A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE

(harmadik tanács)

2008. december 11.

F‑66/07. sz. ügy

Charles Dubus és Jean Leveque

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

„Közszolgálat – Tisztviselők – Előléptetés – 2006. évi előléptetési időszak – Harmadik nyelven történő munkavégzésre való képesség”

Tárgy: Az EK 236. cikk és az EA 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben C. Dubus és J. Leveque azt kérik, hogy a Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg a C. Dubus nevének a 2006‑os előléptetési időszakban a C*3 besorolási fokozatba előléptetett tisztviselők listájára való felvételét és a J. Leveque nevének a 2006‑os előléptetési időszakban a B*8 besorolási fokozatba előléptetett tisztviselők listájára való felvételét mellőző, a Közigazgatási Tájékoztató 2006. november 17‑i, 55‑2006. számában közzétett határozatokat, továbbá kötelezze a Bizottságot az e határozatokkal a felpereseknek okozott károk megtérítésére.

Határozat: A Közszolgálati Törvényszék megsemmisíti a Bizottságnak azt a határozatát, amely C. Dubus nevét nem vette fel a C*3 besorolási fokozatba előléptetett tisztviselők listájára a 2006‑os előléptetési időszakban, és a Bizottságnak azt a határozatát, amely J. Leveque nevét nem vette fel a B*8 besorolási fokozatba előléptetett tisztviselők listájára ugyanezen előléptetési időszakban. A Közszolgálati Törvényszék a keresetet ezt meghaladó részében elutasítja. A Közszolgálati Törvényszék a Bizottságot kötelezi a saját költségeinek és a felperesek költségeinek viselésére. Az Európai Unió Tanácsa, mint a Bizottságot támogató beavatkozó, maga viseli a saját költségeit.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Előléptetés – Feltételek – A harmadik nyelven történő munkavégzésre való képesség bizonyítása

(Személyzeti szabályzat, 45. cikk, (2) bekezdés; III. melléklet, 7. cikk és XIII. melléklet, 11. cikk)

2.      Tisztviselők – Kereset – Korlátlan felülvizsgálati jogkör

(EK 233. cikk; személyzeti szabályzat, 45. cikk, (2) bekezdés és 91. cikk, (1) bekezdés)

1.      A személyzeti szabályzat 45. cikkének (2) bekezdése – amely a tisztviselők személyzeti szabályzatának, valamint az egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeinek módosításáról szóló 723/2004 rendelet szerinti változatában előírja, hogy a tisztviselő az első előléptetése előtt köteles bizonyítani, hogy képes a harmadik nyelven való munkavégzésre – csak az intézmények által megállapított közös végrehajtási szabályok hatálybalépésétől alkalmazható.

Ugyanis mivel a személyzeti szabályzat XIII. mellékletének 11. cikke szerint a jogalkotó mindenesetre kizárta a 45. cikk (2) bekezdésének alkalmazását a 2006. május 1‑je előtt hatályba lépő előléptetésekre, ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni az említett közös végrehajtási szabályoknak a jogalkotó által megkövetelt következő feltételek mellett történő hatálybalépése előtt: a különböző intézményekben való egységes alkalmazás biztosítása és a személyzeti szabályzatban előírt ezen újabb kötelezettség ahhoz a lehetőséghez kapcsolása, hogy a tisztviselők a harmadik nyelvre vonatkozó képzésen vegyenek részt. Ennélfogva valamely intézmény a személyzeti szabályzat ezen cikkét nem alkalmazhatja az egyedül ezen intézmény által meghatározott módozatok szerint.

(lásd a 29–33. pontot)

2.      Tény, hogy a közösségi közszolgálati bíróság a személyzeti szabályzat 91. cikkének (1) bekezdése szerint bizonyos esetekben korlátlan felülvizsgálati jogkört gyakorolhat, amely alapján jogosult az előtte folyamatban lévő pénzügyi természetű jogvitákban a tisztviselő jogairól és kötelezettségeiről való döntéshozatallal teljes körű megoldást adni. Mindazonáltal az a felperes, aki elérte az előléptetését megtagadó határozat amiatt történő megsemmisítését, hogy számára nem lehet jogszerűen előírni az előléptetéshez megkövetelt – a harmadik nyelv ismeretére vonatkozó – kiegészítő feltétel teljesítését, a szakmai előmenetelében ebből eredően állítólag bekövetkezett késedelem miatt a bíróság előtt még akkor sem kaphat kártérítést, ha igazolja, hogy rendelkezik az előírt szolgálati idővel, és az előléptetéshez szükségesnél magasabb számú pontja van. Ugyanis nem zárható ki, hogy más megfontolások megakadályozhatják a felperes visszamenőleges hatállyal való előléptetését, például az a tény, hogy az előléptetési küszöböt elérő, előléptethető tisztviselők száma – akik elérték az előléptetési küszöböt – meghaladta a költségvetés alapján lehetséges előléptetések számát. Ennélfogva az adminisztráció által az EK 233. cikk alapján a jogerős ítéletnek való megfelelés érdekében elfogadandó végrehajtási intézkedéseknek kell visszahelyezniük a felperest a jogaiba, adott esetben a szakmai előmenetelének visszamenőleges hatállyal való meghatározása útján.

(lásd a 46–49. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság C‑135/06. P. sz., Weißenfels kontra Parlament ügyben 2007. december 18‑án hozott ítéletének (EBHT 2007., I‑12041. o.) 64–68. pontja;

az Elsőfokú Bíróság T‑402/03. sz., Katalagarianakis kontra Bizottság ügyben 2007. március 15‑én hozott ítéletének (az EBHT‑ban még nem tették közzé) 105. és 106. pontja.