Language of document :

A Törvényszék (kibővített kilencedik tanács) T-827/14. sz., Deutsche Telekom AG kontra Európai Bizottság ügyben 2018. december 13-án hozott ítélete ellen a Deutsche Telekom AG által 2019. február 21-én benyújtott fellebbezés

(C-152/19. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Fellebbező: Deutsche Telekom AG (képviselők: D. Schroeder és K. Apel Rechtsanwälte)

A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, Slovanet, a.s.

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-827/14. sz. ügyben 2018. december 13-án hozott ítéletét annyiban, amennyiben az a keresetet elutasítja;

a 2014. december 16-i C(2014) 10119 final bizottsági határozattal, valamint a 2015. április 17-i C(2015) 2484 final bizottsági határozattal helyesbített, az EUMSZ 102. cikk és az EGT-Megállapodás 54. cikke alkalmazására vonatkozó eljárásban (AT.39523 – Slovak Telekom ügy) 2014. október 15-én hozott C(2014) 7465 final bizottsági határozatot egészben vagy a fellebbezőt érintő részében semmisítse meg, illetve másodlagosan a fellebbezővel szemben kiszabott bírságokat törölje vagy összegüket tovább csökkentse;

másodlagosan az ügyet újbóli határozathozatalra utalja vissza a Törvényszék elé;

kötelezze a Bizottságot a jelen eljárásban és a Törvényszék előtti eljárásban felmerült összes költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezésének alátámasztása érdekében a fellebbező négy jogalapra hivatkozik.

Először is a Törvényszék tévesen értelmezte, következésképpen nem alkalmazta, illetve helytelenül alkalmazta azon jogelvet, miszerint a hozzáférés megtagadása tényállásának megvalósulásához szükséges, hogy a kért hozzáférés nélkülözhetetlen legyen valamely lejjebb lévő piacon folytatott tevékenységhez.

Másodszor a Törvényszék tévesen értelmezte és hibásan alkalmazta azon jogelvet, miszerint a leányvállalat magatartása csak akkor tudható be az anyavállalatnak, ha ez utóbbi ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt leányvállalatára.

Harmadszor a Törvényszék nem, illetve tévesen alkalmazta azon jogelvet, miszerint a leányvállalat magatartása csak akkor tudható be az anyavállalatnak, ha a leányvállalat lényegében az anyavállalat utasításait követte.

Negyedszer a Törvényszék tévesen alkalmazta azon jogelvet, miszerint a közigazgatási eljárásban biztosítani kell a meghallgatáshoz való jogot.

____________