalatot hoz létre a keresőmotor által kínált reklámhelyek értékesítésére és reklámozására, amelynek tevékenysége az adott állam lakosai felé irányul (mint a Google Spain vagy a jelen ügyben a Google France tevékenysége).(14)

41.      A Bíróság ezzel elutasította a Google Spain és a Google Inc. azon érvét, amellyel azt állították, hogy a személyes adatok kezelésére nem a Google Spain „tevékenységeinek keretében” kerül sor, hanem azt kizárólag a Google Inc. végzi, amely a Google Spain bármiféle közreműködése nélkül működteti a Google Search‑öt, lévén, hogy a Google Spain tevékenysége a Google‑csoport reklámtevékenységének támogatására korlátozódik, és e tevékenység elkülönül a csoport keresőmotor‑szolgáltatásától.

42.      E tekintetben a Bíróság egyértelművé tette, hogy a 95/46 irányelv célja, hogy a természetes személyek alapvető jogai és szabadságai, különösen a személyes adatok kezelése tekintetében biztosítsa a magánélet tiszteletben tartásához való joguk hatékony és teljes védelmét, és hogy a „tevékenységeinek keretében” kifejezést nem lehet megszorítóan értelmezni.(15) Ezenkívül a 95/46 irányelv 4. cikkéből kitűnik, hogy az uniós jogalkotó úgy kívánta elkerülni, hogy az egyéneket meg lehessen fosztani attól a védelemtől, amelyre az irányelv értelmében jogosultak, illetve hogy ezt a védelmet megkerüljék, hogy az irányelv tárgyi hatályát különösen tágan határozta meg.(16)

2.      A keresés végzésének helyéről

43.      A Google és Google Spain ügyben(17) – a jelen ügyhöz hasonlóan – az alapeljárás a Google(18) mint felperes és az állami adatvédelmi ügynökség(19) között volt folyamatban, ezen ügynökség egy határozata tárgyában.

44.      A Google Spain és Google ítélet(20) középpontjában mindazonáltal egyértelműen az a személy áll, akinek a személyes adatait védelemben kell részesíteni. A Bíróság e személy jogait helyezte előtérbe. Az információkat kereső személy nézőpontja ebben az ítéletben csupán mellékes jelleggel jelenik meg.(21) Ennélfogva a Bíróság, mivel csak az „egy személy nevére való keresés nyomán megjelenő találati listáról” tett említést, nem pontosította, hogy e keresést milyen keretek között végezték, ki végezte és honnan.

45.      Noha a 95/46 irányelv rendelkezései tehát a „keresett”, és következésképpen a „linkekben hivatkozott” személy Charta 7. és 8. cikke szerinti alapvető jogainak védelmére irányulnak, e rendelkezések ugyanakkor nem szólnak a törlés területi hatályáról. Például sem e rendelkezések, sem a Google Spain és Google ítélet(22) nem pontosítja, hogy eltérően kell‑e kezelni egy Szingapúrból végzett keresést, mint egy Párizsból vagy Katowicéből végzett keresést.

46.      Véleményem szerint különbséget kell tenni a keresés végzésének helye szerint. Az Unió területén kívül végzett keresések esetében nem kerülhet sor a keresési eredmények közüli törlésre.

a)      A 95/46 irányelv területi hatályáról

47.      Az EUSZ 52. cikk (1) bekezdése értelmében a Szerződéseket a 28 tagállamra kell alkalmazni.(23) A tagállamok területét a nemzeti jog és a nemzetközi közjog határozza meg.(24) Az EUSZ 52. cikk (2) bekezdése hozzáteszi, hogy a Szerződések területi hatályát az EUMSZ 355. cikk részletezi.(25) E területen kívül az uniós jogot főszabály szerint nem lehet alkalmazni, és az következésképpen nem keletkeztethet jogokat és kötelezettségeket sem.

48.      Felmerül tehát a kérdés, hogy a 95/46 irányelv területi hatálya kivételes okból kiterjed‑e az előbbiekben hivatkozott területi határokon túlra, vagyis hogy ezen irányelv rendelkezéseit az e határokon túl kifejtett hatásokat illetően tágan kell‑e értelmezni.

49.      Véleményem szerint nem.

50.      Igaz, hogy vannak bizonyos helyzetek, amelyekben az uniós jog megengedi az extraterritoriális joghatásokat.

51.      Amint azt a francia kormány is hangsúlyozza, a versenyjog területére vonatkozó állandó ítélkezési gyakorlat értelmében az, hogy egy versenyellenes megállapodásban részt vevő vagy ilyen jellegű magatartást tanúsító vállalkozás valamely harmadik államban található, nem képezi akadályát az EUMSZ 101. és az EUMSZ 102. cikk szerinti uniós versenyszabályok alkalmazásának, amennyiben az ilyen megállapodás vagy magatartás az Unió területén fejti ki hatásait.(26)

52.      A védjegyjog területén a Bíróság megállapította, hogy a védjegyoltalomra vonatkozó szabályok(27) tényleges érvényesülését sértené, ha az Unióban lajstromozott védjeggyel azonos, vagy ahhoz hasonló megjelölésnek az Unióban található fogyasztók részére címzett eladásra való felkínálásban vagy hirdetésben történő használata esetében azokat nem kellene alkalmazni azon egyedüli okból, hogy az a harmadik személy, akitől ezen felkínálás vagy hirdetés származik, harmadik államban telepedett le, az általa használt internetes oldal szervere ilyen államban található, vagy pedig az említett felkínálás vagy hirdetés tárgyát képező termék harmadik államban található.(28)

53.      E két típusú helyzet véleményem szerint kivételes jellegű, szélsőséges helyzetet jelent. E két helyzetben a belső piacra gyakorolt hatás a kulcsfontosságú (még ha más piacok is érintettek lehetnek). A belső piac a Szerződések által egyértelműen körülhatárolt terület. Ezzel szemben az internet természeténél fogva az egész világra kiterjed, és bizonyos módon mindenütt jelen van. Nehéz tehát analógiákat és összehasonlításokat tenni.

b)      Az alapvető jogok extraterritoriális joghatásairól

54.      A Défenseur des droits hivatkozásával ellentétben véleményem szerint nem lehet az Emberi Jogok Európai Bíróságának azon ítélkezési gyakorlatára(29) sem hivatkozni, amely az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, 1950. november 4‑én Rómában aláírt egyezmény harmadik országnak történő kiadatás esetén fennálló extraterritoriális hatályára vonatkozik, mégpedig két okból.

55.      Először is, a Charta alkalmazási köre az uniós jog alkalmazási körét követi, és nem fordítva, amit a Charta 51. cikkének (2) bekezdése kifejezetten rögzít is.(30)

56.      Másodszor, ez az ítélkezési gyakorlat a halálbüntetés vagy a kínzás tilalmának különleges eseteire vonatkozik, ezek pedig olyan emberi jogok, amelyek minden jogállam alapját képezik, és amelyektől semmiképpen nem lehet eltérni.(31)

57.      Az „elfeledtetéshez való jogot” ezzel szemben – és bizonyos fokig ez jelenti a nehézséget a jelen ügyben – mérlegelni kell a többi alapvető joghoz képest.

c)      Az alapvető jogok mérlegelése

58.      A linkek közüli törlésre vonatkozó, az egész világra kiterjedő kötelezettség ellen szóló legfőbb érvet az alapvető jogok mérlegelésére, valamint a Google Spain és Google ítéletből(32) e tekintetben levonható tanulságokra vonatkozó érv jelenti. Ebben az ügyben a Bíróság nagy jelentőséget tulajdonított egyrészről az adatvédelemhez és a magánélet tiszteletben tartásához való jog, és másrészről a nyilvánosságnak a keresett információhoz való hozzáféréshez fűződő jogos érdeke közötti mérlegelésnek.

59.      Nem vitatott, hogy az adatvédelemhez és a magánélet tiszteletben tartásához való jog a Charta 7. és 8. cikkéből eredő jog, és ezek esetében az uniós joghoz és annak területi hatályához fűződő kapcsolatnak kell fennállnia. Ugyanez a helyzet a nyilvánosságnak a keresett információhoz való hozzáféréshez fűződő jogos érdekét illetően. Az Unió tekintetében ez a jog a Charta 11. cikkéből ered. Az érintett nyilvánosság nem világszintű, hanem a Charta hatálya alá tartozó, tehát európai nyilvánosságról van szó.

60.      Az egész világra kiterjedő törlés elfogadása esetén az uniós hatóságok nem lennének képesek arra, hogy meghatározzák és megállapítsák az információkhoz való hozzáférés jogát, még kevésbé pedig arra, hogy azt az adatvédelemhez és a magánélet tiszteletben tartásához fűződő alapvető jogok védelmére tekintettel mérlegeljék. Annál is inkább, mivel a nyilvánosságnak a valamely információhoz való hozzáféréshez fűződő érdeke a nyilvánosság földrajzi helyétől függően lényeges eltéréseket fog mutatni a különböző harmadik államok között.

61.      Egyebekben fennállna annak veszélye, hogy az Unió megakadályoz harmadik országbeli személyeket az információkhoz való hozzáférésben. Ha egy Unión belüli hatóság az egész világra kiterjedő törlést rendelhetne el, ez végzetes jelzést küldene a harmadik országoknak, hogy saját törvényeik alapján ők is elrendelhetnek törlést. Képzeljük el, hogy a harmadik országok valamely okból úgy értelmezik bizonyos jogaikat, hogy azok megakadályozzák, hogy valamely uniós tagállamban tartózkodó személyek hozzáférjenek valamely keresett információhoz. Európai és világszinten egyaránt fennállna a szólásszabadság sérelmére a lefelé nivellálódás valós kockázata.(33)

62.      A szóban forgó kérdések nem követelik tehát meg, hogy a 95/46 irányelv rendelkezéseit az Unió területén kívül is alkalmazzák. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az uniós jog soha ne vonatkozna egy, a Google‑hoz hasonló keresőmotor üzemeltetőjére, aki az egész világon folytat tevékenységet. Nem zárom ki, hogy lehetnek olyan helyzetek, amikor az Unió érdeke megköveteli a 95/46 irányelv rendelkezéseinek az Unión területén kívül történő alkalmazását. A jelen ügyben fennállóhoz hasonló helyzetben azonban nincs ok arra, hogy a 95/46 irányelv rendelkezéseit ily módon alkalmazzuk.

63.      Következésképpen azt javaslom a Bíróságnak, hogy az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésre azt a választ adja, hogy a 95/46 irányelv 12. cikke b) pontjának, valamint 14. cikke a) pontjának rendelkezéseit úgy kell értelmezni, hogy a keresőmotor üzemeltetőjének, amikor eleget tesz a linkek közüli törlésre irányuló kérelemnek, akkor e törlést nem kell a keresőmotorja valamennyi doménnevén elvégeznie oly módon, hogy a vitatott linkek ne jelenjenek meg, függetlenül attól, hogy honnan végezték a kérelmező neve kapcsán kezdeményezett keresést.

B.      Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második és harmadik kérdés

64.      Mivel az első kérdésre nemleges válasz adását javaslom, az elemzést a második és a harmadik kérdés együttes vizsgálatával kell folytatni.

65.      Második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság azt kívánja megtudni, hogy amikor egy keresőmotor üzemeltetője eleget tesz a linkek közüli törlésre irányuló kérelemnek, csak az azon államnak megfelelő doménnéven köteles‑e a kérelmező neve alapján végzett keresés eredményeként megjelenített találatok közül törölni a vitatott linkeket, amelyből a kérelem benyújtottnak tekintendő, vagy szélesebb körben, a keresőmotor azon doménnevein, amelyek megfelelnek e keresőmotornak az Unió valamennyi tagállamára vonatkozó földrajzi kiterjesztéseinek.

66.      Az ennek „kiegészítéseként” feltett harmadik kérdés annak megállapítására irányul, hogy amikor a keresőmotor üzemeltetője eleget tesz a linkek közül törlésre irányuló kérelemnek, köteles‑e a „területi alapú tartalomkorlátozás” elnevezésű technológia segítségével megakadályozni, hogy a „törléshez való jog” jogosultjának lakóhelye szerinti államban találhatónak minősített IP‑címről hozzáférjenek a jogosult neve alapján végzett keresés eredményeként előálló találatok között megjelenő vitatott linkekhez, vagy pedig általánosabban, ezt a 95/46 irányelv hatálya alá tartozó valamelyik tagállamban találhatónak minősített IP‑cím vonatkozásában kell biztosítani, függetlenül a keresést végző internetfelhasználó által igénybe vett doménnévtől.

67.      Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseiben a kérdést előterjesztő bíróság elválaszthatatlanul összekapcsolja egyrészről a keresőmotor doménnevét,(34) és másrészről azt a helyet, ahonnan a valamely személy nevére vonatkozó internetes keresést végzik.(35)

68.      Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdés esetében e kapcsolat természetes: amennyiben egy keresőmotor üzemeltetője valamennyi doménnevén hozzáférhetetlenné teszi a keresés eredményeit, a vitatott linkek nyilvánvalóan nem jelennek meg, függetlenül attól, hogy honnan végezték a kezdeményezett keresést.

69.      Ezzel szemben, amennyiben a Bíróság nemleges választ ad az első kérdésre, amint azt javasoltam, e kapcsolat a továbbiakban már nem szükséges. Amint azt a kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi ugyanis, az egyén a keresést a keresőmotor bármelyik doménnevén elvégezheti. Például a google.fr kiterjesztés nem korlátozódik a Franciaországból elvégzett keresésekre.

70.      Ezt a lehetőséget mindazonáltal korlátozhatja az úgynevezett „területi alapú tartalomkorlátozás” technológiája.

71.      A területi alapú tartalomkorlátozás olyan technológia, amely a felhasználó földrajzi helye alapján korlátozza az internetes tartalomhoz való hozzáférést. A területi alapú tartalomkorlátozás rendszerében a felhasználó helyét földrajzi helymeghatározási technológiák alkalmazásával, így például a felhasználó IP‑címének ellenőrzésével határozzák meg. A területi alapú tartalomkorlátozás, amely a cenzúra egy formája, az uniós belső piac jogában indokolatlannak minősül, és többek között egy rendelet tárgyát képezi, amelynek célja, hogy megakadályozza, hogy egy adott tagállamban tevékenységet folytató kereskedő letiltsa vagy korlátozza a hozzáférést online interfészéhez az olyan vevő számára, aki vagy amely valamely másik tagállamból kíván határokon átnyúló ügyleteket lebonyolítani.(36)

72.      Amennyiben a területi alapú tartalomkorlátozás megengedett, a használt keresőmotor üzemeltetőjének doménneve nem bír jelentőséggel. Ezért azt javaslom, hogy a harmadik kérdést a második kérdés előtt tárgyaljuk.

73.      A Google Spain és Google ítéletben(37) a Bíróság megállapította, hogy a keresőmotor működtetőjének felelősségi körén, hatáskörén és lehetőségein belül biztosítania kell, hogy e keresőmotor tevékenysége megfeleljen a 95/46 irányelvben foglalt követelményeknek, azért hogy az irányelv szerinti garanciák valamennyi joghatásukat kifejthessék, és hogy az érintettek – illetve nevezetesen magánélethez való joguk – hatékony és teljes védelme ténylegesen megvalósulhasson.(38)

74.      Amennyiben a linkek közüli törléshez való jog megállapítást nyer, a keresőmotor üzemeltetőjének feladata tehát, hogy minden rendelkezésére álló intézkedést meghozzon a hatékony és teljes törlés biztosítása érdekében.(39) Ezen üzemeltetőnek minden lépést meg kell tennie, amely számára technikailag lehetséges. Ami az alapügyet illeti, ez többek között az úgynevezett „területi alapú tartalomkorlátozás” technológiáját is magában foglalja, függetlenül a keresést végző internetfelhasználó által igénybe vett doménnévtől.

75.      A linkek közüli törlést nem nemzeti szinten, hanem az Európai Unió szintjén kell végrehajtani, amint azt a következő sorokban ki fogom fejteni.

76.      Mivel a 95/46 irányelv „magas védelmi szintet kell biztosítson a[z Unión] belül”,(40) ezért teljes körű, a nemzeti határokon átnyúló adatvédelmi rendszer kialakítására irányul. Az irányelv a volt EKSZ 100a. cikken(41) alapul, és a – köztudottan belső határok nélküli térséget(42) alkotó – belső piac logikáját követi. Ebből következik, hogy a nemzeti szintű törlés ellentétes lenne a 95/46 irányelv e harmonizációs célkitűzésével és rendelkezéseinek hatékony érvényesülésével.(43)

77.      Egyébiránt emlékeztetni kell arra, hogy a 2016/679 rendelet hatálya alatt ez a kérdés már fel sem merülne, mivel e rendelet mint olyan „közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban”.(44) Mivel a 2016/679 rendelet az EUSZ 16. cikken alapul, meghaladja a 95/46 irányelv belső piaci megközelítését, és a személyes adatok védelmének teljes körű rendszerét kívánja biztosítani az Unióban.(45) E rendelet szisztematikusan az Unióra, az Unió területére vagy a tagállamokra(46) hivatkozik.

78.      Azt javaslom tehát, hogy a Bíróság az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második és harmadik kérdésre azt a választ adja, hogy a keresőmotor üzemeltetője köteles a kérelmező neve alapján az Európai Unióban található helyen végzett keresés eredményeként megjelenített találatok közül törölni a vitatott linkeket. Ebben az összefüggésben az üzemeltető köteles a rendelkezésére álló minden intézkedést meghozni a hatékony és teljes törlés biztosítása érdekében. Ez magában foglalja többek között az úgynevezett „területi alapú tartalomkorlátozás” technológiáját a 95/46 irányelv hatálya alá tartozó valamelyik tagállamban találhatónak minősített IP‑cím vonatkozásában, függetlenül a keresést végző internetfelhasználó által igénybe vett doménnévtől.

VI.    Végkövetkeztetés

79.      Mindezekre a megfontolásokra tekintettel azt javasolom a Bíróságnak, hogy a Conseil d’État (államtanács, Franciaország) által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre a következő választ adja:

1)      A személyes adatok feldolgozása [helyesen: kezelése] vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24‑i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. cikke b) pontjának, valamint 14. cikke a) pontjának rendelkezéseit úgy kell értelmezni, hogy a keresőmotor üzemeltetőjének, amikor eleget tesz egy linkek közüli törlésre irányuló kérelemnek, akkor e törlést nem kell a keresőmotorja valamennyi doménnevén elvégeznie oly módon, hogy a vitatott linkek ne jelenjenek meg, függetlenül attól, hogy honnan végezték a kérelmező neve kapcsán kezdeményezett keresést.

2)      A keresőmotor üzemeltetője köteles a kérelmező neve alapján, az Európai Unióban található helyen végzett keresés eredményeként megjelenített találatok közül törölni a vitatott linkeket. Ebben az összefüggésben az üzemeltető köteles a rendelkezésére álló minden intézkedést meghozni a hatékony és teljes törlés biztosítása érdekében. Ez magában foglalja többek között az úgynevezett „területi alapú tartalomkorlátozás” technológiáját a 95/46 irányelv hatálya alá tartozó valamelyik tagállamban találhatónak minősített IP‑cím vonatkozásában, függetlenül a keresést végző internetfelhasználó által igénybe vett doménnévtől.


1      Eredeti nyelv: francia.


2      2014. május 13‑i ítélet (C‑131/12, EU:C:2014:317).


3      A személyes adatok feldolgozása [helyesen: kezelése] vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24‑i európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 1995. L 281., 31. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 15. kötet, 355. o.).


4      A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27‑i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet) (HL 2016. L 119., 1. o.; helyesbítések: HL 2016. L 314., 72. o.; HL 2018. L 127., 2. o.).


5      2014. május 13‑i ítélet (C‑131/12, EU:C:2014:317).


6      2014. május 13‑i ítélet (C‑131/12, EU:C:2014:317).


7      A 2016/679 rendelet 99. cikkének (2) bekezdése értelmében.


8      Lásd a 2016/679 rendelet 94. cikkének (1) bekezdését.


9      A 2016/679 rendelet hatálybalépésével e munkacsoportot felváltotta az Európai Adatvédelmi Testület (lásd a 2016/679 rendelet 68. cikkét és 94. cikkének (2) bekezdését).


10      2014. május 13‑i ítélet (C‑131/12, EU:C:2014:317).


11      Elérhető a http://ec.europa.eu/justice/article‑29/documentation/opinion‑recommendation/files/2014/wp225_fr.pdf címen.


12      Lásd az iránymutatás 20. pontját.


13      2014. május 13‑i ítélet (C‑131/12, EU:C:2014:317).


14      Lásd: 2014. május 13‑i Google Spain és Google ítélet (C‑131/12, EU:C:2014:317, 60. pont és a rendelkező rész 2. pontja).


15      Lásd: 2014. május 13‑i Google Spain és Google ítélet (C‑131/12, EU:C:2014:317, 53. pont).


16      Lásd: 2014. május 13‑i Google Spain és Google ítélet (C‑131/12, EU:C:2014:317, 54. pont).


17      2014. május 13‑i ítélet (C‑131/12, EU:C:2014:317).


18      Pontosabban a Google Spain SL és a Google Inc.


19      A spanyol adatvédelmi ügynökség a Google Spain és Google ügyben és a CNIL a jelen ügyben.


20      2014. május 13‑i ítélet (C‑131/12, EU:C:2014:317).


21      Csakúgy, mint az ezen információkat az internetre eredetileg feltevő személy nézőpontja. Lásd még a C‑136/17. sz. G. C. és társai (Különleges adatok törlése) ügyre vonatkozóan a jelen indítvánnyal azonos napon ismertetett indítványom 67. pontját.


22      2014. május 13‑i ítélet (C‑131/12, EU:C:2014:317).


23      Ez a rendelkezés a nemzetközi közjog általános elvét fejezi ki, amely szerint a nemzetközi szervezetek nem rendelkeznek saját terület felett, hanem tagállamaik területének összessége képezi ezt. Lásd: Kokott, J., „Artikel 52 EUV”, in: Streinz, R. (szerk.), EUV/AEUV, Beck, 2. kiadás, München, 2012., 1. pont.


24      E tekintetben lásd még: 2007. március 29‑i Aktiebolaget NN ítélet (C‑111/05, EU:C:2007:195, 54. pont), ahol a Bíróság az EK 299. cikk, jelenleg EUMSZ 355. cikk kapcsán megállapította, hogy „[a]z egyes tagállamok szuverenitása alá tartozó területekre vonatkozó, a Szerződésben található meghatározás hiányában az egyes tagállamok feladata, hogy a nemzetközi közjog szabályaival összhangban meghatározzák területük kiterjedését és határait”.


25      Az EUMSZ 355. cikket illetően lásd még: Gibraltar Betting and Gaming Association ügyre vonatkozó indítványom (C‑591/15, EU:C:2017:32, 54. és azt követő pontok).


26      Lásd: 2017. szeptember 6‑i Intel kontra Bizottság ítélet (C‑413/14 P, EU:C:2017:632, 43. pont).


27      Az adott ügyben és abban az időszakban a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21‑i 89/104/EGK első tanácsi irányelv 5. cikke (3) bekezdésének b) és d) pontja, valamint a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20‑i 40/94/EK tanácsi rendelet (HL 1994. L 11., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.) 9. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontja.


28      Lásd: 2011. július 12‑i L’Oréal és társai ítélet (C‑324/09, EU:C:2008:474, 63. pont).


29      Lásd: EJEB, 1989. július 7‑i Soering kontra Egyesült Királyság, CE:ECHR:1989:0707JUD001403888; EJEB, 2000. július 11‑i Jabari kontra Törökország, CE:ECHR:2000:0711JUD004003598; EJEB, 2001. március 15‑i Ismaili kontra Németország, 58128/00. sz.; EJEB, 2014. szeptember 4‑i Trabelsi kontra Belgium, CE:ECHR:2014:0904JUD000014010.


30      Lásd még: 2013. február 26‑i Åkerberg Fransson ítélet (C‑617/10, EU:C:2013:105, 19. pont).


31      A Charta 4. cikkét illetően lásd: 2016. április 5‑i Aranyosi és Căldăraru ítélet (C‑404/15 és C‑659/15 PPU, EU:C:2016:198, 85. és 86. pont, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 3. cikkére és 15. cikkének (2) bekezdésére való kifejezett hivatkozások).


32      2014. május 13‑i ítélet (C‑131/12, EU:C:2014:317).


33      Lásd még: Jääskinen főtanácsnok Google Spain és Google ügyre vonatkozó indítványa (C‑131/12, EU:C:2013:424, 121. pont), ahol a főtanácsnok azt az álláspontot képviselte, hogy a tájékozódáshoz való alapvető jogot az uniós jogban különleges védelemben kell részesíteni, különös tekintettel arra, hogy az önkényuralmi rendszerekben egyre inkább korlátozzák az internethez való hozzáférést, és cenzúrázzák az internet által hozzáférhetővé tett tartalmakat.


34      Például google.fr, google.lu, google.za vagy google.com.


35      Például Franciaország, Luxemburg, Dél‑Afrika vagy az Egyesült Államok.


36      Lásd a belső piacon belül a vevő állampolgársága, lakóhelye vagy letelepedési helye alapján történő indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozással és a megkülönböztetés egyéb formáival szembeni fellépésről, valamint a 2006/2004/EK és az (EU) 2017/2394 rendelet, továbbá a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2018. február 28‑i (EU) 2018/302 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (HL 2018. L 601., 1. o.; helyesbítések: HL 2018. L 66., 1. o.; HL 2018. L 83., 20. o.).


37      2014. május 13‑i ítélet (C‑131/12, EU:C:2014:317).


38      Lásd: 2014. május 13‑i Google Spain és Google ítélet (C‑131/12, EU:C:2014:317, 38. pont).


39      2016. szeptember 15‑i Mc Fadden ítéletében (C‑484/14, EU:C:2016:689, 96. pont) a Bíróság a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértése kapcsán hangsúlyozta, hogy a határozat címzettje által annak végrehajtása során megtett intézkedéseknek kellően hatékonyaknak kell lenniük a szóban forgó alapvető jog védelmének biztosításához, vagyis azt a hatást kell elérniük, hogy megakadályozzák, vagy legalábbis nehezen kivitelezhetővé tegyék a védelem alatt álló művek engedély nélküli megtekintéseit, és komolyan visszatartsák az ezen határozat címzettjének szolgáltatásait igénybe vevő internetfelhasználókat attól, hogy a részükre az említett alapvető jog megsértésével hozzáférhetővé tett műveket megtekintsék. Lásd továbbá: 2014. március 27‑i UPC Telekabel Wien ítélet (C‑314/12, EU:C:2014:192, 62. pont). Ez az érvelés a jelen ügyre is vonatkoztatható.


40      Lásd a 95/46 irányelv (10) preambulumbekezdését.


41      Jelenleg EUMSZ 114. cikk.


42      Lásd az EUMSZ 26. cikk (2) bekezdését.


43      Véleményem szerint ellenben nehéz a Chartára hivatkozni, amint azt egyes felek teszik, mivel a Charta csak az uniós jog alkalmazási körében alkalmazandó. A Charta alkalmazási körét tehát a 95/46 irányelv hatálya határozza meg, és nem fordítva.


44      Lásd az EUMSZ 288. cikk (2) bekezdését, valamint deklaratív jelleggel a 2016/679 rendelet végét.


45      A méltányosság érdekében hozzá kell tenni, hogy az EUMSZ 16. cikk rendelkezése a 95/46 irányelv elfogadásának időpontjában nem létezett, ezért alapul az irányelv az EUMSZ 114. cikken (abban az időben EKSZ 110a. cikk).


46      Többes számban.