Language of document : ECLI:EU:F:2009:44

A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (első tanács)

2009. május 5.

F‑27/08. sz. ügy

Manuel Simões Dos Santos

kontra

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

„Közszolgálat – Tisztviselők – Előléptetés – 2003. évi előléptetési időszak – A közösségi bíróság ítéletének végrehajtása – Érdempontok jogalap nélküli törlése – A közösségi jogi aktusok visszaható hatályának tilalma – A jogerő megsértése – Korlátlan felülvizsgálati jogkör – Hivatalból kártérítés fizetésére való kötelezés – Nem vagyoni kár”

Tárgy: Az EK 236. cikk és az EA 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben M. Simões Dos Santos többek között az OHIM elnöke által 2007. június 6‑án hozott, a felperesnek a 2003. évi előléptetési eljárásban előmeneteli pontok adásáról szóló, PERS‑01‑07. sz. határozat, a tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak szakmai előmeneteléről és előléptetéséről szóló 2007. június 6‑i ADM 03‑35 határozat és a kinevezésre jogosult hatóság által írt, a 2007. évi előléptetési időszakban végleges érdempontok adásáról szóló 2007. június 15‑i levél megsemmisítését kéri.

Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a PERS‑01‑07. sz. határozatot és az OHIM 2007. június 15‑i levelét megsemmisíti annyiban, amennyiben azok annak megállapításával járnak, hogy a felperes érdempontjainak az előléptetésre vonatkozó 2004. március 30‑i PERS‑PROM‑39‑03rev1. sz. határozatban megállapított egyenlege lenullázódott. A Közszolgálati Törvényszék kötelezi az OHIM‑ot, hogy fizessen a felperesnek 12 000 eurót. A Közszolgálati Törvényszék a kereseti kérelmeket ezt meghaladó részükben elutasítja. Az OHIM maga viseli saját költségeit, valamint köteles viselni a felperesnél felmerült költségek háromnegyedét. A felperes maga viseli saját költségeinek egynegyedét.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Kereset – Megerősítő határozat ellen benyújtott megsemmisítés iránti kereset – Elfogadhatatlanság – Feltétel – Véglegessé vált megerősített határozat

(Személyzeti szabályzat, 91. cikk)

2.      Tisztviselők – Kereset – Előzetes közigazgatási panasz – Tárgy

(Személyzeti szabályzat, 90. cikk, (2) bekezdés)

3.      Megsemmisítés iránti kereset – Megsemmisítést kimondó ítélet – Joghatások – Valamely közösségi jogi aktus megsemmisítése a jogalap elégtelensége miatt – Az eredeti jogellenesség orvoslását célzó, visszaható hatályú határozat hozatala – Kivételes megengedhetőség – Feltételek

(EK 231. cikk, első bekezdés)

4.      Tisztviselők – Kereset – Megsemmisítést kimondó ítélet – Joghatások – Végrehajtási intézkedések hozatalára vonatkozó kötelezettség – Terjedelem

(EK 233. cikk)

5.      Tisztviselők – Az intézmények szerződésen kívüli felelőssége – Feltételek – Kár

6.      Tisztviselők – Kereset – Korlátlan felülvizsgálati jogkör – Az alperes intézmény hivatalból történő, kártérítés fizetésére való kötelezésének lehetősége

(Személyzeti szabályzat, 91. cikk, (1) bekezdés)

1.      Valamely tisztviselő által a megerősítő határozat ellen indított megsemmisítés iránti kereset csak abban az esetben elfogadhatatlan, ha a megerősített határozat az érintettel szemben véglegessé vált, mert nem képezte az előírt határidőn belül benyújtott kereset tárgyát. Ellenkező esetben az érintettnek jogában áll, hogy akár a megerősített határozatot, akár a megerősítő határozatot, akár mindkettőt megtámadja.

(lásd a 73. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑64/92. sz., Chavane de Dalmassy és társai kontra Bizottság ügyben 1994. október 27‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1994., I‑A‑227. o. és II‑723. o.) 25. pontja; T‑83/03. sz., Salazar Brier kontra Bizottság ügyben 2005. október 25‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2005., I‑A‑311. o. és II‑1407. o.) 17. pontja.

2.      A személyzeti szabályzat egyetlen rendelkezése sem kötelezi a tisztviselőt arra, hogy előzetes panaszt nyújtson be minden egyes általa vitatott közigazgatási határozattal szemben. Ahogyan a tisztviselőnek lehetősége van arra, hogy ugyanazon határozattal szemben több panasszal éljen – feltéve, hogy erre a személyzeti szabályzatban előírt három hónapos határidőn belül kerül sor –, ugyanúgy semmilyen jogszabály nem tiltja, hogy a tisztviselő egyetlen panaszban több rá vonatkozó határozatot vitasson, ahogyan az az intézmények állandó gyakorlatából kitűnik.

(lásd a 76. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑10/94. sz., Kratz kontra Bizottság ügyben 1995. május 17‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1995., I‑A‑99. o. és II‑315. o.) 19. és 20. pontja; T‑44/97. sz., Ghignone és társai kontra Tanács ügyben 2000. november 8‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2000., I‑A‑223. o. és II‑1023. o.) 39. pontja.

3.      Bár főszabály szerint a jogbiztonság elve kizárja, hogy valamely közösségi jogi aktus időbeli hatályának kezdete a jogi aktus kihirdetése előtti időpontra essék, ettől kivételes esetben el lehet térni, ha a megvalósítandó cél ezt igényli, és ha az érdekeltek jogos bizalmát kellőképpen tiszteletben tartják. Az adminisztrációnak ezáltal lehetősége van arra, hogy a bíróság általi megsemmisítést követően visszaható hatályú határozatot hozzon, feltéve hogy e feltételeknek eleget tesz.

Így jogellenes az a határozat, amelyet azt követően hoznak, hogy az adminisztráció valamely határozatát jogalap hiánya miatt a közösségi bíróság megsemmisítette, és amely visszaható hatállyal rendelkezik, azonban az intézmény által hivatkozott cél nem igazolja az ilyen visszaható hatályt, és az említett aktus az érdekelt személyek jogos bizalmát nem tartotta tiszteletben.

(lásd a 100., 101., 104‑106., 113. és 117. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság C‑368/89. sz. Crispoltoni‑ügyben 1991. július 11‑én hozott ítéletének (EBHT 1991., I‑3695. o.) 17. pontja.

4.      Az EK 233. cikk értelmében az intézmény, amelytől a megsemmisített aktus származik, a megsemmisítésről rendelkező ítéletnek való megfelelés és az ítélet teljes végrehajtása érdekében nemcsak az ítélet rendelkező részét köteles tiszteletben tartani, hanem indokolásának azon részét is, amely a rendelkező részt szükségképpen alátámasztva elengedhetetlen a rendelkező rész pontos értelmének meghatározásához. Az indokolás ugyanis egyrészt pontosan azonosítja a jogellenesnek minősített rendelkezést, másrészt megjelöli a rendelkező részben megállapított jogellenesség pontos indokait, amelyeket az intézménynek a megsemmisített aktus pótlásakor figyelembe kell vennie. Továbbá az EK 233. cikk alapján az érintett intézmény köteles elkerülni, hogy a megsemmisített aktus pótlására szánt bármely aktus ugyanabban a hibában szenvedjen, mint amelyet a megsemmisítésről rendelkező ítéletben megállapítottak.

Így megsérti a jogerőt azon intézmény, amely a megsemmisítést kimondó ítélet végrehajtásakor olyan értelmezést ad valamely jogi aktusnak, amely pontosan az ellenkezője a közösségi bíróság által a megsemmisítést kimondó ítéletben adott értelmezésnek.

(lásd a 120. és 124. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑283/03. sz., Langarica kontra Bizottság ügyben 2005. szeptember 13‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2005., I‑A‑235. o. és II‑1075. o.) 50. és 51. pontja.

5.      A kinevezésre jogosult hatóság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik az előléptetendő tisztviselők kiválasztása során. Ebből következően, még ha bebizonyosodik is, hogy az előléptetési eljárás során az említett hatóság jogsértést követett el valamelyik tisztviselő sérelmére, önmagában ez nem lehet elegendő – a kinevezésre jogosult hatóság előléptetésre vonatkozó széles mérlegelési jogkörének tagadása nélkül – annak a következtetésnek a levonásához, hogy e jogsértés nélkül a tisztviselőt ténylegesen előléptették volna, és ennek következtében a hivatkozott vagyoni kár tényleges és biztos lenne. A személyzeti szabályzat ugyanis egyáltalán nem biztosítja az előléptetéshez való jogot, még azon tisztviselők számára sem, akik az előléptetéshez szükséges valamennyi feltételnek megfelelnek.

(lásd a 133. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑22/99. sz., Rose kontra Bizottság ügyben 2000. február 22‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2000., I‑A‑27. o. és II‑115. o.) 37. pontja.

6.      A közösségi bíróság – azért, hogy hatékony érvényesülést biztosítson a megsemmisítést kimondó olyan ítéletnek, amelynek végrehajtása rendkívüli nehézségekkel jár – gyakorolhatja azon korlátlan felülvizsgálati jogkörét, amellyel a pénzügyi természetű jogvitákban rendelkezik, és szükség esetén akár hivatalból kártérítés fizetésére kötelezheti az alperes intézményt az ezen intézmény által elkövetett közszolgálati kötelességszegés miatt.

(lásd a 142. és 144. pontot)

Hivatkozás:

a Közszolgálati Törvényszék F‑46/07. sz., Tzirani kontra Bizottság ügyben 2008. október 22‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2008., I‑A‑1‑0000. o. és II‑A‑1‑0000. o.) 214. pontja.