Language of document : ECLI:EU:T:2019:377

A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (harmadik tanács)

2019. június 6.(*)

„Közösségi formatervezési minta – Megsemmisítési eljárás – Egy gépjárművet ábrázoló, lajstromozott közösségi formatervezési minta – Korábbi közösségi formatervezési minta – Megsemmisítési ok – Az egyéni jelleg hiánya – A 6/2002/EK rendelet 6. cikke és 25. cikke (1) bekezdésének b) pontja”

A T‑209/18. sz. ügyben,

a Dr. Ing. h.c. F. Porsche AG (székhelye: Stuttgart [Németország], képviseli: C. Klawitter ügyvéd)

felperesnek


az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviseli: S. Hanne, meghatalmazotti minőségben)

alperes ellen,

a másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban:

az Autec AG (székhelye: Nürnberg [Németország], képviseli: M. Krogmann ügyvéd,)

az EUIPO harmadik fellebbezési tanácsának az Autec AG és a Dr. Ing. h.c. F. Porsche AG közötti megsemmisítési eljárással kapcsolatban 2018. január 19‑én hozott határozata (R 945/2016‑3. sz. ügy) ellen benyújtott keresete tárgyában,

A TÖRVÉNYSZÉK (harmadik tanács),

tagjai: S. Frimodt Nielsen elnök, N. Półtorak és E. Perillo (előadó) bírák,

hivatalvezető: R. Ūkelytė tanácsos,

tekintettel a Törvényszék Hivatalához 2018. március 22‑én benyújtott keresetlevélre,

tekintettel az EUIPO‑nak a Törvényszék Hivatalához 2018. július 13‑án benyújtott válaszbeadványára,

tekintettel a beavatkozó félnek a Törvényszék Hivatalához 2018. július 4‑én benyújtott válaszbeadványára,

tekintettel a felperes 2018. július 23‑i levelének az ügy irataihoz való csatolását megtagadó 2018. augusztus 7‑i határozatra,

tekintettel a felperes 2018. augusztus 13‑i levelének az ügy irataihoz való csatolását megtagadó 2018. augusztus 23‑i határozatra,

tekintettel a T‑43/18., a T‑191/18., a T‑192/18., a T‑209/18. és a T‑210/18. sz. ügyek egyesítését megtagadó 2018. szeptember 20‑i határozatra,

tekintettel arra, hogy tagjai egyikének akadályoztatása miatt a tanács kiegészítése céljából másik bírót jelöltek ki,

tekintettel a T‑209/18. és a T‑210/18. sz. ügyeknek a szóbeli szakasz lefolytatása céljából történő egyesítését megtagadó 2019. január 14‑i határozatra,

tekintettel a 2019. február 12‑i tárgyalásra,

meghozta a következő

Ítéletet

 A jogvita előzményei

1        2010. augusztus 20‑án a Dr. Ing. h.c. F. Porsche AG a közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12‑i 6/2002/EK tanácsi rendelet (HL 2002. L 3., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 27. kötet, 142. o.) alapján közösségi formatervezési minta lajstromozására irányuló kérelmet nyújtott be az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalához (EUIPO).

2        A lajstromoztatni kért közösségi formatervezési minta (a továbbiakban: vitatott formatervezési minta vagy a „Porsche 911” típusú gépjármű 991‑es szériájának formatervezési mintája) az alábbi volt:

Image not foundImage not found

Image not foundImage not foundImage not found

Image not found Image not found

3        Azok a termékek, amelyekre a vitatott formatervezési mintát alkalmazni kívánták, az ipari minták nemzetközi osztályozásának létrehozásáról szóló, 1968. október 8‑i, módosított locarnói megállapodás 12‑.08. osztályába tartozó és az alábbi leírásnak megfelelő termékek: „Gépjárművek”.

4        A vitatott formatervezési mintát 2010. április 27‑i elsőbbségi dátummal a Közösségi Formatervezésimintaoltalmi Közlöny 2010. szeptember 6‑i 2010/200. számában, a minta különböző nézetekből vett ábrázolásait pedig a Közösségi Formatervezésimintaoltalmi Közlöny 2012. szeptember 7‑i 2012/172. számában tették közzé.

5        2014. július 8‑án a beavatkozó fél, az Autec AG a vitatott formatervezési minta oltalmának megsemmisítése iránti kérelmet terjesztett az EUIPO elé. Ezt a kérelmet a 6/2002 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének – az ugyanezen rendelet 4. cikkének (1) bekezdése, valamint az 5. és 6. cikkével együttesen értelmezett – b) pontja alapján terjesztette elő.

6        A beavatkozó fél lényegében úgy vélte, hogy a „Porsche 911” típusú gépjármű 991‑es szériájának formatervezési mintája nem új, és nem rendelkezik egyéni jelleggel sem, ami kizárja az oltalom megadását. Kérelme alátámasztására lényegében arra hivatkozott, hogy a vitatott formatervezési minta nem különbözik érzékelhetően a „Porsche 911” típusú gépjármű eredeti, 1963‑as változata óta forgalomba hozott egyéb formatervezési mintáitól.

7        E tekintetben a beavatkozó különösen a következő közösségi formatervezési mintákra hivatkozott:

–        a 735428–0001. számon „gépjárművek” tekintetében lajstromozott, 2008. június 23‑án közzétett közösségi formatervezési minta (a továbbiakban: korábbi formatervezési minta vagy a „Porsche 911” típusú gépjármű 997‑es szériájának formatervezési mintája), amelynek ábrázolása az alábbi volt:

Image not foundImage not foundImage not found

Image not foundImage not found

Image not foundImage not found

–        a 633748–0001. számon „személygépjárművek” tekintetében lajstromozott, 2007. január 9‑én közzétett közösségi formatervezési minta, amelynek ábrázolása az alábbi volt:

Image not foundImage not found

Image not foundImage not foundImage not found

Image not foundImage not found

8        A beavatkozó fél a megsemmisítés iránti kérelméhez a „Porsche 911” típusú gépjármű dizájnjáról szóló újságcikkeket is csatolt.

9        2016. május 10‑én az EUIPO megsemmisítési osztálya helyt adott a megsemmisítés iránti kérelemnek, és egyéni jelleg hiánya miatt megsemmisítette a vitatott formatervezésiminta‑oltalmat.

10      2016. május 23‑án a felperes a 6/2002 rendelet 55–60. cikke alapján fellebbezést nyújtott be az EUIPO‑hoz a megsemmisítési osztály határozatával szemben.

11      A 2018. január 19‑én hozott határozatával (a továbbiakban: megtámadott határozat) az EUIPO harmadik fellebbezési tanácsa a 6/2002 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének értelmében vett egyéni jelleg hiányára való hivatkozással elutasította a fellebbezést.

12      A fellebbezési tanács először is úgy ítélte meg, hogy a személygépjárművek esetében az alkotói szabadságot a szóban forgó termék műszaki jellemzői – például azok, amelyek azzal kapcsolatosak, hogy karosszériával és kerekekkel rendelkezik –, illetve jogszabályi előírások – így többek között azok, amelyek előírják a közúti biztonsággal kapcsolatos, többek között a fényszórók, visszapillantó tükrök és hátsó lámpák meglétét – korlátozták.

13      Ezt követően e szervezeti egység úgy vélekedett, hogy a műszaki rendeltetés vagy a jogszabályi előírások által meghatározott ilyen jellemzők megtervezését illetően az alkotói szabadságot viszont semmi sem korlátozta. Pontosította továbbá, hogy a szóban forgó termékek használója általában a személygépjárművek tájékozott használója, vagyis olyan személy, aki vezeti, használja és ismeri a piacon rendelkezésre álló személygépjármű‑modelleket.

14      Ebben az összefüggésben a fellebbezési tanács úgy vélte, hogy az ütköző formatervezési minták végső soron megegyeznek az olyan alapvető jellemzőik tekintetében, mint például a karosszériájuk, ajtajaik és ablakaik formája vagy körvonala.

15      Így a fellebbezési tanács arra a következtetésre jutott, hogy a „Porsche 911” típusú gépjármű 997‑es szériája formatervezési mintájának megléte elegendő ahhoz, hogy kizárja az ugyanezen gépjármű 991‑es szériájához tartozó formatervezési minta egyéni jellegét, és ezért szükségtelen a beavatkozó fél által hivatkozott 633748–0001. számú közösségi formatervezési minta vizsgálata vagy a vitatott formatervezési minta újdonságának vizsgálata.

 A felek kérelmei

16      A felperes keresetében azt kéri, hogy a Törvényszék:

–        helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

–        utasítsa el az „198387–0001. számú […] formatervezési mintával” szemben előterjesztett megsemmisítési kérelmet.

17      Az EUIPO és a beavatkozó fél azt kéri, hogy a Törvényszék:

–        utasítsa el a keresetet;

–        a felperest kötelezze a költségek viselésére.

 A jogkérdésről

18      Keresete alátámasztására a felperes lényegében egyetlen, a 6/2002 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének az ugyanezen rendelet 5. és 6. cikkével együttesen értelmezett b) pontja megsértésére alapított jogalapra hivatkozik.

19      Ennek keretében lényegében arra hivatkozik, hogy a vitatott formatervezési minta által a gépjárművek e típusának tájékozott használójára tett összbenyomás eltér a beavatkozó által a vitatott formatervezési minta oltalmának megsemmisítése iránti kérelmében hivatkozott korábbi formatervezési minta által tett összbenyomástól. A két ütköző formatervezési minta ugyanis „külső megjelenésében” „jelentősen” és „olyan nyilvánvaló” módon különbözik egymástól, hogy a fellebbezési tanács mérlegelési hiba nélkül nem tekinthette úgy, hogy a vitatott formatervezési minta nem rendelkezik egyéni jelleggel.

20      E jogalap összefoglalását követően emlékeztetni kell arra, hogy a 6/2002 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a közösségi formatervezésiminta‑oltalmat meg kell semmisíteni, ha a minta nem felel meg a 4–9. cikkekben foglalt követelményeknek.

21      Ezzel összefüggésben a 6/2002 rendelet 4. cikkének (1) bekezdése pontosítja, hogy valamely formatervezési minta akkor részesülhet közösségi formatervezésiminta‑oltalomban, ha új és egyéni jellegű.

 Az egyetlen jogalapnak a 6/2002 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének az ugyanezen rendelet 6. cikkével együttesen értelmezett b) pontja megsértésére alapított első részéről

22      A 6/2002 rendelet 6. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfogalmazásából kitűnik, hogy az egyéni jelleget a lajstromozott közösségi formatervezési minták esetében a tájékozott használóra tett összbenyomásra figyelemmel kell értékelni (lásd: 2013. október 25‑i Merlin és társai kontra OHIM – Dusyma [Játék] ítélet, T‑231/10, nem tették közzé, EU:T:2013:560, 28. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Emellett ezen összbenyomásnak a bejelentés bejelentési napját – elsőbbség igénylése esetén az elsőbbség napját – megelőzően nyilvánosságra jutott bármely formatervezési minta által gyakorolt összbenyomástól eltérőnek kell lennie.

23      Egyebekben a 6/2002 rendelet 6. cikkének (2) bekezdése pontosítja, hogy az egyéni jelleg megítélésekor figyelembe kell venni, hogy a szerző milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a szóban forgó mintát.

24      Az e jogszabályi feltételekre vonatkozó emlékeztetőt követően meg kell említeni, hogy a vonatkozó ítélkezési gyakorlat e tárgyban kimondja, hogy a formatervezési minták egyéni jellege az eltérő összbenyomásnak – vagyis a „déjà vu” hiányának – az eredménye, a tájékozott használó szemszögéből nézve, a korábbi formatervezési mintákhoz viszonyítva. E célból nem vehetők figyelembe az említett összbenyomás szempontjából nem elég markáns eltérések, kizárólag eltérő összbenyomás keltéséhez kellőképpen markáns eltéréseket kell figyelembe venni (lásd: 2013. november 7‑i Budziewska kontra OHIM– Puma [egy puma ábrázolása] ítélet, T‑666/11, nem tették közzé, EU:T:2013:584, 29. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

25      Ennélfogva, a fent említett szempontok alapján kell megvizsgálni, hogy a tájékozott felhasználó szemszögéből, és a jelen esetben a formatervezési minta szerzőjének rendelkezésére álló alkotói szabadságot figyelembe véve, a vitatott formatervezési minta által kifejtett összbenyomás eltér‑e a korábbi minta által tett összbenyomástól.

 A tájékozott használóról