A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (második tanács)
2016. június 22.(*)
„Megsemmisítés iránti kereset – Állami támogatások – Háztartási készülékek – Szerkezetátalakítási támogatás – A támogatást bizonyos feltételek mellett a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító határozat – Az ugyanazon eljárásra vonatkozó eredeti határozat Törvényszék általi megsemmisítését követően hozott határozat – A személyében való érintettség hiánya – A versenyhelyzet lényeges érintettségének hiánya – Elfogadhatatlanság”
A T‑118/13. sz. ügyben,
a Whirlpool Europe BV (székhelye: Breda [Hollandia], képviselik: F. Wijckmans és H. Burez ügyvédek)
felperesnek,
támogatja:
az Electrolux AB (székhelye: Stockholm [Svédország], képviselik: F. Wijckmans és H. Burez ügyvédek)
beavatkozó fél,
az Európai Bizottság (képviselik: L. Flynn, É. Gippini Fournier és P.‑J. Loewenthal, meghatalmazotti minőségben)
alperes ellen,
támogatják:
a Francia Köztársaság (képviselik: G. de Bergues, D. Colas és J. Bousin, meghatalmazotti minőségben)
és
a Fagor France SA (székhelye: Rueil‑Malmaison [Franciaország], képviselik: J. Derenne és A. Müller‑Rappard ügyvédek)
beavatkozó felek,
a Franciaország által a FagorBrandt vállalkozás részére nyújtandó SA.23839 (C 44/2007) támogatásra vonatkozó 2012. július 25‑i, 2013/283/EU bizottsági határozat (HL 2013. L 166., 1. o.), megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelme tárgyában,
A TÖRVÉNYSZÉK (második tanács),
tagjai: M. E. Martins Ribeiro elnök, S. Gervasoni és L. Madise (előadó) bírák,
hivatalvezető: L. Grzegorczyk tanácsos,
tekintettel az eljárás írásbeli szakaszára és a 2015. november 24‑i tárgyalásra,
meghozta a következő
Ítéletet
A jogvita előzményei
1 A felperes, a Whirlpool Europe BV (a továbbiakban: Whirlpool), nagy háztartási berendezések gyártásának és forgalmazásának ágazatban tevékenykedik.
2 2007. augusztus 6‑i levelében a Francia Köztársaság a FagorBrandt SA (jelenleg Fagor France SA) (a továbbiakban: FagorBrandt vagy a kedvezményezett) javára szóló 31 millió euró összegű szerkezetátalakítási támogatási tervet jelentett be az Európai Bizottságnak.
3 A Bizottság a 2007. október 10‑én kelt levelében tájékoztatta a Francia Köztársaságot azon határozatáról, hogy megindítja az EK 88. cikk (2) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárást.
4 2007. december 14‑i, 2008. február 26‑i és március 12‑i leveleiben a szintén a nagy háztartási berendezések gyártásának és forgalmazásának ágazatban tevékenykedő Electrolux AB észrevételeket terjesztett elő.
5 2007. december 17‑i levelében a Whirlpool észrevételeket terjesztett elő.
6 A Bizottság a Franciaország által a FagorBrandt vállalkozás részére nyújtandó C 44/07 (korábbi N 460/07) állami támogatásról szóló, 2008. október 21‑i 2009/485/EK határozatában (HL 2009. L 160., 11. o.) többek között azzal a feltétellel engedélyezte a támogatást, hogy a FagorBrandt ötéves időtartamra leállítja a Vedette márkanév alatt forgalmazott hűtő‑, sütő‑főző berendezések és mosogatógépek értékesítését.
7 Az Electrolux és a Whirlpool által elé terjesztett keresetekben 2012. február 14‑én hozott, Electrolux kontra Bizottság ítéletében (T‑115/09 és T‑116/09, EU:T:2012:76) a Törvényszék megsemmisítette a 2009/485 határozatot, miután megállapította, hogy a Bizottság nyilvánvaló mérlegelési hibákat követett el, amikor figyelembe vett egy érvénytelen kompenzációs intézkedést (a Brandt Components átruházását), és elmulasztotta a fenti 2. pontban említett, bejelentett támogatás és az Olasz Köztársaság által a FagorBrandtnak a leányvállalatán, a FagorBrandt Italian keresztül nyújtott másik támogatás (a továbbiakban: olasz támogatás) versenyre gyakorolt halmozott hatásának elemzését.
8 2012. július 25‑én, a 2012. február 14‑i, Electrolux kontra Bizottság ítéletet (T‑115/09 és T‑116/09, EU:T:2012:76) követően a Bizottság elfogadta a Franciaország által a FagorBrandt vállalkozás részére nyújtandó SA.23839 (C 44/2007) állami támogatásról szóló 2013/283/EU határozatot (HL 2013. L 166., 1. o., a továbbiakban: megtámadott határozat), melyben a bejelentett támogatást a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánította (a továbbiakban: a megtámadott határozatban hivatkozott támogatás, vagy a szóban forgó intézkedés), a határozatban felsorolt feltételek mellett.
9 A megtámadott határozatban a Bizottság, miután megvizsgálta a szóban forgó intézkedés és az olasz támogatás halmozott hatását (a (85)–(88) preambulumbekezdés), lényegében úgy találta, hogy a Brandt Components átruházása (amit a 2009/485 határozat kompenzációs intézkedésnek minősített) és Vedette márkanév alatt forgalmazott bizonyos termékek (sütő‑főző, hűtő‑ és mosogatógépek) értékesítésének ötéves időtartamra történő (a 2009/485 határozat által előírt) beszüntetése nem elegendő a verseny túlzott mértékű torzulásának megelőzésére (a (100) és (112) preambulumbekezdés). E körülmények között a Bizottság úgy határozott, hogy az összeegyeztethetőség feltételeként előírja, hogy további három évvel hosszabbítsák meg a Vedette márkanév alá tartozó termékek értékesítésének leállítását (a (112) preambulumbekezdés). Úgy találta, hogy ezen intézkedés önmagában elegendő a támogatás nyújtása által a versenyre gyakorolt kedvezőtlen hatások arányos csökkentésére (a (117) preambulumbekezdés), és ellensúlyozza e támogatás és az olasz támogatás halmozott hatását (a (118) preambulumbekezdés).
10 A megtámadott határozat rendelkező részének szövege a következő:
„1. cikk
A FagorBrandt vállalkozás számára [a Francia Köztársaság] által 31 millió EUR összegben nyújtandó támogatás a 2. cikkben foglalt feltételek teljesülése esetén összeegyeztethető a belső piaccal.
2. cikk
(1) A francia hatóságok kötelesek felfüggeszteni az e határozat első cikkében említett, a FagorBrandt vállalkozás számára nyújtandó támogatás folyósítását mindaddig, amíg a 2003. december 16‑i 2004/343/EK bizottsági határozatban meghatározott összeegyeztethetetlen támogatást a FagorBrandt ténylegesen vissza nem fizette.
(2) A FagorBrandt szerkezetátalakítási tervét [a Francia Köztársaság] által a Bizottsággal 2007. augusztus 6‑án közölt formában teljes mértékben végre kell hajtani.
(3) A FagorBrandt által javasolt szerkezetátalakítás költségeihez nyújtott, 31,5 millió euró összegű saját hozzájárulást 3 190 878,02 euróval, valamint az olasz támogatásnak a FagorBrandt részére történő rendelkezésre bocsátásától 2008. október 21‑ig terjedően az erre az összegre vonatkozóan felmerülő kamatokkal kell megemelni. Ezt az emelést a vállalkozás szerkezetátalakítási időszakának 2012. december 31‑re kitűzött vége előtt végre kell hajtani. A francia hatóságoknak a 2012. december 31‑i határidőt követően két hónapon belül bizonyítékot kell szolgáltatniuk erről az emelésről.
(4) A FagorBrandtnak nyolc év időtartamra le kell állítania a Vedette márkanév alatt forgalmazott hűtő‑ és sütő‑főző berendezések, valamint mosogatógépek forgalmazását.
(5) Az e cikk (1)–(4) bekezdésében foglalt feltételek teljesítése nyomon követésének biztosítása érdekében [a Francia Köztársaság] éves jelentések útján tájékoztatja a Bizottságot a FagorBrandt szerkezetátalakításának előrehaladásáról, az (1) bekezdésben leírt összeegyeztethetetlen támogatás visszafizettetéséről, az összeegyeztethető támogatás folyósításáról, valamint a kompenzációs intézkedések végrehajtásáról.
3. cikk
[A Francia Köztársaság] az e határozat kihirdetésének napjától számított két hónapon belül tájékoztatja a Bizottságot az annak való megfelelés érdekében elfogadott intézkedésekről.
4. cikk
E határozatnak a címzettje a Francia Köztársaság.”
Az eljárás és a felek kérelmei
11 A Törvényszék Hivatalához 2013. február 20‑án benyújtott keresetlevelével a felperes előterjesztette a jelen keresetet.
12 A Törvényszék Hivatalához 2013. június 6‑án benyújtott beadványában az Electrolux kérte, hogy a felperes támogatása végett beavatkozhasson a jelen eljárásba. A Törvényszék Hivatalához 2013. június 25‑én és július 8‑án benyújtott beadványában a FagorBrandt és a Francia Köztársaság kérte, hogy a Bizottság támogatása végett beavatkozhasson a jelen eljárásba.
13 2013. szeptember 11‑i végzésében a Törvényszék negyedik tanácsának elnöke helyt adott az Electrolux, a FagorBrandt és a Francia Köztársaság által benyújtott beavatkozási kérelmeknek.
14 A Törvényszék Hivatalához 2013. október 3‑án benyújtott levelében a felperes azt kérte, hogy a Törvényszék tegye lehetővé számára pervezető intézkedések keretében, hogy a Bizottságnak a kérelem elfogadhatóságával kapcsolatos következtetéseire válaszul írásbeli észrevételeket terjeszthessen elő, mivel azokat a Bizottság első alkalommal a válasz szakaszában hozta fel.
15 2013. október 14‑i, 24‑i és 29‑i levelében a Bizottság, a Francia Köztársaság és a FagorBrandt előterjesztette a felperes pervezető intézkedések iránti kérelmére vonatkozó észrevételeit.
16 A Törvényszék Hivatalához 2013. december 5‑én benyújtott beadványában a FagorBrandt és a Francia Köztársaság benyújtotta beavatkozási beadványát.
17 A Törvényszék Hivatalához 2013. december 6‑án benyújtott beadványában az Electrolux beavatkozási kérelmet terjesztett elő.
18 A Törvényszék Hivatalához 2014. február 19‑én benyújtott beadványában a Bizottság előterjesztette a Francia Köztársaság, a FagorBrandt és az Electrolux beavatkozási beadványára vonatkozó észrevételeit.
19 A Törvényszék Hivatalához 2014. március 4‑én benyújtott beadványával a felperes előterjesztette a FagorBrandt és a Francia Köztársaság beavatkozási beadványára vonatkozó észrevételeit.
20 2015. szeptember 23‑án a Törvényszék pervezető intézkedéseket intézett a felekhez. A Törvényszék többek között felhívta a felperest arra, hogy válaszolja meg a kereset elfogadhatóságának vitatására vonatkozóan a Bizottság által előterjesztett érvelést, és a beadványaiban ezzel kapcsolatban felhozott érveket támassza alá.
21 2015. október 9‑i és 30‑i levelében a Bizottság, majd a felperes válaszolt a Törvényszék kérdéseire.
22 Mivel módosult a Törvényszék tanácsainak összetétele, az előadó bírót a második tanácsba osztották be, következésképpen a jelen ügyet e tanács elé utalták.
23 A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
– elsődlegesen azon indokkal semmisítse meg a megtámadott határozat egészét, hogy a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (HL 2004. C 244., 2. o.) egy vagy több halmozott feltétele nem teljesül, vagy mindenesetre a Bizottság elmulasztotta jogilag elégséges mértékben megállapítani, hogy valamennyi ilyen feltétel teljesül;
– másodlagosan, semmisítse meg a megtámadott határozat egészét, amennyiben az sérti az EUMSZ 296. cikkben előírt indokolási kötelezettséget;
– a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére;
– kötelezze a Francia Köztársaságot és a FagorBrandtot saját költségeik viselésére.
24 Az Electrolux azt kéri, hogy a Törvényszék:
– elsődlegesen semmisítse meg a megtámadott határozat egészét, amennyiben a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás egy vagy több (halmozott) feltétele nem teljesül vagy mindenesetre a Bizottság elmulasztotta jogilag elégséges mértékben megállapítani, hogy valamennyi ilyen feltétel teljesül;
– másodlagosan, semmisítse meg a megtámadott határozat egészét az EUMSZ 296. cikk megsértése miatt.
25 A Bizottság azt kéri, hogy a Törvényszék:
– a keresetet mint megalapozatlant utasítsa el;
– kötelezze a felperes az eljárás költségeinek viselésére.
26 A FagorBrandt azt kéri, hogy a Törvényszék:
– utasítsa el a keresetet mint elfogadhatatlant vagy mint megalapozatlant;
– kötelezze a felperes az eljárás költségeinek viselésére.
27 A Francia Köztársaság azt kéri, hogy a Törvényszék utasítsa el a keresetet.
A jogkérdésről
28 A Bizottság, amelyet a Francia Köztársaság és a FagorBrandt támogat, a válasz szakaszában megerősíti, hogy az ítélkezési gyakorlattal összhangban azon tény, miszerint egy vállalkozás meghallgatására sor került, és az eljárás lefolyását nagymértékben meghatározták az észrevételei, jóllehet releváns körülményt jelent a vállalkozás kereshetőségi jogának értékelése során, nem mentesíti e vállalkozást annak bizonyítása alól, hogy a vitatott támogatás a piaci helyzetének „lényeges érintettségéhez” vezethet. A Bizottság a „lényeges érintettséget” illetően kifejti, hogy az ítélkezési gyakorlattal összhangban nem lehet elegendő annak bizonyítása végett, hogy a szóban forgó vállalkozás személyében érintett, azt bizonyítani, hogy a szóban forgó támogatás „bizonyos hatást” gyakorolhat a versenyviszonyokra, valamint hogy az érintett vállalkozás valamiféle versenykapcsolatban áll a támogatás kedvezményezettjével. Épp ellenkezőleg, azt kell bizonyítani, hogy a felperest a támogatás a versenytársaihoz képest egyedi módon érintette. A Bizottság kifejti, hogy ezen alapvető követelményre nemrégiben a Bíróság a 2013. június 13‑i Ryanair kontra Bizottság ítéletében (C‑287/12 P, nem tették közzé, EU:C:2013:395) emlékeztetett.
29 A felperes, a FagorBrandt és a Francia Köztársaság beavatkozási beadványaira vonatkozó észrevételeiben, valamint a Törvényszék kérdéseire adott, 2015. október 15‑i válaszaiban először is megjegyezte, hogy a megtámadott határozat egyértelműen bizonyítja, hogy a piaci helyzetét a szóban forgó intézkedéssel érintett támogatás jelentős mértékben érintette.
30 Az Electrolux által támogatott felperes e tekintetben elsősorban is a megtámadott határozat (18) preambulumbekezdésére hivatkozik, mely szerint „a támogatás nélkül a FagorBrandt […] kiszorulna a piacról”, illetve „[a] FagorBrandt eltűnése tehát az európai versenytársak számára lehetővé tenné értékesítésük és termelésük jelentős mértékű felfuttatását”, másodsorban a megtámadott határozat (93) preambulumbekezdésére hivatkozik, mely kifejti, hogy „a szerkezetátalakítási támogatások automatikusan versenytorzulást hoznak létre, amennyiben a kedvezményezett piacról kiszorulását megakadályozzák, és ezzel korlátozzák a versenytársak fejlődését”, harmadsorban az említett határozat (94) preambulumbekezdésére hivatkozik, mely szerint „[a] francia állam támogatása nélkül a FagorBrandt gyorsan kiszorulna a piacról […; ] ekképpen a FagorBrandt eltűnése az európai versenytársai számára lehetővé tette volna értékesítésük, következésképpen termelésük jelentős felfuttatását”, és negyedsorban, a megtámadott határozat (105) és (109) preambulumbekezdésére hivatkozik, amelyek értelmében a Whirlpool egyike „a FagorBrandt fő versenytársainak” a hűtőszekrények, fagyasztók és mosogatógépek piacán. Ebből arra következtet, hogy beadványaiban a megtámadott határozat preambulumbekezdéseire hivatkozással a jogilag megkövetelt módon bizonyította, hogy a piaci helyzetét a támogatás jelentős mértékben érintette.
31 A felperes előadja továbbá, hogy a Bizottság a viszonválaszt megelőzően nem vitatta a felperes személyében való érintettségét a 2009/485 határozatot illetően, amint a Törvényszék sem kérdőjelezte meg a kereset elfogadhatóságát a 2012. február 14‑i Electrolux kontra Bizottság ítéletében (T‑115/09 és T‑116/09, EU:T:2012:76). A Törvényszék kérdéseire válaszul a felperes lényegében úgy érvel e tekintetben, hogy a 2012. február 14‑i Electrolux kontra Bizottság ítélet (T‑115/09 és T‑116/09, EU:T:2012:76) jogerőre emelkedett a kereset elfogadhatóságának kérdését illetően, különösen amennyiben a megtámadott határozat pontosan ugyanazon az igazgatási dosszié alapul, mint a 2009/485 határozat, az általa felhozott érvek ugyanazok, és a Bizottság nem hozott fel semmi olyan érvet vagy bizonyítékot, amely lehetővé tette volna a Törvényszék számára, hogy a jelen eljárásban benyújtott kereset elfogadhatósága és az előző eljárásban benyújtott keresetnek a 2012. február 14‑i, Electrolux kontra Bizottság ítéletben (T‑115/09 és T‑116/09, EU:T:2012:76) kellő bizonyítást nyert elfogadhatósága között különbséget tegyen.
32 Másodszor, a felperes kiemeli, hogy a piacon tevékenykedő többi vállalkozástól mindenesetre megkülönböztethető helyzetben van.
33 Elsősorban úgy érvel, hogy tekintettel arra, hogy a francia piacon a felperes a második, szükségszerűen több hasznot húzott volna a kedvezményezett piacról kiszorulásából, mint a versenytársai. E tekintetben előadja, hogy amióta a támogatás kedvezményezettje 2013 közepén felhagyott tevékenységével, „jelentős piaci részesedést szerzett a francia piacon”, és még ha a FagorBrandt piaci részesedésének csupán 1%‑át szerezte is volna meg, ez az összeg megfelelt volna a megtámadott határozattal érintett támogatás összegének. A felperes ekképpen úgy érvel, hogy a FagorBrandt piacról való kiszorulása számára jelentős piaci részesedés nyereséget jelentett volna, figyelembe véve a piacon elfoglalt második helyét, és ekképpen a megtámadott határozattal érintett támogatás jelentős haszon elmaradásának forrása számára, ami az ítélkezési gyakorlat értelmében a piaci helyzet jelentős érintettségét jellemzi.
34 Másodszor arra hivatkozik a helyzete sajátos érintettségének alátámasztására, hogy – amint a keresetben is kifejtette – a kedvezményezett potenicális vevőinek egyike volt 2001/2002‑ben, amikor az utóbbi ellen fizetésképtelenségi eljárás indult. A Brandtot végülis a Fagor szerezte meg, mivel e vállalkozás vállalta, hogy két éven belül nem alakítja át szerkezetét a szóban forgó támogatás ellentételezéseként.
35 Harmadszor a felperes emlékeztet arra, hogy tevékenyen részt vett a szóban forgó eljárásban, ami világosan megkülönbözteti a többi piaci szereplőtől.
36 Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy a Bizottság először a viszonválasz szakaszában kérdőjelezte meg a kereset elfogadhatóságát, a felperes kereshetőségi jogának hiányára hivatkozva.
37 Ugyanakkor egyfelől meg kell állapítani, hogy a keresetek elfogadhatóságának feltételeit az uniós bíróság hivatalból bármikor vizsgálhatja (lásd ebben az értelemben: 1996. október 22‑i Skibsværftsforeningen és társai kontra Bizottság ítélet, T‑266/94, EU:T:1996:153, 40. pont). Ennélfogva az, hogy a Bizottság nem vitatta a kereset elfogadhatóságát, vagy, még inkább, azt késedelmesen vitatta csupán, nem vonja maga után azt, hogy a Törvényszék lemond e kérdés vizsgálatáról.
38 Másfelől semmi sem akadályozza a Törvényszéket abban, hogy figyelembe vegye az elfogadhatatlansági kifogásra a viszonválaszt követően a felperes által válaszul benyújtott észrevételeket (lásd ebben az értelemben: 2013. március 7‑i UOP kontra Bizottság végzés, T‑198/09, nem tették közzé, EU:T:2011:354, 32. pont), amint azt a Bizottság a tárgyalás során kifejezetten el is ismerte.
39 Meg kell tehát vizsgálni a felperes által benyújtott kereset elfogadhatóságát.
40 Amennyiben a Bizottság azt rója fel a felperesnek, hogy nem rendelkezik kereshetőségi joggal, emlékeztetni kell arra, hogy az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése szerint két esetben kell elismerni valamely természetes vagy jogi személy ahhoz szükséges kereshetőségi jogát, hogy olyan uniós jogi aktussal szemben indíthasson keresetet, amelynek e személy nem címzettje. Egyrészt ilyen kereset csak azzal a feltétellel indítható, ha e jogi aktus őt közvetlenül és személyében érinti. Másrészt ilyen személy keresetet indíthat olyan végrehajtási intézkedéseket nem tartalmazó, rendeleti jellegű jogi aktussal szemben, amely őt közvetlenül érinti.
41 A jelen esetben a megtámadott határozat egyetlen címzettje a Francia Köztársaság, és az [EUMSZ 108. cikk] alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. július 13‑i, 2015/1589/EU tanácsi rendelet (HL 2015. L 248., 9. o.) 1. cikkének e) pontja szerinti egyedi támogatásra vonatkozik. Mivel tehát a megtámadott határozat egyedi hatállyal bír, nem lehet szó az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésének értelmében vett rendeleti jellegű jogi aktusról, amely a jogalkotási aktusok kivételével minden, általános hatályú jogi aktust felölel (lásd: 2014. december 3‑i Castelnou Energía kontra Bizottság ítélet, T‑57/11, EU:T:2014:1021, 23. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Ebből következik, hogy mivel a felperes nem a megtámadott határozat címzettje, keresete csak azzal a feltétellel lehet elfogadható, ha őt az említett határozat közvetlenül és személyében érinti.
42 A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint azok a jogalanyok, akik nem címzettjei egy határozatnak, csak akkor állíthatják, hogy személyükben érintettek, ha ez a határozat sajátos jellemzőik vagy egy őket minden más személytől megkülönböztető ténybeli helyzet folytán vonatkozik rájuk, és a címzetthez hasonló módon egyéníti őket (1963. július 15‑i Plaumann kontra Bizottság ítélet, 25/62, EU:C:1963:17, 223. o.; 2007. november 22‑i Sniace kontra Bizottság ítélet, C‑260/05 P, EU:C:2007:700, 53. pont; 2009. július 9‑i 3F kontra Bizottság ítélet, C‑319/07 P, EU:C:2009:435, 29. pont).
43 Mivel az elsőfokú eljárásban előterjesztett kereset állami támogatásról szóló bizottsági határozatot érint, ki kell emelni, hogy az EUMSZ 108. cikk szerinti, állami támogatásokra irányuló vizsgálati eljárás keretében meg kell különböztetni egyrészről a támogatásoknak az e cikk (3) bekezdése szerinti előzetes vizsgálatára vonatkozó szakaszt, amelynek célja pusztán az, hogy a Bizottság előzetes véleményt formálhasson az adott támogatás belső piaccal való részleges vagy teljes összeegyeztethetőségéről, másrészről pedig az említett cikk (2) bekezdése szerinti vizsgálati szakaszt. Csak ez utóbbi vizsgálati szakasz keretében – amelynek célja, hogy a Bizottság számára lehetővé tegye az ügy valamennyi körülményéről való teljes körű tájékozódást – írja elő a Szerződés a Bizottság számára azt a kötelezettséget, hogy az érintetteket felhívja észrevételeik megtételére (lásd: 2009. július 9‑i 3F kontra Bizottság ítélet, C‑319/07 P, EU:C:2009:435, 30. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
44 Amikor egy vállalkozás az EUMSZ 108. cikk (3) bekezdése alapján hozott vagy a hivatalos vizsgálati eljárás lezárásakor elfogadott, a támogatást értékelő határozat megalapozottságát vonja kétségbe, akkor pusztán az a körülmény, hogy e vállalkozás az e cikk (2) bekezdése értelmében vett érintett félnek tekinthető, nem elegendő a kereset elfogadhatóságához. Ebben az esetben bizonyítania kell, hogy az 1963. július 15‑i Plaumann kontra Bizottság ítélet (25/62, EU:C:1963:17) értelmében vett sajátos helyzetben van (lásd ebben az értelemben: 2015. november 10‑i Compagnia Trasporti Pubblici és társai kontra Bizottság ítélet, T‑187/15, nem tették közzé, EU:T:2015:846, 18. pont). Ez különösen olyan esetben van így, ha a szóban forgó határozat tárgyát képező támogatás a felperes piaci helyzetét lényegesen érinti (lásd ebben az értelemben: 2005. december 13‑i Bizottság kontra Aktionsgemeinschaft Recht und Eigentum ítélet, C‑78/03 P, EU:C:2005:761, 37. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
45 E tekintetben elismerést nyert különösen, hogy az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdése alapján egy támogatási intézkedés tekintetében indított hivatalos vizsgálati eljárást lezáró bizottsági határozat a kedvezményezett vállalkozáson kívül személyükben érinti e vállalkozásnak az eljárásban cselekvően részt vevő versenytárs vállalkozásait is, amennyiben a megtámadott határozat tárgyát képező támogatási intézkedés lényegesen érinti a piaci helyzetüket. Valamely vállalkozás nem hivatkozhat tehát pusztán arra, hogy a kedvezményezett vállalkozás versenytársa, hanem ezen túlmenően azt is bizonyítania kell, hogy – figyelembe véve az eljárásban való esetleges részvételének mértékét és piaci helyzete sérelmének fokát – olyan ténybeli helyzetben van, amely valamely határozat címzettjéhez hasonló módon egyéníti (lásd: 2013. március 7‑i UOP kontra Bizottság végzés, T‑198/09, nem tették közzé, EU:T:2013:105, 25. és 26. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; lásd még továbbá ebben a értelemben: 1986. január 28‑i Cofaz és társai kontra Bizottság ítélet, 169/84, Rec, EU:C:1986:42, 25. pont; 2004. május 27‑i Deutsche Post és DHL kontra Bizottság ítélet, T‑358/02, EU:T:2004:159, 33. és 34. pont).
46 Ami a sérelem meghatározását illeti, a Bíróságnak már volt alkalma kifejteni, hogy pusztán az a körülmény, hogy egy olyan aktus, mint a vitatott határozat, bizonyos hatást gyakorolhat az érintett piacon fennálló versenyviszonyokra, és hogy az érintett vállalkozás bármiféle versenyviszonyban állt ezen aktus kedvezményezettjével, semmiképpen sem elegendő ahhoz, hogy ezt a vállalkozást az aktus által személyében érintettnek lehessen tekinteni (lásd ebben az értelemben: 1969. december 10‑i Eridania és társai kontra Bizottság ítélet, 10/68 és 18/68, EU:C:1969:66, 7. pont; 2008. december 22‑i, British Aggregates kontra Bizottság ítélet, C‑487/06 P, EU:C:2008:757, 47. pont).
47 Az állandó ítélkezési gyakorlatnak megfelelően a felperesnek elő kell terjesztenie a versenyhelyzete sajátosságát megalapozó elemeket (2004. május 27‑i Deutsche Post és DHL kontra Bizottság végzés, T‑358/02, EU:T:2004:159, 38. pont; 2009. február 10‑i, Deutsche Post és DHL International kontra Bizottság ítélet, T‑388/03, EU:T:2009:30, 49. és 51. pont), és bizonyítania kell, hogy versenyhelyzete az érintett piacon jelen lévő többi versenytárs vállalkozáséhoz képest jelentős mértékben érintett (lásd ebben az értelemben: 2004. május 27‑i Deutsche Post és DHL kontra Bizottság végzés, T‑358/02, EU:T:2004:159, 41. pont; lásd továbbá ebben értelemben: 2009. február 10‑i, Deutsche Post és DHL International kontra Bizottság ítélet, T‑388/03, EU:T:2009:30, 51. pont; 2010. szeptember 13‑i TF1 kontra Bizottság ítélet, T‑193/06, EU:T:2010:389, 84. pont; 2013. január 15‑i Aiscat kontra Bizottság ítélet, T‑182/10, EU:T:2013:9, 68. pont; 2014. november 5‑i Vtesse Networks kontra Bizottság ítélet, T‑362/10, EU:T:2014:928, 55. pont; 2014. december 3‑i Castelnou Energía kontra Bizottság ítélet, T‑57/11, EU:T:2014:1021, 35–37. pont).
48 A jelen esetben a felperes úgy érvel lényegében, hogy a megtámadott határozat annyiban érinti személyében, amennyiben a támogatás lehetővé tette, hogy egy olyan vállalkozás számára tette lehetővé a szóban forgó piacon maradást, mely egyébként eltűnt volna e piacról. A kedvezményezett piacon tartásának következménye a felperes számára kiesett haszon, amennyiben a francia piacán elfoglalt második helyének következtében meg tudta volna szerezni a FagorBrandt kiszorulásával felszabaduló piaci részesedéseket.
49 Emlékeztetni kell arra, hogy egy kereset elfogadhatóságának feltételeit a kereset előterjesztésének időpontjában kell megítélni, azaz a keresetlevél benyújtásakor (2010. december 15‑i Albertini és társai és Donnelly kontra Parlement végzés, T‑219/09 és T‑326/09, EU:T:2010:519, 39. pont; 2014. december 3‑i Castelnou Energía kontra Bizottság ítélet, T‑57/11, EU:T:2014:1021, 34. pont).
50 A jelen eset körülményei között, anélkül hogy meg kellene vizsgálni, hogy a felperes által hivatkozott elemek átültethetők‑e a keresetlevél benyújtásának időpontjában fennálló, a megtámadott határozat következtében létrejött versenyhelyzetre, meg kell állapítani, hogy ezen elemek nem teszik lehetővé a felperes piaci helyzete szóban forgó intézkedésből eredő lényeges érintettségének megállapítását.
51 Egyrészt a keresetlevél 14. mellékletében található piaci részesedésre vonatkozó táblázatok több mint tizenöt gazdasági szereplőt sorolnak fel a nagy háztartási gépek francia és európai piacán. Amint azonban a Bizottság arra a tárgyalás során hivatkozott, nem lehet egyszerűen vélelmezni, hogy a felperes jelentős mértékben növelte volna eladásait a szóban forgó intézkedések által kedvezményezett vállalkozás piacról való kiszorulása esetén, amikor a felperes semmilyen bizonyítékkal nem támasztotta alá ezen állítását, amennyiben a piac szerkezete, mint a jelen esetben, nem koncentrált, és a piacot nagyszámú gazdasági szereplő jelenléte jellemzi (lásd ebben az értelemben: 2012. január 11‑i Phoenix‑Reisen és DRV kontra Bizottság végzés, T‑58/10, nem tették közzé, EU:T:2012:3, 50. pont).
52 Másrészt a megtámadott határozatnak a felperes által hivatkozott (a fenti 30. pontban bemutatott) preambulumbekezdései olyan általános megfontolások kimondására szorítkoznak, melyek pontenciálisan a szóban forgó piacon jelen lévő valamennyi gazdasági szereplőre érvényesek. Jóllehet megállapítják, hogy a FagorBrandt piacról való kiszorulása lehetővé tette volna az európai versenytársai számára az eladásaik, és ennélfogva termelésük jelentős mértékű növelését, (a (18) és (94) preambulumbekezdés), egyetlen esetben sem teszik lehetővé annak vélelmezését, hogy a felperest nagyobb mértékben érintette volna a vitatott intézkedés, mint versenytársainak összességét átlagosan (lásd ebben az értelemben: 2014. december 3‑i Castelnou Energía kontra Bizottság ítélet, T‑57/11, EU:T:2014:1021, 35. pont), vagy hogy jelentősen kedvezőbben alakult volna helyzete a szóban forgó intézkedés engedélyezésének hiányában (lásd: 2004. május 27‑i Deutsche Post és DHL kontra Bizottság ítélet, T‑358/02, EU:T:2004:159, 43. pont). Különösen semmi sem teszi lehetővé annak ellenőrzését, hogy a felperes alkalmasabb lett volna versenytársai átlagánál a FagorBrandt kiszorulása következtében felszabaduló kereslet megszerzésére. A felperes különösen nem bizonyította, hogy a vitatott támogatás lehetővé tette volna a kedvezményezett számára, hogy olyan piaci részesedéseket őrizzen meg, melyek egyébként a felpereshez kerültek volna (2013. június 13‑i Ryanair kontra Bizottság ítélet, C‑287/12 P, nem tették közzé, EU:C:2013:395, 113. pont), valamint hogy ennélfogva a felperes részéről a többi versenytárséhoz képest kellően jelentős elmaradt hasznot lehetne megállapítani a piaci helyzete jelentős érintettségének alátámasztására. E tekintetben, ellentétben a felperes állításaival, a francia piacon a kedvezményezett mögött elfoglalt, második helye önmagában nem elegendő a piaci helyzete jelentős érintettségének vélelmezéséhez (lásd ebben az értelemben: 2008. augusztus 27‑i, Adomex kontra Bizottság végzés, T‑315/05, nem tették közzé, EU:T:2008:300, 28. pont).
53 A felperes által felhozott érvek egyike sem kérdőjelezi meg a fenti 50–52. pontban kifejtett megállapítást, mely azon alapul, hogy amennyiben nem bizonyítja a versenyhelyzete lényeges érintettségét, a felperesnek nem volt kereshetőségi joga a kereset benyújtásának időpontjában.
54 Először is, semmilyen bizonyíték nem támasztja alá azon tényt, hogy amióta a támogatás kedvezményezettje 2013 közepén felhagyott tevékenységével, a felperes „jelentős piaci részesedést szerzett a francia piacon” (lásd fenti 30. pont). Mindenesetre, még ha e tény bizonyítást is nyerne, a felperes nem állítja, hogy az ítélkezési gyakorlat értelmében (lásd fenti 47. pont) ez jellemezné a többi versenytárshoz képest a versenyhelyzete sajátosságát. Ugyanez a helyzet azon körülményt illetően, mely szerint ha a felperes a FagorBrandt piaci részesedésének csupán 1%‑át szerezte is volna meg, ez az összeg megfelelt volna a megtámadott határozattal érintett támogatás összegének. E megállapítás ugyanis a piac valamennyi gazdasági szereplőjére érvényes.
55 Másodszor a felperesnek a vizsgálati eljárásban való részvétele alapján sem vélelmezhető a piaci helyzetének lényeges érintettsége. Ugyanis a felperesnek a közigazgatási eljárásban való részvételéből önmagában nem vezethető le, hogy a felperes kereshetőségi joggal rendelkezik (2013. március 7‑i UOP kontra Bizottság végzés, T‑198/09, nem tették közzé, EU:T:2013:105, 27. pont; lásd továbbá ebben az értelemben: 2007. november 22‑i Sniace kontra Bizottság ítélet, C‑260/05 P, EU:C:2007:700, 60. pont), még ha az eljárásban jelentős szerepet is játszott, többek között a megtámadott határozat alapjául szolgáló panasz benyújtásával (lásd ebben az értelemben: 2009. július 9‑i 3F kontra Bizottság ítélet, C‑319/07 P, EU:C:2009:435, 94. és 95. pont).
56 Harmadszor, azon körülmény, miszerint a felperes a kedvezményezett potenciális vevőinek egyike volt 2001/2002‑ben, amikor utóbbi ellen fizetésképtelenségi eljárás indult (lásd a fenti 34. pontot), nem bír jelentőséggel annak megállapítását illetően, hogy az említett eljárás után több min tíz évvel alkalmas volt‑e a versenytársainál jelentősen nagyobb arányban megszerezni a FagorBrandt kiszorulásával felszabaduló piaci részesedéseket.
57 Negyedszer, végül nem bír jelentőséggel a jogerő elvét illetően azon tény sem, miszerint a 2012. február 14‑i, Electrolux kontra Bizottság ítéletben (T‑115/09 és T‑116/09, EU:T:2012:76) a Törvényszék nem vette hivatalból figyelembe a felperes kereshetőségi jogának hiányát, jóllehet a 2009/485 határozat ellen benyújtott kereset alátámasztására a korábbi keresetlevélben felhozott érvek a felperes szerint mindenben hasonlatosak a megtámadott határozat ellen a jelen keresetben felhozott érvekkel.
58 Meg kell állapítani azonban, hogy a természetes vagy jogi személy személyében való érintettségét a kereset benyújtásának napján kell vizsgálni, és az kizárólag a megtámadott határozattól függ (2012. március 29‑i Asociación Española de Banca kontra Bizottság végzés, T‑236/10, EU:T:2012:176, 38. pont). Ekképpen a 2009/485 határozat jogszerűségével kapcsolatos 2012. február 14‑i Electrolux kontra Bizottság ítélet (T‑115/09 és T‑116/09, EU:T:2012:76) jogereje nem vetíti előre a felperesnek a megtámadott határozat ellen benyújtott jelen keresettel kapcsolatos kereshetőségi jogát.
59 E körülmények között meg kell állapítani, hogy a felperes nem bizonyította, hogy a helyzetét lényegesen érintette volna a megtámadott határozatban említett támogatás. A felperes által benyújtott keresetet tehát mint elfogadhatatlant el kell utasítani.
A költségekről
60 A Törvényszék eljárási szabályzata 134. cikkének (1) bekezdése alapján a Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Mivel a felperes pervesztes lett, a Bizottság kérelmének megfelelően saját költségein túl kötelezni kell a Bizottság részéről felmerült költségek viselésére is.
61 Az eljárási szabályzat 138. cikkének (1) bekezdése értelmében az eljárásba beavatkozóként belépő tagállamok maguk viselik saját költségeiket. A Francia Királyság tehát maga viseli saját költségeit. A többi beavatkozó az eljárási szabályzat 138. cikke (3) bekezdésének megfelelően szintén maga viseli saját költségeit.
A fenti indokok alapján
A TÖRVÉNYSZÉK (második tanács)
a következőképpen határozott:
1) A Törvényszék a keresetet mint elfogadhatatlant elutasítja.
2) A Whirlpool Europe BV maga viseli saját költségeit, valamint köteles viselni az Európai Bizottság részéről felmerült költségeket.
3) A Francia Köztársaság, az Electrolux AB és a Fagor France SA maguk viselik saját költségeiket.
Martins Ribeiro | Gervasoni | Madise |
Kihirdetve Luxembourgban, a 2016. június 22‑i nyilvános ülésen.
Aláírások