A Raad voor Vergunningsbetwistingen (Belgium) által 2019. január 15-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – A, B, C, D, E kontra Gewestelijke stedenbouwkundige ambtenaar van het departement Ruimte Vlaanderen, afdeling Oost-Vlaanderen

(C-24/19. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Raad voor Vergunningsbetwistingen

Az alapeljárás felei

Felperesek: A, B, C, D, E

Alperes: Gewestelijke stedenbouwkundige ambtenaar van het departement Ruimte Vlaanderen, afdeling Oost-Vlaanderen

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Azzal jár-e az SKV-irányelv1 2. cikkének a) pontja és 3. cikke (2) bekezdésének a) pontja, hogy a Besluit van de Vlaamse regering van 23 december 2011 tot wijziging van het besluit van de Vlaamse regering van 6 februari 1991 houdende de vaststelling van het Vlaams reglement betreffende de milieuvergunning en van het besluit van de Vlaamse regering van 1 juni 1995 houdende algemene en sectorale bepalingen inzake milieuhygiëne, wat betreft de actualisatie van voormelde besluiten aan de evolutie van de technieknek (a környezethasználati engedélyre vonatkozó flamand szabályok megállapításáról szóló, 1991. február 6-i flamand kormányrendeletnek és az általános és ágazati környezet-egészségügyi rendelkezések megállapításáról szóló, 1995. június 1-jei flamand kormányrendeletnek e rendeletek műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2011. december 23-i flamand kormányrendelet; a továbbiakban: 2011. december 23-i rendelet) a VLAREM II szélenergia hasznosításával villamos energiát előállító létesítményekre vonatkozó 5.20.6. szakaszát bevezető 99. cikkét és a 2006. évi Omzendbrief „Afwegingskader en randvoorwaarden voor de inplanting van windturbines”-t („A szélerőművek telepítésével kapcsolatos mérlegelési szempontok és keretfeltételek” című körlevél, a továbbiakban: körlevél) (a továbbiakban együtt még: szóban forgó eszközök), amelyek különféle rendelkezéseket – többek között biztonsági intézkedéseket és területrendezési övezetenként meghatározott, az árnyékkal és a zajszinttel kapcsolatos előírásokat – tartalmaznak a szélerőművek telepítésére vonatkozóan, az SKV-irányelv hivatkozott rendelkezései értelmében vett „tervnek vagy programnak” kell tekinteni? Ha bebizonyosodik, hogy a szóban forgó eszközök elfogadása előtt környezeti vizsgálatot kellett volna végezni, a kérdést előterjesztő bíróság fenntarthatja-e ideiglenesen az említett, ez esetben jogellenes eszközök joghatásait? Ezzel kapcsolatban néhány részkérdést kell feltenni:

Az SKV-irányelv 2. cikkének a) pontja értelmében vett „tervnek vagy programnak” tekinthető-e a szóban forgó körlevélhez hasonló olyan politikai intézkedés, amelynek esetében a kidolgozásra vonatkozó hatáskör az érintett hatóság mérlegelési jogkörén és politikai mozgásterén alapul, és így nincs a szó szoros értelmében véve meghatározva a „tervek vagy programok” kidolgozására hatáskörrel rendelkező hatóság, és amelyre vonatkozóan formális kidolgozási eljárás sincs előírva?

Ahhoz, hogy az SKV-irányelv 2. cikkének a) pontja értelmében vett „tervnek vagy programnak” minősüljön, elegendő-e, hogy a szóban forgó eszközökhöz hasonló politikai intézkedés vagy általános szabályozás részlegesen korlátozza az engedély megadására hatáskörrel rendelkező hatóság mérlegelési jogkörét, még ha nem minősül is az engedély megadásával kapcsolatos követelménynek, illetve ahhoz szükséges feltételnek, vagy még ha nem határozza is meg a jövőbeli engedélyek kereteit, jóllehet az uniós jogalkotó e célt a „tervek és programok” fogalma alkotóelemének tekinti?

Az SKV-irányelv 2. cikkének a) pontja értelmében vett „tervnek vagy programnak” tekinthető-e a szóban forgó körlevélhez hasonló olyan politikai intézkedés, amelyet a jogbiztonsággal kapcsolatos okokból és ezért teljes mértékben önként dolgoznak ki, és adott esetben ellentétes e az ilyen értelmezés a Bíróság ítélkezési gyakorlatával, amely szerint valamely irányelv teleologikus értelmezése nem térhet el lényegesen az uniós jogalkotó egyértelműen kifejezett szándékától?

Az SKV-irányelv 2. cikkének a) pontja értelmében vett „tervnek vagy programnak” tekinthető-e a VLAREM II olyan szabályokat tartalmazó 5.20.6. szakasza, amelyek elfogadását nem írták elő, és adott esetben ellentétes-e az ilyen értelmezés a Bíróság ítélkezési gyakorlatával, amely szerint valamely irányelv teleologikus értelmezése nem térhet el lényegesen az uniós jogalkotó egyértelműen kifejezett szándékától?

Az SKV-irányelv 2. cikkének a) pontja és 3. cikkének (2) bekezdése értelmében vett, a „jövőbeli engedély[…] kereteit [meghatározó]” „tervnek vagy programnak” tekinthető-e a szóban forgó eszközökhöz hasonló olyan politikai intézkedés és normatív kormányrendelet, amely korlátozott iránymutató jelleggel bír, vagy legalábbis nem határozza meg azokat a kereteket, amelyekből jog eredeztethető valamely projekt végrehajtásához, és amely nem biztosít jogot olyan keretekre, amelyek között a projektek végrehajtása engedélyezhető, és adott esetben ellentétes-e az ilyen értelmezés a Bíróság ítélkezési gyakorlatával, amely szerint valamely irányelv teleologikus értelmezése nem térhet el lényegesen az uniós jogalkotó egyértelműen kifejezett szándékától?

Az SKV-irányelv 2. cikkének a) pontja és 3. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében vett „tervnek vagy programnak” és ezért az érintett ágazatra alkalmazandó szabályok és ellenőrzési eljárások meghatározásával egy vagy több, a jövőben valószínűleg jelentős környezeti hatással járó projekt engedélyezése és végrehajtása tekintetében kritériumok és módozatok jelentős összességét előíró aktusnak tekinthető-e az EME/2006/01- RO/2006/02. sz. körlevélhez hasonló olyan politikai intézkedés, amely pusztán iránymutató jelleggel bír, és/vagy a VLAREM II 5.20.6. szakaszához hasonló olyan normatív kormányrendelet, amely pusztán az engedély megadásának minimumkereteit határozza meg, egyébként pedig teljes mértékben önállóan, általános szabályozásként érvényesül, ha mindkét eszköz csak kisszámú kritériumot és módozatot tartalmaz, sem az említett politikai intézkedés, sem az említett kormányrendelet nem meghatározó önmagában egyik kritérium vagy egyik módozat vonatkozásában sem, és következésképpen adott esetben azzal lehet érvelni, hogy objektív tényezők alapján kizárható, hogy ezen eszközöknek jelentős környezeti hatásuk lehet?

Az utóbbi kérdésre adandó nemleges válasz esetén valamely bíróság maga is megállapíthatja-e ezt a rendelet elfogadását vagy a (szóban forgó VLAREM előírásokhoz és a körlevélhez hasonló) látszólagos jogszabályok, illetve jogszabályi rendelkezések elfogadását követően?

Ha csak közvetetten – egy inter partes kifogás révén – rendelkezik hatáskörrel, és ha az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre adott válaszokból az következik, hogy a szóban forgó eszközök jogellenesek, elrendelheti-e valamely bíróság a jogellenes rendelet és/vagy körlevél joghatásainak fenntartását, ha a jogellenes eszközök hozzájárulnak az EUMSZ 288. cikk értelmében vett irányelv által is kitűzött környezetvédelmi célhoz, és teljesülnek a joghatás ilyen fenntartásának (a 2016. július 28-i Association France Nature Environnement ítéletben [C 379/15] megállapított) uniós jogi feltételei?

9)    A nyolcadik kérdésre adandó nemleges válasz esetén elrendelheti-e valamely bíróság a megtámadott projekt joghatásainak fenntartását, hogy közvetett módon így teljesítse az SKV-irányelvvel ellentétes terv vagy program joghatásai fenntartásának (az Association France Nature Environnement ítéletben megállapított) uniós jogi feltételeit?

____________

1 Bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2001. június 27-i 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2001. L 197., 30. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 6. kötet, 157. o.)