AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE

(harmadik tanács)

2013. június 19.

F‑81/11. sz. ügy

BY

kontra

Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA)

„Az EASA személyi állománya – Ideiglenes alkalmazott – Elfogadhatóság – Keresetindítási határidő – Kedvezőtlen előmeneteli jelentés – Újrabeosztás – Lelki zaklatás – Hatáskörrel való visszaélés”

Tárgy:      Az EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben BY azt kéri, hogy a Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg a felperesnek szolgálati érdekből nem vezető álláshelyre való újrabeosztására vonatkozó, az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA, vagy a továbbiakban: Ügynökség) által 2010. december 17‑én hozott határozatot.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. BY maga viseli saját költségeit, és köteles viselni az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség részéről felmerült költségeket.

Összefoglaló

1.      Bírósági eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – A „hiteles másolat” bélyegzőnek a felperes ügyvédje általi feltüntetése a keresetlevél postán elküldött eredeti példányán, és annak mellőzése a telefaxon elküldött példányon – Elfogadhatatlansági oknak nem minősülő szabálytalanság

(A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 34. cikk, 1. és 6. §)

2.      Bírósági eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – A keresetlevél eredeti példányával megegyező hitelesített másolatok elegendő számban történő benyújtásának hiánya – Elfogadhatatlansági oknak nem minősülő szabálytalanság

(A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 34. cikk, 1. §, és 94. cikk, a) pont)

3.      Tisztviselői kereset – Jogalapok – Hatáskörrel való visszaélés – Fogalom – A szolgálati érdeknek megfelelő határozat – A hatáskörrel való visszaélés hiánya

1.      A telefaxon elküldött keresetlevél eredeti példánya nem veszíti el az eredeti minőségét azon körülmény miatt, hogy a felperes ügyvédje a keresetlevél eredeti példányának fedőlapján feltüntette a „hiteles másolat” bélyegzőt, és e dokumentum utolsó oldalán feltüntette az ügyvédi irodájának bélyegzőjét, éppen úgy, mint ahogy az eredeti példány sem veszíti el az eredeti minőségét az „eredeti” bélyegző feltüntetése miatt, jóllehet a bélyegző feltüntetése miatt ily módon megváltozik. A keresetlevél eredeti példányán a „hiteles másolat” bélyegző ügyvéd általi feltüntetését egyszerű tárgyi tévedésnek kell tekinteni, amely nem eredményezheti a keresetlevél elfogadhatatlanságát.

(lásd a 37. pontot)

2.      Az a körülmény, hogy az eredeti példányon kívül a keresetlevél példányainak száma alacsonyabb, mint azon hitelesített másolatok száma, amelyeket a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata 34. cikke 1. §‑ának második bekezdésében előírtak szerint az eredeti példányhoz mellékelni kell, nem alapozhatja meg a keresetlevél elfogadhatatlanságát. Az ezzel ellentétes következtetés – a jogbiztonság elve bármilyen megsértésének hiányában – túlságosan szigorú lenne az arányosság elvére és a felperes hatékony jogorvoslathoz való jogára tekintettel. Ebben a tekintetben az említett 34. cikk 1. §‑a második bekezdésének megsértését adott esetben ugyanezen eljárási szabályzat 94. cikke a) pontjának alkalmazásával lehet szankcionálni.

(lásd a 38. pontot)

3.      A hatáskörrel való visszaélésnek, amelynek egyik megnyilvánulása az eljárással való visszaélés, pontosan meghatározott terjedelmű a fogalma, amely arra a helyzetre utal, amikor valamely igazgatási hatóság a hatásköreit olyan cél érdekében gyakorolja, amely eltér attól a céltól, amelyre tekintettel e hatáskörökkel felruházták. A határozat révén csak akkor valósul meg hatáskörrel való visszaélés, ha az objektív, releváns és egyező bizonyítékok alapján világos, hogy a határozatot a kifejezett céloktól eltérő célok elérése érdekében hozták.

Az újrabeosztási intézkedés esetén – amennyiben nem állapították meg, hogy az ellentétes a szolgálati érdekkel – nem lehet szó hatáskörrel való visszaélésről. Így különösen az a körülmény, hogy a tisztviselő értékelő jelentését e tisztviselő felettese szövegezte, jóllehet a tisztviselő által e felettese zaklatása miatt benyújtott panasz kifejezetten ez utóbbira vonatkozott, önmagában, bármely más körülménytől függetlenül nem vonhatja kétségbe a felettes pártatlanságát.

(lásd a 69., 70. és 72. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság 176/82. sz., Nebe kontra Bizottság ügyben 1983. július 14‑én hozott ítéletének 25. pontja; a C‑121/01. P. sz., O’Hannrachain kontra Parlament ügyben 2003. június 5‑én hozott ítéletének 46. pontja;

az Elsőfokú Bíróság T‑59/91. és T‑79/91. sz., Eppe kontra Bizottság egyesített ügyekben 1992. július 10‑én hozott ítéletének 57. pontja; T‑118/95. sz., Anacoreta Correia kontra Bizottság 1996. június 11‑én hozott ítéletének 25. pontja; T‑131/97. sz., Gómez de Enterría y Sanchez kontra Parlament ügyben 1998. november 17‑én hozott ítéletének 62. pontja; T‑112/96. és T‑115/96. sz., Séché kontra Bizottság egyesített ügyekben 1999. július 6‑án hozott ítéletének 139. pontja; T‑389/02. sz., Sandini kontra Bíróság ügyben 2004. október 14‑én hozott ítéletének 123. pontja.