Language of document :

A Törvényszék (kibővített második tanács) T-624/15. sz., European Food és társai kontra Bizottság ügyben 2019. június 18-án hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2019. augusztus 27-én benyújtott fellebbezés

(C-638/19. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: T. Maxian Rusche és P.-J. Loewenthal meghatalmazottak)

A többi fél az eljárásban: European Food SA, Starmill SRL, Multipack SRL, Scandic Distilleries SA, Ioan Micula, Viorel Micula, European Drinks SA, Rieni Drinks SA, Transilvania General Import-Export SRL, West Leasing International SRL, Spanyol Királyság és Magyarország

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

helyezze hatályon kívül a Törvényszék (kibővített második tanács) T-624/15., T-694/15. és T-704/15. sz., European Food és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 2019. június 18-án hozott ítéletét;1

utasítsa el a T-704/15. sz. ügyben felhozott első jogalap első részét és a második jogalap első részét;

utasítsa el a T-624/15. és T-694/15. sz. ügyekben felhozott második jogalap első és második részét;

a T-624/15., T-694/15. és T-704/15. sz. egyesített ügyeket utalja vissza a Törvényszék elé a még meg nem vizsgált jogalapok újbóli értékelése érdekében; és

az elsőfokú eljárás és a fellebbezési eljárás költségeiről jelenleg ne határozzon.

Jogalapok és fontosabb érvek

Első fellebbezési jogalapjával a Bizottság előadja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, mivel tévesen értelmezte és alkalmazta az EUMSZ 108. cikket és/vagy Románia csatlakozási okmánya2 V. mellékletének 2. fejezetét, és jogilag tévesen minősítette a tényállást, amikor megállapította, hogy a Bizottságnak nem volt hatásköre a vitatott határozat3 meghozatalára.

Elsődlegesen a Bizottság azzal érvel, hogy a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy az ösztönzési rendszer 2005. február 22-i hatályon kívül helyezése jelenti azon intézkedést, amellyel Románia támogatást nyújtott Ioan és Viorel Micula svéd állampolgárságú befektetőknek, valamint az irányításuk alatt álló három román társaságnak (a továbbiakban együtt: Miculáék). Románia valójában az e rendszer hatályon kívül helyezése miatt az említett tagállam uniós csatlakozását követően megítélt kártérítés kifizetése révén nyújtott támogatást Miculáéknak.

Másodlagosan a Bizottság azzal érvel, hogy még ha a Törvényszék helyesen is állapította meg azt, hogy az ösztönzési rendszer Románia általi hatályon kívül helyezése jelenti a támogatást nyújtó intézkedést (ami egyébként nem így van), a Bizottság Románia csatlakozási okmánya V. mellékletének 2. fejezete értelmében hatáskörrel rendelkezett a vitatott határozat meghozatalára.

Második fellebbezési jogalapjával a Bizottság előadja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, mivel tévesen értelmezte és alkalmazta Románia csatlakozási okmányának 2. cikkét és az uniós jog időbeli alkalmazására vonatkozó szabályokat, és/vagy tévesen értelmezte és alkalmazta az 1995. évi Európa-megállapodást,4 és jogilag tévesen minősítette a tényállást, amikor megállapította, hogy az uniós jog a megítélt kártérítésre nem alkalmazandó.

Elsődlegesen a Bizottság azzal érvel, hogy a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy az uniós jog a megítélt kártérítésre nem alkalmazható azért, mert az e kártérítést eredményező összes esemény a csatlakozást megelőzően következett be. Valójában a kártérítés megítélése az uniós jog időbeli alkalmazására vonatkozó szabályok értelmében a csatlakozást megelőzően felmerült helyzet jövőbeli hatásainak minősül.

Másodlagosan a Bizottság azzal érvel, hogy még ha a Törvényszék helyesen is állapította meg azt, hogy a kártérítés megítélése nem minősül a csatlakozást megelőzően felmerült helyzet jövőbeli hatásainak (ami egyébként így van), az uniós jog alkalmazandó volt a megítélt kártérítésre, mivel az 1995. évi Európa-megállapodás, amely az uniós jog része, az e kártérítést eredményező minden olyan eseményre alkalmazandó volt, amely a csatlakozást megelőzően következett be.

Harmadik fellebbezési jogalapjával a Bizottság előadja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, mivel tévesen értelmezte az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését, és mivel nem alkalmazta az 1995. évi Európa-megállapodás 64. cikke (1) bekezdésének iii. pontját, amikor megállapította, hogy a vitatott határozat tévesen minősítette a választottbíróság által megítélt kártérítést előnynek.

Először is a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a Bizottságnak nincs hatásköre a vitatott határozat meghozatalára, és hogy az uniós jog a megítélt kártérítésre nem alkalmazható.

Másodszor a Törvényszék nem vizsgálta meg a vitatott határozatban bemutatott összes érvet, amely alátámasztotta, hogy Románia előnyt nyújtott Miculáéknak. A meg nem vizsgált érvek önmagukban elegendőek az előny fennállására vonatkozó megállapítás igazolására.

____________

1 EU:T:2019:423.

2 A Bolgár Köztársaság és Románia csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmány (HL 2005. L 157., 203. o.).

3 A Románia által nyújtott SA.38517 (2014/C) (korábbi 2014/NN) számú állami támogatásról – 2013. december 11-i választottbírósági ítélet a Micula kontra Románia ügyben – szóló, 2015. március 30-i (EU) 2015/1470 bizottsági határozat (HL 2015. L 232., 43. o.).

4 Az egyrészről az Európai Gazdasági Közösségek és tagállamaik, másrészről Románia közötti társulás létrehozásáról szóló Európa-megállapodás (HL 1994. L 357., 2. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 59. kötet, 3. o.).