Language of document : ECLI:EU:F:2010:67

A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE

(első tanács)

2010. június 29.

F‑42/09. sz. ügy

Anne Esneau‑Kappé

kontra

Európai Rendőrségi Hivatal (Europol)

„Közszolgálat – Az Europol személyi állománya – Szerződés meghosszabbításának elmaradása – Határozatlan időre szóló szerződés – Az Europol személyzeti szabályzatának 6. cikke – A védelemhez való jog tiszteletben tartásának elve”

Tárgy: Az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló egyezmény (Europol-egyezmény) 40. cikkének (3) bekezdése és az Europol személyzeti szabályzata 93. cikkének (1) bekezdése alapján benyújtott kereset, amelyben A. Esneau‑Kappé azt kéri, hogy a Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg az Europol 2008. június 12‑i, a felperes részére határozatlan időre szóló szerződés felajánlását megtagadó határozatát, valamint az Europol 2009. január 7‑i, a 2008. június 12‑i határozattal szemben benyújtott felperesi panaszt elutasító határozatát.

Határozat: A Közszolgálati Törvényszék az Europol 2008. június 12‑i, a felperes részére határozatlan időre szóló szerződés felajánlását megtagadó határozatát megsemmisíti. A Közszolgálati Törvényszék az Europolt kötelezi a költségek viselésére.

Összefoglaló

1.      Uniós jog – Elvek – Védelemhez való jog

2.      Tisztviselők – Az Europol alkalmazottai – Az alkalmazott hivatali státuszát érintő határozat – A személyi aktájában nem szereplő körülmények figyelembevétele – Jogellenesség

(az Europol személyzeti szabályzata, 6. és 23. cikk)

3.      Tisztviselők – Az Europol alkalmazottai – Az alkalmazott hivatali státuszát érintő határozat – A személyi aktájában nem szereplő körülmények figyelembevétele – Döntő befolyás – Megsemmisítés – Feltételek

(az Europol személyzeti szabályzata, 23. cikk)

1.      A védelemhez való jog tiszteletben tartása lényeges eljárási szabályt képez, amelynek megsértése felvethető hivatalból. Valamennyi olyan eljárásban, amelyet valaki ellen folytatnak, és amely esetlegesen e személynek sérelmet okozó jogi aktushoz vezet, e jog tiszteletben tartása az uniós jog alapelvei közé is tartozik, amelyet még a szóban forgó eljárásra vonatkozó szabályozás teljes hiánya esetén is biztosítani kell. Ezen elv megköveteli, hogy lehetőséget kell biztosítani minden olyan személynek, akivel szemben sérelmet okozó határozatot hozhatnak, az elfogadandó jogi aktusban ellene felhozott tényekkel kapcsolatos álláspontjának tényleges kifejtésére. A védelemhez való jog tiszteletben tartásának elvének következményeként a hozzáférés joga értelmében az adminisztráció köteles az érintett alkalmazottal közölni minden olyan dokumentumot, amelyre a határozatát alapozhatja.

(lásd az 54. és 55. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság C‑291/89. sz., Interhotel kontra Bizottság ügyben 1991. május 7‑én hozott ítéletének (EBHT 1991., I‑2257. o.) 14. pontja; C‑204/00. P., C‑205/00. P., C‑211/00. P., C‑213/00. P., C‑217/00. P. és C‑219/00. P. sz., Aalborg Portland és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 2004. január 7‑én hozott ítéletének (EBHT 2004., I‑123. o.) 68 és 71. pontja; C‑344/05. P. sz., Bizottság kontra De Bry ügyben 2006. november 9‑én hozott ítéletének (EBHT 2006., I‑10915. o.) 37. és 38. pontja; C‑59/06. P. sz., Marcuccio kontra Bizottság ügyben 2007. december 6‑án hozott ítéletének (EBHT 2007., I‑182. o.) 46. pontja;

az Elsőfokú Bíróság T‑25/95., T‑26/95., T‑30/95–T‑32/95., T‑34/95–T‑39/95., T‑42/95–T‑46/95., T‑48/95., T‑50/95–T‑65/95., T‑68/95–T‑71/95., T‑87/95., T‑88/95., T‑103/95. és T‑104/95. sz., Cimenteries CBR és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 2000. március 15‑én hozott ítéletének (EBHT 2000., II‑491. o.) 487. pontja;

a Közszolgálati Törvényszék F‑51/07. sz., Bui Van kontra Bizottság ügyben 2008. szeptember 11‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2008., I‑A‑1‑289. o. és II‑A‑1‑1533. o.) 77. pontja, az ítélettel szemben T‑491/08. P. ügyszám alatt fellebbezés van folyamatban az Európai Unió Törvényszéke előtt.

2.      Ami az Europol alkalmazottait illeti, az Europol személyzeti szabályzata 23. cikkének célja a védelemhez való jog annak elkerülésével történő biztosítása, hogy az adminisztráció által hozott, az alkalmazott helyzetét és előmenetelét érintő határozatok az alkalmasságával, a teljesítményével vagy a magatartásával kapcsolatos, ám a személyi aktájában nem szereplő tényeken alapuljanak. Ebből következik, hogy az ilyen tényekre alapított határozat ellentétes az említett személyzeti szabályzatban foglalt biztosítékokkal, és azt – mint jogellenes eljárás alapján hozott határozatot – meg kell semmisíteni.

Ugyanezen személyzeti szabályzat 6. cikkének rendelkezései és az Europol személyzeti szabályzata 6. cikkének végrehajtására vonatkozó, 2006. december 8‑i határozat 7. cikke szerinti, határozatlan időre szóló szerződések felajánlására vonatkozó különös eljárás alapján hozott határozat érintheti az Europol alkalmazottjának hivatali státuszát, és ezért sérelmet okozó aktusnak minősül. Ebből következően az ilyen határozatot csak a védelemhez való jog tiszteletben tartása elvének megfelelően lehet elfogadni.

(lásd az 56. és 58. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság 88/71. sz., Brasseur kontra Parlament ügyben 1972. június 28‑án hozott ítéletének (EBHT 1972., 499. o.) 11. pontja; 233/85. sz., Bonino kontra Bizottság ügyben 1987. február 12‑én hozott ítéletének (EBHT 1987., 739. o.) 11. pontja;

az Elsőfokú Bíróság T‑7/01. sz., Pyres kontra Bizottság ügyben 2003. február 6‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2003., I‑A‑37. o. és II‑239. o.) 70. és 72. pontja; T‑155/03., T‑157/03. és T‑331/03. sz., Cwik kontra Bizottság ügyben 2005. december 13‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2005., I‑A‑411. o. és II‑1865. o.) 50. pontja;

a Közszolgálati Törvényszék F‑38/06. sz., Bianchi kontra ETF ügyben 2007. június 28‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2007., I‑A‑1‑183. o. és II‑A‑1‑1009. o.) 48. pontja.

3.      Az Europol személyzeti szabályzata 23. cikkének és a védelemhez való jog tiszteletben tartása elvének megsértése csak akkor vonja maga után az aktus megsemmisítését, ha bebizonyosodik, hogy az alkalmazottal nem közölt iratok döntő befolyással lehettek az adminisztráció őt érintő határozatára.

E tekintetben az említett határozatra döntő befolyást gyakorolhat az értékelő formanyomtatvány, amely nem egyszerűen az érintett értékelő jelentésében foglalt információk ismétlése, hanem amely az alkalmasságával, a teljesítményével és a magatartásával kapcsolatos rovatokat, valamint annak értékelését is magában foglalja, hogy a szerződése meghosszabbításának mellőzése milyen hatással van az Europol megfelelő működésére.

(lásd a 62–66. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság C‑294/95. P. sz., Ojha kontra Bizottság ügyben 1996. november 12‑én hozott ítéletének (EBHT 1996., I‑5863. o.) 67. pontja;

az Elsőfokú Bíróság T‑246/04. és T‑71/05. sz., Wunenburger kontra Bizottság ügyben 2007. február 6‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2007., I‑A‑2‑21. o. és II‑A‑2‑131. o.) 149. pontja.