A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE
(harmadik tanács)
2009. szeptember 16.
F‑130/07. sz. ügy
Fiorella Vinci
kontra
Európai Központi Bank (EKB)
„Közszolgálat – Az EKB személyi állománya – Egészségügyi adatok állítólagos jogellenes kezelése – Kötelező orvosi vizsgálat”
Tárgy: Az EK‑Szerződéshez csatolt, a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 36.2. cikke alapján benyújtott kereset, amelyben F. Vinci azt kéri, hogy a Közszolgálati Törvényszék állapítsa meg elsősorban annak a jogellenességét, hogy a személyi aktájába felvették elsőként az EKB személyzeti, költségvetési és szervezeti főigazgatósága által neki küldött 2007. március 5‑i levelet, amely arról tájékoztatta, hogy a EKB orvosszakértője úgy határozott, hogy 2007. március 8‑án független orvosszakértői vizsgálatra kötelezi, majd a személyzeti főigazgatóság által Pr A független szakértőnek a felperes orvosi vizsgálatának elvégzése céljából szintén 2007. március 5‑én küldött levelet, végül az EKB orvosszakértőjének 2007. április 24‑i igazolását arról, ahogy a felperes munkaképessége nem csökkent; másodsorban annak a jogellenességét, hogy felvették az egészségügyi aktájába a Pr A orvosi bizottsága által 2007. március 8‑án elvégzett orvosi vizsgálatról szóló jelentést; harmadsorban az EKB elnöke 2007. szeptember 3‑i azon határozatának jogellenességét, amellyel elutasította a 2007. augusztus 2‑i panaszát, és így megtagadta az említett dokumentumok azon személyi és egészségügyi aktából való eltávolítását, amelybe azokat felvették; negyedszer a 2007. március 5‑i levél jogellenességét, amely kötelezi a Pr A szervei előtti orvosi vizsgálat céljából, 2007. március 8‑én való megjelenésre; ötödször a felperes azt kéri, hogy a Közszolgálati Törvényszék kötelezze az EKB‑t arra, hogy 10 000 euró kártérítést fizessen a felperesnek az őt ért állítólagos kár fejében; végül, hatodszor, az EKB‑t kötelezze a költségek viselésére.
Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. A felek maguk viselik saját költségeiket.
Összefoglaló
1. Tisztviselők – Az Európai Központi Bank alkalmazottai – Kereset – Sérelmet okozó aktus – Fogalom – A személyi aktába az adminisztráció által felvett személyes adatok törlésének megtagadása – Bennfoglaltság
(45/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 16. cikk; az Európai Központi Bank személyi állományának alkalmazási feltételei, 42. cikk)
2. Tisztviselők – Az Európai Központi Bank alkalmazottai – Kereset – Előzetes kérelem annak ellenére történő benyújtására vonatkozó kötelezettség, hogy nincs megtámadható határozat – Hiány
(Az Európai Központi Bank személyi állományának alkalmazási feltételei, 41. és 42. cikk; az Európai Központi Bank személyzeti szabályzata, 8.1.0. cikk)
3. Jogszabályok közelítése – A természetes személyek védelme a személyes adatok kezelése vonatkozásában – Ezen adatok közösségi intézmények és szervek által történő kezelése – 45/2001 rendelet – Egészségügyi adatoknak tartós távollét ellenőrzésére irányuló gyűjtése – Jogszerűség
(45/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (1) bekezdés, c) pont)
4. Jogszabályok közelítése – A természetes személyek védelme a személyes adatok kezelése vonatkozásában – Ezen adatok közösségi intézmények és szervek által történő kezelése – 45/2001 rendelet – Egészségügyi adatoknak a betegszabadság miatti távollét igazoltságának ellenőrzésére irányuló gyűjtése – Az ellenőrzés terjedelme
(45/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 10. cikk, (2) bekezdés, b) pont; az Európai Központi Bank személyi állományának alkalmazási feltételei, 31. cikk; az Európai Központi Bank személyzeti szabályzata, 5.13.4. cikk)
5. Jogszabályok közelítése – A természetes személyek védelme a személyes adatok kezelése vonatkozásában – Ezen adatok közösségi intézmények és szervek által történő kezelése – 45/2001 rendelet – Egészségügyi adatok kezelése – Jogalap
(45/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 10. cikk, (2) bekezdés, b) pont)
6. Jogszabályok közelítése – A természetes személyek védelme a személyes adatok kezelése vonatkozásában – Ezen adatok közösségi intézmények és szervek által történő kezelése – 45/2001 rendelet – A közösségi intézménynek vagy szervnek a személyi állomány tagjai adatainak kezelését engedélyező aktusa – A személyi állomány tagjai magánéletének tiszteletben tartása – Feltételek
(45/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet)
1. Az Európai Központi Bank személyi állománya alkalmazási feltételeinek 42. cikke értelmében vett megtámadható aktusnak minősül a Bank olyan határozata, amely elutasítja a személyi állomány tagjának az iránti kérelmét, hogy töröljék a személyi aktájába az adminisztráció által felvett személyes adatokat. A személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001 rendelet 16. cikkéből ugyanis kitűnik, hogy a törlés megtagadása jogellenes, ha a szóban forgó adatok kezelése jogellenesen volt, és többek között azokat jogellenesen gyűjtötték. Következésképpen a törlés megtagadása jogszerűségének vizsgálata során a bíróság azon kezelések összességének jogszerűségét ellenőrizheti, amely a szóban forgó adatokat érintette, többek között az ezen adatokra vonatkozó rögzítési és tárolási műveletet (vagyis az aktába való felvételt).
Egyébiránt jóllehet a 45/2001 rendelet 16. cikke csupán e kezelések „jogellenességére” hivatkozik a II. fejezet 1., 2. és 3. szakasza rendelkezései megsértésének említésével, e cikk nem értelmezhető úgy, mint amely e kezelések jogszerűségének ellenőrzését az említett szakaszok rendelkezéseinek tiszteletben tartására korlátozza. Következésképpen a bíróságnak kell megvizsgálnia, hogy a kezelés jogellenességére alapított jogalap sértheti‑e a magánélet tiszteletben tartásához való jogot, amelyet az említett rendelet a személyes adatok kezelése szempontjából biztosítani kíván.
(lásd a 46–48., 66. és 67. pontot)
2. Mivel az Európai Központi Bank személyzeti szabályzata nem határoz meg különös, előzetes kérelemre vonatkozó eljárást abban az esetben, ha korábban a Bank nem hozott megtámadható határozatot, nem róható fel a felperesnek, hogy pert megelőző vizsgálat iránti kérelmet nyújtott be anélkül, hogy korábban a Bank megtámadható határozatot hozott volna.
Egyébiránt mivel a Bank személyzeti szabályzata 8.1.0. cikke értelmében a vitatott határozat közlésétől kezdődő két hónapos határidő szükségszerűen feltételezi előzetes határozat létét, e határidő nem alkalmazható abban az esetben, amikor pert megelőző vizsgálati eljárás során hoznak később panasz, majd bírósági kereset keretében vitatható határozatot.
(lásd az 51., 53. és 55. pontot)
3. Ha a közösségi intézmény vagy szerv jogosult a személyi állománya egészségügyi adatainak akár tömeges és a magánélet sérelmének veszélyével járó gyűjtésére, az ilyen gyűjtés felhasználása nem haladhatja meg a feltétlenül szükséges mértéket, tekintettel azon ténybeli körülményekre, amelyek között az intézmény vagy szerv e hatáskörét gyakorolja. Ez utóbbiaknak tiszteletben kell tehát tartaniuk az arányosság elvét, ahogy azt többek között a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének c) pontja a személyes adatok kezelésével kapcsolatban előírja. A közösségi bíróság feladata ezen elv tiszteletben tartásának felülvizsgálata is.
Nem tekinthető túlzott mértékűnek az egészségügyi adatok olyan gyűjtése, amelyet a közösségi intézmény vagy szerv a személyzeti állomány tagja általános egészségi állapotának teljes vizsgálataként végez el azzal a céllal egyrészt, hogy ellenőrizze e személy ismétlődő távollétének igazoltságát, másrészt pedig hogy értékelje az érintett munkakörülményei megváltoztatásának szükségességét azon esetleges nehézségek miatt, amelyek a feladatai ellátásában az egészségi állapota folytán merülnek fel. Ilyen körülmények között ugyanis az adminisztráció jogosan vélheti úgy, hogy az alkalmazott egészségi állapotának teljes vizsgálata szükséges a tartós távollét megszüntetéséhez, amely távollét sem az adminisztrációnak, sem az érintettnek nem megfelelő. Egyébiránt ilyen helyzetben az intézmény jogosult, vagy akár a személyi állományával szembeni kötelezettségeiből kifolyólag köteles értékelni a személyi állomány tagja munkakörülményei megváltoztatásának szükségességét azon esetleges nehézségekre tekintettel, amelyek e személynél a feladatai ellátásában az egészségi állapota folytán merülnek fel.
(lásd a 87., 89., 90., 102. és 139. pontot)
4. Bár a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001 rendelet 10. cikke (2) bekezdése b) pontjának rendelkezései értelmében a hatálya alá tartozó adatfeldolgozásoknak az adatkezelő munkajogi kötelezettségeinek és meghatározott jogainak való megfelelés érdekében szükségesnek kell lenniük, e rendelkezésekből nem következik az, hogy az említett rendelet 10. cikkének címe értelmében vett „különleges adatkategóriák” kezelésének fennállásáról rendelkező bármely szövegnek kifejezetten ki kell mondania e kezelés pontos célját, és így kell igazolnia a szükségességét.
Mindenesetre jóllehet az Európai Központi Bank személyzeti szabályzata 5.13.4. cikke nem tünteti fel kifejezetten azokat a célokat, amelyek igazolhatják az egészségügyi adatok általa lehetővé tett gyűjtésének felhasználását, ezen okok egyértelműen levezethetők az említett cikk szövegkörnyezetéből. Az 5.13. cikk rendelkezései összességének célja ugyanis pontosítani az Európai Központi Bank személyi állománya alkalmazási feltételei 31. cikkének alkalmazási feltételeit, amely 31. cikk értelmében „a személyi állomány azon tagja, aki bizonyítja, hogy betegség vagy baleset miatt feladatait nem tudja ellátni, fizetett betegszabadságra jogosult”. Az 5.13.4. cikk szerinti intézkedések tehát a betegszabadság miatti távollét esetén alkalmazandók a távollét igazoltsága ellenőrzésének céljából, mivel ezen ellenőrzés többé-kevésbé kiterjedt volta jogszerűen változhat többek között e távollétek gyakoriságától függően.
(lásd a 100., 101. és 138. pontot)
5. A személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001 rendelet 10. cikke (2) bekezdése b) pontjának rendelkezésiből nem következik olyan kötelezettség, hogy az említett cikk (1) bekezdése értelmében vett különleges adatkategóriák bármely kezelését olyan szövegnek kell engedélyeznie, amelynek a létezését közvetlenül az Európai Közösségeket létrehozó Szerződések írják elő. Az ilyen értelmezés ugyanis nem felel meg a szöveg megfogalmazásának és különösen az „alapján” kifejezés használatának, amely ugyan az adatkezelésről rendelkező szöveg és a Szerződések közötti kapcsolatot foglalja magában, nem vonja azonban maga után, hogy e kapcsolat közvetlen legyen.
Egyébiránt jóllehet igaz, hogy a 45/2001 rendelet említett 10. cikke (2) bekezdése b) pontjának francia változata értelmében a többek között egészségügyi adatok kezelését a Szerződéseknek vagy az azok alapján elfogadott más „jogi eszközöknek” kell engedélyezniük, a „jogi eszközöket” úgy kell értelmezni, mint amely a „normatív aktus” fogalmára utal, ahogy azt más nyelvi változatok teszik, amelyek olyan általánosabb kifejezést használnak, amely a kezelés nem valamely meghatározott szerv aktusában foglalt engedélyezésének szükségességére utal.
(lásd a 115., 116., 118. és 119. pontot)
6. Ami a közösségi intézmény vagy szerv azon aktusát illeti, amely a személyi állománya tagja személyes adatainak a kezelését engedélyezi, valamint a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001 rendelet hatálya alá tartozik, a személyi állomány tagjának magánélete megfelelő védelemben részesül, ha az adatkezelést engedélyező, megfelelő nyilvánosságot kapó szöveg normatív aktus és a szóban forgó kezelés előre látható.
(lásd a 122. pontot)