A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE
(második tanács)
2009. március 3.
F‑63/07. sz. ügy
Maria Patsarika
kontra
Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (Cedefop)
„Közszolgálat – Szerződéses alkalmazottak – Újrabeosztás – Védelemhez való jog – A próbaidő leteltekor történő elbocsátás – Mulasztási eljárás”
Tárgy: Az EK 236. cikk és az EA 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben M. Patsarika többek között a Cedefop igazgatója 2006. szeptember 20‑i határozatának megsemmisítését kéri, amelyben a próbaidő leteltével megszüntette a 2005. szeptember 27‑én két évre kötött és 2005. október 1‑jén hatályba lépő, határozott időre szóló szerződéses alkalmazotti szerződését.
Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. A felperes maga viseli saját költségeinek háromnegyed részét. A Cedefop viseli saját költségeit, valamint a felperes költségeinek negyedét.
Összefoglaló
1. Tisztviselők – Kereset – Határidők – Kezdet – Kézbesítés
(Személyzeti szabályzat, 91. cikk, (3) bekezdés)
2. Tisztviselők – Szerződéses alkalmazottak – Felvétel – Próbaidő – Tárgy
(Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 84. cikk)
3. Tisztviselők – Szerződéses alkalmazottak – Felvétel – Próbaidő – A próbaidő meghosszabbításának lehetősége
(Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 84. cikk)
4. Tisztviselők – Szerződéses alkalmazottak – Felvétel – Próbaidő – A próbaidő leteltekor történő elbocsátásról szóló határozat – Mérlegelési tényezők
(Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 84. cikk)
5. Tisztviselők – Szerződéses alkalmazottak – Felvétel – Próbaidő – Az eredmények értékelése
(Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 84. cikk)
6. Tisztviselők – Szerződéses alkalmazottak – A szerződéses alkalmazott hivatali státuszát érintő határozat
(Személyzeti szabályzat, 26. cikk; az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 11. cikk, első bekezdés)
1. A panaszt elutasító határozat olyan nyelven való közlése, amely nem a tisztviselő anyanyelve, és nem is az a nyelv, amelyen a panaszt megszövegezték, akkor szabályos, ha a határozatról az érdekelt ténylegesen tudomást szerezhet. Ezzel szemben, ha e határozat címzettje úgy véli, hogy azt nem képes megérteni, a lehető leghamarabb kérnie kell az intézménytől, hogy fordítsa le a számára vagy a panasz nyelvére, vagy az anyanyelvére. Ha e kérelmet késedelem nélkül előterjesztik, a keresetindítási határidő csak a fordításnak az érintett tisztviselő részére történő kézbesítésétől kezd el telni, kivéve ha az intézmény kétséget kizáró módon bizonyítja, hogy e tisztviselő az eredeti kézbesítési nyelven is ténylegesen tudomást szerezhetett mind a panaszát elutasító határozat rendelkező részéről, mind az indokolásáról.
(lásd a 31. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑197/98. sz., Rudolph kontra Bizottság ügyben 2000. március 23‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2000., I‑A‑55. o. és II‑241. o.) 43–45. pontja; T‑118/99. sz., Bonaiti Brighina kontra Bizottság ügyben 2001. február 7‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2001., I‑A‑25. o. és II‑97. o.) 16–19. pontja.
2. A próbaidő ugyan nem tekinthető képzési időszaknak, azonban a tisztviselőnek vagy alkalmazottnak a próbaidő során lehetőséget kell biztosítani a képességei bizonyítására. Ez a feltétel megfelel a gondos ügyintézés, az egyenlő bánásmód, valamint a gondoskodási kötelezettség követelményeinek, amely utóbbi kötelezettség a kölcsönös jogok és kötelezettségek közötti azon egyensúlyt tükrözi, amelyet a személyzeti szabályzat hozott létre a hatóság és annak alkalmazottai közötti viszonyokban. Ez a követelmény a gyakorlatban azt jelenti, hogy a próbaidős tisztviselő számára nemcsak a megfelelő tárgyi körülményeket kell biztosítani, hanem őt az általa végzett feladatok jellegére tekintettel megfelelő utasításokkal és tanácsokkal kell ellátni, hogy lehetősége legyen alkalmazkodni az általa betöltött állás sajátos követelményeihez.
(lásd a 39. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 10/55. sz., Mirossevich kontra Főhatóság ügyben 1956. december 12‑én hozott ítélete (EBHT 1956., 365., 387. és azt követő oldalak); 3/84. sz., Patrinos kontra EGSZB ügyben 1985. május 15‑én hozott ítéletének (EBHT 1985., 1421. o.) 20. és 21. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑26/91. sz., Kupka‑Floridi kontra EGSZB ügyben 1992. április 1‑jén hozott ítéletének (EBHT 1992., II‑1615. o.) 44. pontja; T‑568/93. sz., Correia kontra Bizottság ügyben 1994. november 30‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1994., I‑A‑271. o. és II‑857. o.) 34. pontja; T‑96/95. sz., Rozand‑Lambiotte kontra Bizottság ügyben 1997. március 5‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1997., I‑A‑35. o. és II‑97. o.) 95. pontja; T‑373/00., T‑27/01., T‑56/01. és T‑69/01. sz., Tralli kontra EKB egyesített ügyekben 2002. június 27‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2002., I‑A‑97. o. és II‑453. o.) 69. pontja;
a Közszolgálati Törvényszék F‑112/06. sz., Krcova kontra Bíróság ügyben 2007. október 18‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2007., I‑A‑1‑0000. o. és II‑A‑1‑0000. o.) 48. pontja.
3. Már az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 84. cikke (3) és (4) bekezdésének szövegéből is kitűnik, hogy e cikk egyáltalán nem teszi attól függővé az alkalmazási szerződések megkötésére jogosult hatóságnak a próbaidő meghosszabbítására és az érintett alkalmazott esetlegesen más szervezeti egységhez történő beosztására vonatkozó lehetőségét, hogy ezen alkalmazottról bebizonyosodjon, hogy nyilvánvalóan alkalmatlan a feladatai ellátására. E követelmény csak arra az esetre vonatkozik, ha az említett hatóság a próbaideje letelte előtt elbocsátaná az alkalmazottat. Egyébiránt, az említett alkalmazási feltételek 84. cikkének (3) bekezdésében kifejezetten szerepel az adminisztráció azon lehetősége, hogy a próbaidő meghosszabbítása esetén más szervezeti egységhez ossza be az alkalmazottat, azonban az érintett számára mindig biztosítani kell, hogy bizonyítsa képességeit, és a próbaideje zavartalanul teljen, ami feltételezi a munkakörök egyenértékűségének tiszteletben tartását is.
(lásd a 44. és 45. pontot)
4. A véglegesítés megtagadásáról szóló határozat jellege szerint különbözik a szűkebb értelemben vett, a korábban véglegesített tisztviselőként kinevezett személy „elbocsátásáról” szóló határozattól. Míg ez utóbbi esetben részletekbe menően meg kell vizsgálni a korábban már létrejött foglalkoztatási viszony megszüntetését igazoló okokat, a próbaidős tisztviselők véglegesítésére vonatkozó határozatok esetében a vizsgálatnak általánosnak kell lennie, és arra kell irányulnia, hogy fennállnak‑e a próbaidő során felmerült olyan pozitív körülmények, amelyekből az derül ki, hogy szolgálati érdek fűződik a próbaidős tisztviselő véglegesítéséhez. A szerződéses alkalmazottak által töltött próbaidőt illetően ugyanez a helyzet.
(lásd a 62. és 89. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 290/82. sz., Tréfois kontra Bíróság ügyben 1983. november 17‑én hozott ítéletének (EBHT 1983., 3751. o.) 24. és 25. pontja; a fent hivatkozott Patrinos kontra EGSZB ügyben hozott ítéletének 13. pontja;
az Elsőfokú Bíróság a fent hivatkozott Rozand‑Lambiotte kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 113. pontja.
5. Az adminisztráció széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a próbaidős alkalmazott képességeinek és teljesítményének a szolgálati érdek alapján való értékelését illetően. A Törvényszéknek tehát nem feladata, hogy a próbaidő eredményét és a közösségi közszolgálatban való véglegesítésre pályázó személy képességeit illetően az intézmények értékelését a saját értékelésével váltsa fel, mivel az általa gyakorolt felülvizsgálat a nyilvánvaló mérlegelési hiba vagy a hatáskörrel való visszaélés fennállására korlátozódik.
(lásd a 63. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 98/81. sz., Munk kontra Bizottság ügyben 1982. március 25‑én hozott ítéletének (EBHT 1982., 1155. o.) 16. pontja; a fent hivatkozott Tréfois kontra Bíróság ügyben hozott ítéletének 29. pontja; 347/82. sz., Alvarez kontra Parlament ügyben 1984. április 5‑én hozott ítéletének (EBHT 1984., 1847. o.) 16. pontja; a fent hivatkozott Patrinos kontra EGSZB ügyben hozott ítéletének 25. pontja;
az Elsőfokú Bíróság fent hivatkozott Kupka‑Floridi kontra EGSZB ügyben hozott ítéletének 52. pontja; fent hivatkozott Rozand‑Lambiotte kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 112. pontja.; fent hivatkozott Tralli kontra EKB egyesített ügyekben hozott ítéletének 76. pontja.
6. A személyzeti szabályzat 26. cikkének – amely az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 11. cikkének első bekezdése értelmében a szerződéses alkalmazottakra is alkalmazandó, és amely szerint a tisztviselő személyi aktája tartalmazza a hivatali státuszára vonatkozó összes iratot, valamint az alkalmasságára, teljesítményére és magatartására vonatkozó összes értékelést, továbbá a tisztviselő ezen iratokkal kapcsolatban tett valamennyi észrevételét – az a célja, hogy biztosítsa a tisztviselő védelemhez való jogát annak elkerülésével, hogy a kinevezésre jogosult hatóság által hozott, a hivatali státuszát és az előmenetelét érintő határozatok a magatartására vonatkozó olyan tényeken alapuljanak, amelyek nem szerepelnek a személyi aktájában. Ennélfogva az ilyen körülményekre alapított határozat ellentétes a személyzeti szabályzatban szereplő garanciákkal, és azt mint jogellenes eljárást követően hozott határozatot meg kell semmisíteni.
(lásd a 84. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 21/70. sz., Rittweger kontra Bizottság ügyben 1971. február 3‑án hozott ítéletének (EBHT 1971., 7. o.) 29–41. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑78/92. sz., Perakis kontra Parlament ügyben 1993. november 30‑án hozott ítéletének (EBHT 1993., II‑1299. o.) 27. pontja; T‑109/92. sz., Lacruz Bassols kontra Bíróság ügyben 1994. február 9‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1994., I‑A‑31. o. és II‑105. o.) 68. pontja; T‑7/01. sz., Pyres kontra Bizottság ügyben 2003. február 6‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2003., I‑A‑37. o. és II‑239. o.) 70. pontja.