Language of document :

2019. október 23-án benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Osztrák Köztársaság

(C-787/19. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: J. Jokubauskaitė és M. Wasmeier meghatalmazottak)

Alperes: Osztrák Köztársaság

Kereseti kérelmek

A Bíróság állapítsa meg, hogy az Osztrák Köztársaság – mivel kizárja az utazási irodákra vonatkozó hozzáadottértékadó-szabályozás alól az olyan adóalanyoknak nyújtott utazási szolgáltatásokat, amelyek azokat vállalkozásuk keretében használják, és lehetővé teszi az utazási irodák számára, hogy amennyiben alkalmazandó rájuk a hivatkozott különös szabályozás, összesítve határozzák meg a szolgáltatások csoportjaira vagy az adómegállapítási időszakban nyújtott összes szolgáltatásra vonatkozó hozzáadottértékadó-alapot – nem teljesítette a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv1 73. cikkéből, valamint 306–310. cikkéből eredő kötelezettségeit;

Az Osztrák Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes úgy érvel, hogy az Ausztriában előírt, a hozzáadottérték-adó utazási szolgáltatások esetében történő megállapításáról szóló szabályozás nem egyeztethető össze a 2006/112 irányelvvel Ezen irányelv a 306–310. cikkében különös szabályozást ír elő, amely szerint az utazási iroda által az ügyfél részére teljesített utazási szolgáltatásokat egységes szolgáltatásnak kell tekinteni. Az osztrák jog ettől megengedhetetlen módon eltér.

A felperes szerint először is megengedhetetlen, hogy kizárják e különös szabályozás alkalmazása alól azon adóalanyokat, amelyek az utazási szolgáltatásokat vállalkozásuk keretében használják. A Bíróság már a 2013. szeptember 26-i Bizottság kontra Spanyolország ítéletében (C-189/11, EU:C:2013:587) kimondta, hogy az említett különös szabályozást nemcsak a magánszemély végső fogyasztóknak, hanem az adóköteles vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatásokra is alkalmazni kell. A tagállamok annak alkalmazását nem korlátozhatják az előbbire. Ezt a Bíróság a 2018. február 8-i Bizottság kontra Németország ítéletében (C-380/16, EU:C:2018:76) ismét megerősítette.

Másodszor az osztrák hozzáadottértékadó-jogban előírt számítási mód összeegyeztethetetlen a 2006/112 irányelvvel. Ezen irányelv 73. cikke és 306–310. cikke alapján az adóalapot minden utazás esetében külön kell megállapítani. Ezen irányelv 73. cikke és 306–310. cikke alapján az adóalapot minden utazás esetében külön kell megállapítani. Ezzel szemben az osztrák jog az árrés átalányjellegű számítását teszi lehetővé „szolgáltatáscsoportok esetében”, illetve a meghatározott időszakban bonyolított valamennyi utazás esetében. A Bíróság az előzőekben említett ítéletekben is megállapította, hogy az ilyen összesítés nem felel meg a közös hozzáadottértékadó-rendszernek.

____________

1 HL 2006. L 347., 1. o.