A Törvényszék (nyolcadik tanács) T-661/16. sz., Credito Fondiario kontra ESZT ügyben 2018. november 19-én hozott végzése ellen a Credito Fondiario SpA által 2019. január 29-én benyújtott fellebbezés

(C-69/19. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Fellebbező: Credito Fondiario SpA (képviselők: F. Sciaudone, F. Iacovone, S. Frazzani, A. Neri ügyvédek)

A másik fél az eljárásban: Egységes Szanálási Testület

Beavatkozó felek: Olasz Köztársaság, Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

A Bíróság

helyezze hatályon kívül a megtámadott végzést, és utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé;

az ESZT-t kötelezze a fellebbezési eljárás és a T-661/16. sz. eljárás költségeinek a viselésére;

másodlagosan helyezze hatályon kívül a megtámadott végzést azon részében, amelyben a Törvényszék a Credito Fondiariót kötelezi az ESZT költségeinek viselésére, és az elsőfokú eljárás költségeiről méltányosan határozzon.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbező úgy véli, hogy a megtámadott végzést számos jogi tévedés jellemzi, amelyek jogi hibáknak, illetve eljárási hibáknak minősülnek.

I. A tények téves jogi minősítése. Az indokolás hiányos volta.

A Törvényszék tévesen minősítette az ügy tényállási elemeit azon ítélkezési gyakorlat alapján, amely szerint közzététel vagy értesítés hiányában a keresetindítási határidő attól az időponttól nyílik meg, amikor az érintett pontos tudomást szerzett az aktus tartalmáról és indokolásáról, feltéve hogy annak szövegét észszerű határidőn belül kérte.

Közelebbről a Törvényszék tévesen ítélte meg úgy, hogy a fellebbező az ESZT két határozatáról a Banca d’Italia 2016. május 3-i és május 27-i feljegyzése révén tudomást szerzett. Ezenkívül a Törvényszék tévesen ítélte meg úgy, hogy a fellebbező nem tett észszerű határidőn belül lépéseket az ESZT két határozatának megszerzése iránt. A Törvényszék nem megfelelően vette figyelembe a jogi bizonytalanság helyzetét. Következésképpen a Törvényszék tévesen állapította meg a kereset határidőn túli benyújtását az ügy sajátos körülményeinek fényében.

II. Az „észszerű határidőre” vonatkozó ítélkezési gyakorlat téves értelmezése és alkalmazása

A kereset határidőn túli benyújtásának Törvényszék általi értékelését az arra vonatkozó ítélkezési gyakorlat értelmezésének (és ebből következően az ügyre vonatkozó alkalmazásának) hibája is jellemzi, hogy milyen észszerű időszakon belül kell az érintettnek lépéseket tenni a megtámadni kívánt határozat megszerzése érdekében.

III. A fellebbező védekezéshez való jogának megsértése. A Törvényszék eljárási szabályzata 126. cikkének megsértése és téves alkalmazása

Jóllehet a Törvényszék számos bizonyítási eszközről és pervezető intézkedésről rendelkezett, nem hívta fel a feleket észrevételek előterjesztésére azon kérdés vonatkozásában, hogy a keresetet megfelelő időben terjesztették-e elő. A Törvényszék első alkalommal a végzésben vizsgálta a határidőn túli benyújtás kérdését, és e tényező alapján utasította el a keresetet, anélkül, hogy a felek és különösen a fellebbező számára lehetővé tette volna érveinek és ellentmondásainak előterjesztését.

Ezenkívül a Törvényszék a végzést a Törvényszék eljárási szabályzata (ESZ) 126. cikkének alkalmazásában fogadta el, jóllehet számos oknál fogva egyértelmű volt, hogy a végzés alapjául felhozott elfogadhatatlansági ok nem nyilvánvaló.

Következésképpen a Törvényszék megsértette a fellebbező védekezéshez való jogát.

IV. Az EUMSZ 277. cikk alapján előterjesztett kérelem elfogadhatatlanságának téves értékelése

A Törvényszék azon értékeléseinek téves volta, amelyek alapján a megsemmisítés iránti kérelem elfogadhatatlanságát állapította meg, automatikusan magával vonja a végzés azon részének jogellenességét, amelyben a Törvényszék megállapította a fellebbező 2015/63 rendelet1 jogellenességének megállapítása iránti kérelmének elfogadhatatlanságát. A Törvényszék úgy ítélte meg ugyanis, hogy a második kérelem szükségszerűen járulékos jellegű az elsődleges, megsemmisítés iránti kérelemhez képest, ennélfogva a megsemmisítés iránti kereset nyilvánvaló elfogadhatatlansága automatikusan meghatározza a 2015/63 rendelet jogellenessé nyilvánítása iránti kérelem nyilvánvaló elfogadhatatlanságát.

V. A költségek viselésére való kötelezés téves értékelése. Az ESZ 134. és 135. cikkének megsértése és téves alkalmazása

A fellebbező másodlagosan azon részében támadja a végzést, amelyben a Törvényszék őt az ESZT költségeinek viselésére kötelezte.

A fellebbező szerint a Törvényszéknek méltányosság alapján az ESZ 135. cikkét kellett volna alkalmaznia, és az ESZ 135. cikkének (1) bekezdése alapján úgy kellett volna rendelkeznie, hogy minden fél maga viselje az eljárási költségeit, vagy legalábbis, az ESZ 135. cikkének (2) bekezdése alapján az ESZT-t kellett volna köteleznie legalább a fellebbező részéről felmerült költségek egy részének a viselésére.

____________

1     A 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szanálásfinanszírozási rendszerhez való előzetes hozzájárulás tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. október 21-i (EU) 2015/63 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL 2005. L 11., 44. o.; helyesbítés: HL 2017. L 156., 38. o.).