MELCHIOR WATHELET
FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
Az ismertetés napja: 2016. április 7.(1)
C‑160/15. sz. ügy
GS Media BV
kontra
Sanoma Media Netherlands BV,
Playboy Enterprises International Inc.,
Britt Geertruida Dekker
(a Hoge Raad der Nederlanden [Hollandia legfelsőbb bírósága] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„Előzetes döntéshozatal – Szerzői jog és szomszédos jogok – 2001/29/EK irányelv – Információs társadalom – A 3. cikk (1) bekezdése – Nyilvánossághoz közvetítés – Weboldal – Egy másik weboldalon szabadon hozzáférhető műre mutató hiperlinkeknek a nyilvánosság rendelkezésére bocsátása – A jogosult engedélyének hiánya”
I – Bevezetés
1. A 2015. április 3‑án kelt, a Hoge Raad der Nederlanden (Hollandia legfelsőbb bírósága) által a Bíróság hivatalához 2015. április 7‑én benyújtott jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgya az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22‑i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(2) 3. cikke (1) bekezdésének értelmezése.
2. Ezt a kérelmet a GS Media BV (a továbbiakban: GS Media), valamint a Sanoma Media Netherlands BV (a továbbiakban: Sanoma), a Playboy Enterprises International Inc. (a továbbiakban: Playboy) és Britt Geertruida Dekker (a továbbiakban együttesen: Sanoma és társai) közötti jogvitában terjesztették elő, amely jogvita tárgya, hogy a GS Media az általa üzemeltetett GeenStijl.nl weboldalon (a továbbiakban GeenStijl) B. G. Dekkernek a Playboy számára készült, jogosulatlanul megszerzett képeire mutató hiperlinkeket (vagy kattintható linkeket) helyezett el.
II – Jogi háttér
3. A 2001/29 irányelv (2)–(5), (9), (23) és (31) preambulumbekezdése így szól:
„(2) az Európai Tanács […] hangsúlyozta, hogy az információs társadalom európai fejlődésének elősegítése érdekében szükséges egy közösségi szintű, átfogó és rugalmas szabályozási keret létrehozása […].
(3) A javasolt harmonizáció elősegíti a négy belső piaci szabadság megvalósítását, valamint összefügg az alapvető jogelvek – különösen a szellemi tulajdont is magában foglaló tulajdon, a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint a közérdek – tiszteletben tartásával.
(4) A szerzői jog és a szomszédos jogok szabályozási kereteinek harmonizálása a jogbiztonság növekedése, illetve a szellemi tulajdon magas szintű védelme révén jelentős erőforrásokat mozgósít az alkotó és újító tevékenységek – egyebek között a hálózati infrastruktúra – fejlesztésére, hozzájárulva ezáltal az európai ipar fejlődéséhez és fokozódó versenyképességéhez, mind a tartalomszolgáltatás és az információtechnológia területén, mind általában az ipari és kulturális szektorban. […]
(5) A műszaki fejlődés megsokszorozta és változatosabbá tette a szellemi alkotás, a gyártás és az értékesítés lehetőségeit. Ha nincs is szükség új fogalmakra a szellemi tulajdon védelme területén, a szerzői jogot és a szomszédos jogokat szabályozó jelenlegi jogszabályokat módosítani kell, és ki kell egészíteni úgy, hogy megfeleljenek a gazdasági adottságoknak, így például az új felhasználási módoknak.
[...]
(9) A szerzői jog és szomszédos jogok harmonizációjának a magas szintű védelemből kell kiindulnia, tekintve hogy ezek a jogok elengedhetetlenek a szellemi alkotáshoz. Az általuk nyújtott védelem hozzájárul az alkotó tevékenység fenntartásához és fejlődéséhez a szerzők, az előadóművészek, az előállítók és a fogyasztók, valamint a kultúra, az ipar és a nagyközönség érdekében. […]
[...]
(23) Ennek az irányelvnek harmonizálnia kell a szerzők nyilvánossághoz közvetítéshez való jogát. Ezt a jogot olyan tágan kell értelmezni, hogy lefedjen minden olyan nyilvánossághoz közvetítést, amikor a nyilvánosság nincs jelen a közvetítés kiindulópontjául szolgáló helyszínen. Ez a jog magában kell, hogy foglalja a művek bármilyen vezetékes vagy vezeték nélküli közvetítését, illetve továbbközvetítését, ideértve a sugárzást is.
[…]
(31) Megfelelő egyensúlyt kell biztosítani a jogosultak különböző csoportjainak, valamint a jogosultak és a védelemben részesülő művek és teljesítmények felhasználói csoportjainak jogai és érdekei között. A jogok tekintetében a tagállamok által megállapított kivételeket és korlátozásokat az új elektronikus környezet fényében felül kell vizsgálni. […]”
4. Ezen irányelv 3. cikke a következőképpen rendelkezik:
„(1) A tagállamok a szerzők számára kizárólagos jogot biztosítanak műveik vezetékes vagy vezeték nélküli nyilvánossághoz közvetítésének engedélyezésére, illetve megtiltására, beleértve az oly módon történő hozzáférhetővé tételt is, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.
[...]
(3) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt jogok nem merülnek ki a nyilvánossághoz közvetítés vagy a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétel egyetlen, e cikkben említett cselekménye révén sem.”
5. Ezen irányelv 6. cikke előírja:
„(1) A tagállamok megfelelő jogi védelmet biztosítanak a hatásos műszaki intézkedések olyan megkerülése ellen, amelyet olyan személy hajt végre, aki tudja, vagy kellő gondosság mellett tudnia kellene, hogy cselekményének célja a műszaki intézkedés megkerülése.
[…]
(3) Ezen irányelv alkalmazásában »műszaki intézkedés« minden olyan technológia, eszköz vagy alkatrész, amely rendes működése során alapvetően arra szolgál, hogy a művek és más, jogi védelem alatt álló teljesítmények tekintetében megelőzze, illetve megakadályozza a jogszabályban meghatározott szerzői jog vagy szomszédos jogok, illetve az [adatbázisok jogi védelméről szóló, 1996. március 11‑i] 96/9/EK [európai parlamenti és tanácsi] irányelv [HL L 77., 20. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 15. kötet, 459. o.] III. fejezetében foglalt sui generis jog jogosultja által nem engedélyezett cselekményeket. A technológiai intézkedések akkor minősülnek »hatékonynak«, ha a védett mű vagy más tárgy használatát a jogtulajdonos hozzáférés‑ellenőrzés vagy védelmi eljárás alkalmazásával korlátozza, így például kódolás, zavarás, illetve a mű vagy az egyéb tárgy más átalakítása útján, vagy másolásellenőrző mechanizmussal, amellyel eléri a védelmi célt.
[…]”
6. Ezen irányelv 8. cikke előírja:
„(1) A tagállamok az irányelvben foglalt jogok és kötelezettségek megsértése esetére megfelelő szankciókról és jogorvoslatokról rendelkeznek, továbbá minden szükséges intézkedést megtesznek e szankciók és jogorvoslatok alkalmazásának biztosítása érdekében. Az előírt szankciók hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek kell, hogy legyenek.
[…]
(3) A tagállamok biztosítják, hogy a jogosultak kérelmezhessék az ideiglenes intézkedést olyan közvetítő szolgáltatókkal szemben, akiknek a szolgáltatásait harmadik személy szerzői jog vagy szomszédos jogok megsértése céljából veszi igénybe.”
7. A belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8‑i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(3) „Tárhelyszolgáltatás” címet viselő 14. cikke szerint:
„(1) Ha az információs társadalommal összefüggő olyan szolgáltatásról van szó, amely a szolgáltatás igénybe vevője által küldött információ tárolásából áll, a tagállamok biztosítják, hogy a szolgáltatót ne terhelje felelősség a szolgáltatás igénybe vevőjének kérésére tárolt információért, azzal a feltétellel, hogy:
a) a szolgáltatónak nincsen tényleges tudomása jogellenes tevékenységről vagy információról, és – ami a kárigényeket illeti – nincsen tudomása olyan tényekről vagy körülményekről, amelyek nyilvánvalóan jogellenes tevékenységre vagy információra utalnának;
vagy
b) a szolgáltató, amint ilyenről tudomást szerzett, haladéktalanul intézkedik az információ eltávolításáról vagy az ahhoz való hozzáférés megszüntetéséről.
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható arra az esetre, ha a szolgáltatás igénybe vevője a szolgáltató irányítása alatt vagy ellenőrzése mellett jár el.
(3) Ez a cikk nem érinti a bíróságok vagy közigazgatási hatóságok arra vonatkozó lehetőségét, hogy a tagállamok jogrendszereivel összhangban a szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére vagy megelőzésére kötelezzék, nem érinti továbbá a tagállamoknak azt a lehetőségét sem, hogy eljárásokat alakítsanak ki az információ eltávolításának vagy a hozzáférés megszüntetésének szabályozására.”
8. A szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004. április 29‑i 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(4) 11. cikkének harmadik mondata kimondja:
„A tagállamok emellett biztosítják, hogy a jogsértő magatartástól való eltiltást a jogosultak kérelmezhessék olyan közvetítők ellen, akiknek szolgáltatásait harmadik személy a szellemi tulajdonjog megsértése céljából veszi igénybe, a [2001/29] irányelv 8. cikke (3) bekezdésének sérelme nélkül.”
III – Az alapügy tárgyául szolgáló jogvita és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
9. A Sanoma, a havonta megjelenő Playboy folyóirat kiadója azzal bízott meg egy fényképészt, C. Hermèst, hogy fotóriportot készítsen B. G. Dekkerről. B. G. Dekker holland televíziós műsorok rendszeres szereplője. A fényképész meghatalmazást adott a Sanoma részére saját képviseletére a fent említett megbízásból eredő szellemi tulajdonjogainak védelme és érvényesítése érdekében.
10. 2011. október 27‑én a GS Media, a GeenStijl weboldal üzemeltetője az alábbi címmel jelentetett meg beszámolót: „Kint vannak, [káromkodás]! Dekker […] meztelen fotói”. E beszámoló mellett, a weboldal bal felső sarkában elhelyezték az egyik fénykép részletét. A beszámoló az alábbiakkal zárult: „És akkor most a link a képekkel, melyekre annyira vártál. [Vulgáris felszólítás a szövegben]! Íííme. […]”.Az olvasót az „Íííme” szóval jelölt hiperlinkre történő kattintás útján a Filefactory.com elnevezésű ausztrál adattároló weboldalra irányították át. Egy további hiperlinkre kattintva új ablak nyílt meg, amely a „töltsd le most” [„Download now”] felhívást tartalmazta. E gombra kattintva egy tizenegy – egy‑egy fényképet tartalmazó – PDF‑fájlt magában foglaló ZIP‑fájlt nyithatott meg a felhasználó.
11. A Sanoma ismételt felszólításai ellenére a GS Media megtagadta a kérdéses link törlését. Azonban a Filefactory eltávolította a fényképeket a weboldaláról.
12. 2011. november 7‑én a GeenStijl weboldalon beszámoló jelent meg az alábbi címmel: „Blote [Dekker] gaat GeenStijl aanklagen” [„Pucér [Dekker] GeenStijlt perel”], amely a GeenStijl által nyilvánosságra hozott fényképek kapcsán indított, a GS Media és Sanoma és társai közötti jogvitáról tudósított. A beszámoló az alábbiakkal zárult: „Update: Még nem láttad a [Dekkerről] készült meztelen fotókat? Íííme, itt vannak.” Ez a beszámoló is tartalmazott egy hiperlinket, amely az Imageshack.us weboldalra (a továbbiakban: Imageshack) mutatott, amelyen egy vagy több szóban forgó fénykép volt megtalálható. Az Imageshack weboldal is eleget tett a Sanoma eltávolításra irányuló felszólításának. A fényképekre mutató hiperlinket tartalmazó harmadik beszámoló 2011. november 17‑én jelent meg a GeenStijlon az alábbi címmel: „Bye Bye Pá Pá Playboy”. A GeenStijl fórumában annak hozzászólói más, a fényképeket tartalmazó weboldalakra mutató további linkeket osztottak meg.
13. A B. G. Dekkerről készült fényképek a Playboy 2011. decemberi számában jelentek meg.
14. Sanoma és társai a Rechtbank Amsterdam (amszterdami bíróság) előtt indítottak keresetet, arra való hivatkozással, hogy a GS Media a hiperlinkek és az egyik fénykép részletének a beszámolókban történő elhelyezésével megsértette C. Hermès szerzői jogát és többek között jogellenesen járt el a Sanoma és társaival szemben. Az amszterdami Rechtbank Amsterdam (amszterdami bíróság) jórészt helyt adott a kérelmeknek.
15. Az amszterdami Gerechtshof Amsterdam (amszterdami fellebbviteli bíróság) hatályon kívül helyezte a Rechtbank Amsterdam (amszterdami bíróság) ítéletét, mivel arra a következtetésre jutott, hogy a GS Media nem sértette meg C. Hermès szerzői jogát a hiperlinkek elhelyezésével, mivel a fényképek a Filefactory‑n történő elhelyezés útján már korábban nyilvánosságra kerültek. A Gerechtshof Amsterdam (amszterdami fellebbviteli bíróság) nem vizsgálta, hogy a fényképeknek a Filefactory.com weboldalon történő elhelyezése megsértette‑e C. Hermès szerzői jogát. A Gerechtshof mindazonáltal többek között jogellenesnek tekintette a GS Media Sanoma és társaival szembeni eljárását, mivel a hiperlinkek elhelyezése a GeenStijl közönségét a Filefactory.com‑on jogellenesen elhelyezett és e hiperlinkek nélkül nem könnyen fellelhető fényképek megnézésére ösztönözte. Ugyanakkor a Gerechtshof Amsterdam (amszterdami fellebbviteli bíróság) úgy ítélte meg, hogy a GS Media az egyik fénykép részletének a GeenStijl weboldalán történő elhelyezésével nem sértette meg C. Hermès szerzői jogát.
16. A GS Media és a Sanoma és társai felülvizsgálati kérelmet, illetve csatlakozó felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Hoge Raad der Nederlandenhez (Hollandia legfelsőbb bírósága).
17. A GS Media vitatja a Gerechtshof Amsterdam (amszterdami fellebbviteli bíróság) azon megállapítását, hogy a GS Media az egyik fénykép részletének a fényképekről szóló beszámolókban történő elhelyezésével megsértette C. Hermès szerzői jogát.
18. A Sanoma és társai vitatják a Gerechtshof Amsterdam (amszterdami fellebbviteli bíróság) azon megállapítását, hogy a hiperlinkek elhelyezése nem tekinthető nyilvánosságra hozatalnak. Sanoma és társai a Svensson és társai ítéletre (C‑466/12, EU:C:2014:76) hivatkozással azzal érveltek a Hoge Raad der Nederlanden előtt, hogy nyilvánossághoz közvetítés valósul meg akkor is, ha olyan weboldalt linkelnek be, amelyen a művet a jogosult engedélye nélkül helyezték el, akár összefüggésben azon körülménnyel, akár nem, hogy a mű egészét addig még nem hozták nyilvánosságra a jogosult engedélyével. Sanoma és társai egyébiránt úgy vélik, hogy Filefactory.com weboldal a Svensson és társai ítélet (C‑466/12, EU:C:2014:76) 31. pontja értelmében vett műszaki intézkedést alkalmazott, „amelyeket a GeenStijl felhasználói megkerülhettek a GS Media beavatkozása miatt, és így a nyilvánosságra került fényképek ily módon szélesebb közönség számára váltak hozzáférhetővé, mint amely számára azokat a »digitális fiókban« elhelyezték; e fényképek mindenesetre olyan közönség számára váltak hozzáférhetővé, amely az említett beavatkozás nélkül nem találhatta volna meg azokat, és amely számára azok ezért hozzáférhetetlenek maradtak volna.”
19. A csatlakozó felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Hoge Raad der Nederlanden úgy ítélte meg, hogy nem lehet a Svensson és társai ítéletből (C‑466/12, EU:C:2014:76) és a BestWater International végzésből (C‑348/13, EU:C:2014:2315) teljes bizonyossággal levezetni, hogy „nyilvánossághoz közvetítés” valósul meg akkor, ha a mű egészét ténylegesen korábban nyilvánosságra hozták, ám a jogosult engedélye nélkül. Egyébiránt azt is megjegyzi ez a bíróság, hogy a csatlakozó fellebbezés arra is vonatkozik, hogy milyen feltételek mellett valósul meg a műszaki intézkedésnek a Svensson és társai ítélet (C‑466/12, EU:C:2014:76) értelmében vett megkerülése. E tekintetben felhívja a figyelmet, hogy a fényképek már azelőtt sem voltak megtalálhatatlanok, hogy a GS Media a GeenStijl oldalon elhelyezte volna a rájuk mutató hiperlinket, ugyanakkor nem voltak könnyen megtalálhatóak sem, tehát a hiperlink elhelyezése különösen egyszerűsítette ezt.
20. E körülmények között a Hoge Raad der Nederlanden úgy határozott, hogy felfüggeszti az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:
„1. a) A 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése szerinti »nyilvánossághoz közvetítés« valósul‑e meg akkor, ha a szerzői jog jogosultjától eltérő személy az általa működtetett weboldalon elhelyezett hiperlink útján olyan, harmadik személy által működtetett, az internetes nagyközönség számára elérhető weboldalra hivatkozik, amelyen a művet a jogosult engedélye nélkül tették hozzáférhetővé?
b) Releváns‑e ebben a tekintetben az, hogy a művet korábban más módon sem közvetítették a nyilvánossághoz a jogosult engedélyével?
c) Jelentőséggel bír‑e az, hogy a hiperlinket elhelyező személy tud‑e, vagy e személynek tudnia kell‑e arról, hogy a jogosult nem engedélyezte a mű elhelyezését a harmadik személy 1. a) kérdésben említett weboldalán, és adott esetben arról a körülményről, hogy a művet korábban más módon sem közvetítették a nyilvánossághoz a jogosult engedélyével?
2. a) Az 1. a) kérdésre adandó nemleges válasz esetén: mégis nyilvánossághoz közvetítés valósul‑e vagy valósulhat‑e meg ebben az esetben akkor, ha a weboldal, amelyre a hiperlink mutat, és ezáltal a mű – még ha nem is könnyen – fellelhető az internetes nagyközönség számára, és a hiperlink elhelyezése ezért nagymértékben megkönnyíti a mű megtalálását?
b) Jelentőséggel bír‑e a 2. a) kérdés megválaszolása körében az, hogy a hiperlinket elhelyező személy tud‑e, vagy e személynek tudnia kell‑e arról a körülményről, hogy a weboldal, amelyre a hiperlink mutat, nem könnyen lelhető fel az internetes nagyközönség számára?
3. Léteznek‑e egyéb olyan körülmények, amelyeket figyelembe kell venni azon kérdés megválaszolásakor, hogy nyilvánossághoz közvetítés valósul‑e meg akkor, ha hiperlink útján olyan művet tesznek hozzáférhetővé, amelyet korábban nem közvetítettek a nyilvánossághoz a jogosult engedélyével?”
IV – A Bíróság előtti eljárás
21. A GS Media, a Sanoma és társai, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Francia Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Szlovák Köztársaság és az Európai Bizottság írásbeli észrevételeket nyújtott be. A GS Media, a Sanoma és társai, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Francia Köztársaság és az Európai Bizottság a 2016. február 3‑án tartott tárgyaláson szóban is kifejtette álláspontját.
V – A felek észrevételei
22. A Portugál Köztársaság úgy véli, hogy a Bíróság által megtalálandó megoldás megalapozottságára való tekintet nélkül a Svensson és társai ítélet (C‑466/12, EU:C:2014:76) alkalmas arra, hogy az információ és a tudás interneten való megosztását feltételekhez kösse. Meglátása szerint a hiperlinkek elhelyezésének „közvetítési cselekményként” való felfogása problémás, mégpedig két okból is.
23. A Portugál Köztársaság szerint először is a digitális társadalomban a hiperlink az analóg világban használt lábjegyzetnek a megfelelője,(5) és ezért nem minősíthető „közvetítési cselekménynek”. Másodsorban a Portugál Köztársaság szerint az a személy hozza a művet nyilvánosságra, és ennek következtében a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „közvetítési cselekményt” is az a személy valósítja meg, aki a művet azon a szerveren helyezi el, amelyről az internetes felhasználó hozzá tud férni. Úgy véli, hogy nem a hiperlink létrehozója – aki csak egyszerű, másodlagos vagy közvetett „közvetítést” végez – cselekedete következtében „férhet hozzá […] mindenki a [művekhez] arról a helyről és abban az időpontban, amit egyénileg megválaszt”. Az első közvetítést végrehajtó személy cselekménye váltja ki valójában a fenti hatást.
24. A Portugál Köztársaság szerint nem minősül a 2001/29 irányelv 3. cikke (1) bekezdése értelmében vett „nyilvánossághoz közvetítésnek”, ha a jogosulttól eltérő személy egy általa üzemeltetett weboldalon elhelyezett hiperlink segítségével egy harmadik személy által üzemeltetett, az összes internetező által elérhető weboldalra utal, ahol a művet a szerzői jogok jogosultja hozzájárulásával vagy anélkül hozzáférhetővé teszik.
25. A Bizottság emlékeztet arra, hogy a Svensson és társai ítélethez (C‑466/12, EU:C:2014:76) vezető ügyben benyújtott írásbeli észrevételeiben már kifejtette, hogy nem minősülhet „közvetítési cselekménynek”, ha egy bizonyos weboldalon található kattintható link (vagy hiperlink) egy olyan másik weboldalon is elérhető védett műre mutat, ahol az említett első weboldal felhasználói hozzáférhetnek e műhöz, tekintettel arra, hogy nem valósul meg a 2001/29 irányelv értelmében vett közvetítés vagy továbbközvetítés.
26. A GS Media, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Portugál Köztársaság(6) és a Bizottság a kérdést előterjesztő bíróság első kérdésének a) és b) pontjára nemleges választ javasol. Úgy vélik, nem valósul meg a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében írt „nyilvánossághoz közvetítés”, amennyiben a hiperlink egy, az összes internetező számára szabadon elérhető, harmadik személy által üzemeltett weboldalra mutat, ahol az érintett művet a szerzői jogok jogosultjának hozzájárulása nélkül hozzáférhetővé tették, még akkor sem, ha a művet más módon még a jogosult hozzájárulása mellett sem hozták nyilvánosságra.
27. Az első kérdés c) pontja kapcsán a GS Media, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Portugál Köztársaság és a Bizottság úgy véli, hogy a szubjektív elemek lényegtelenek a „nyilvánossághoz közvetítés” megítélése során, mivel ez utóbbit objektív alapon kell megítélni. A Portugál Köztársaság azonban másodlagos jelleggel kifejti, hogy amennyiben a Bíróság igennel válaszolna az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első vagy a második kérdésre, akkor ez a közvetítés feltételezi, hogy a hiperlink elhelyezője egyértelműen tisztában volt azzal, hogy az első közvetítés engedély nélkül történt. Ezzel ellentétesen a Szlovák Köztársaság úgy ítéli meg, hogy releváns annak ismerete, hogy az a személy, aki egy védett műre mutató hiperlinket helyez el, tisztában volt‑e azzal, hogy e mű nyilvánossághoz való első közvetítése a szerzői jogok jogosultja engedélye nélkül történt. Tehát a 2001/29 irányelv céljainak megvalósítása érdekében, amennyiben ennek a személynek a figyelmét a szerzői jogok jogosultja erre a körülményre felhívja, vagy pedig amennyiben ezzel már bármilyen más ok miatt tisztában kellett lennie, akkor a szerzői jogok további sérelmét meg kell akadályoznia azáltal, hogy a szerzői jogi védelem alá eső művet nem közvetíti ismét a nyilvánossághoz.
28. A GS Media, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, valamint a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a második kérdés a) és b) pontjára nemleges választ kell adni. Ugyanis a Svensson és társai ítéletből (C‑466/12, EU:C:2014:76) következik, hogy az egyetlen releváns elem az, hogy a hiperlink alkalmas‑e a védett művet tartalmazó weboldal által a nagyközönségnek a védett műhöz való hozzáférése megakadályozása érdekében alkalmazott műszaki intézkedés megkerülésére. Ha ez nincs így, és a weboldal, és ennek következtében a rajta elhelyezett mű potenciálisan hozzáférhető az internetezők összessége számára, akkor kicsi annak a jelentősége, hogy ez a hiperlink megkönnyíti‑e a műnek a megtalálását. Egyébiránt az ellenkező megoldás nem lenne kivitelezhető, és a véleménynyilvánítás és információszabadság kárára komoly jogbizonytalanságot teremtene.
29. A Sanoma és társai úgy vélik, hogy az első–harmadik kérdésre oly módon kell válaszolni, hogy aki az alapügyben felmerült körülmények esetén szándékosan, tudatosan helyez el a szerzői jog által védett, a szerzői jog jogosultja által még nyilvánosságra nem hozott műhöz hozzáférést biztosító hiperlinket, a nyilvánossághoz közvetítést megvalósító műveletet végez. A Sanoma és társai látják, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlatából az következik, hogy több kritériumra kell figyelemmel lenni, elsősorban arra a tényre, hogy a felhasználó szándékosan és tudatosan ad harmadik személyek számára hozzáférést a védett művekhez, másodsorban arra, hogy eljárása révén a felhasználó központi szerepet játszik ezen művek hozzáférhetővé tételében, harmadsorban, hogy a közönség, amely ezekhez a védett művekhez hozzáfér, meghatározatlan számú lehetséges felhasználót vagy viszonylag jelentős számú személyt foglal magában, negyedsorban, hogy beavatkozása által a felhasználó kiterjeszti a védett műhöz hozzáféréssel rendelkező személyek körét egy olyan csoportra, akikre a szerzői jogok jogosultja nem volt tekintettel, amikor az első felhasználáshoz az engedélyét megadta, és ötödsorban, hogy a közvetítést haszonszerzés céljából teszi. Sanoma és társai szerint az alapügyben mindegyik kritérium teljesül.
30. A Francia Köztársaság szerint az alapügyben fennálló körülmények között az érintett művek kattintható link útján történő hozzáférhetővé tétele azok új nyilvánossághoz történő közvetítéséhez vezet, ugyanis, bár a vitás fényképek nem voltak megtalálhatatlanok azelőtt, mielőtt a GS Media a GeenStijl.nl weboldalon egy kattintható linket helyezett volna el, a kattintható link elhelyezése előtt csak digitális kulccsal rendelkező személyek férhettek könnyen hozzá a vitás fényképekhez. Emlékeztet arra, hogy semmi sem enged arra a következtetésre jutni, hogy a GeenStij1 közönsége könnyen meg tudta volna találni a vitás fényképeket a GS Media segítsége nélkül. E tekintetben a Francia Köztársaság kiemeli, hogy a kérdést előterjesztő bíróság úgy ítélte meg, hogy a kattintható link elhelyezése különösen megsegítette ezt. E feltétek mellett a Francia Köztársaság úgy ítéli meg, hogy megállapítandó, hogy a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett új nyilvánossághoz közvetítésnek minősül az olyan kattintható link létezése, amely nagyban megkönnyíti egy olyan, nehezen elérhető tárhelyhez való hozzáférést, amely a szerzői jogok által védett és nyilvánosságra nem hozott fényképeket tartalmaz.
31. A Francia Köztársaság úgy ítéli meg, hogy nem releváns a „nyilvánossághoz közvetítés” megállapítása szempontjából egyrészt a szerzői jogok jogosultjának hozzájárulása (vagy annak hiánya) a műnek azon weboldalon történő hozzáférhetővé tételéhez, amelyre a kattintható link mutat, másrészt pedig az sem, hogy tud‑e a kattintható linket elhelyező személy arról, hogy a szerzői jogok jogosultja nem járult hozzá ehhez a hozzáférhetővé tételhez.
VI – Elemzés
A – Előzetes megállapítások
32. A Bíróság előtt levő iratokból kitűnik (kivéve, ha a kérdést előterjesztő bíróság a tényállást másképp állapítaná meg), hogy védett műveket, egész pontosan fényképeket tettek olyan weboldalak felhasználói számára hozzáférhetővé, mint például a Filefactory.com és az Imageshack.us, mégpedig a szerzői jogok jogosultjának hozzájárulása nélkül, azonban a szerzői jogok ezen megsértése nem tárgya az alapügynek.
33. Továbbá az sem tárgya az előzetes döntéshozatal iránti kérelemnek,(7) hogy a kérdéses fényképek részletét a GeenStijl oldalon elhelyezték, mivel az csak az ezen a weboldalon található hiperlinkekre vonatkozik.
34. Ugyanis kérdéseivel a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kívánja megtudni, hogy a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése úgy értelmezendő‑e, hogy a nyilvánossághoz közvetítést valósít meg, ha egy weboldalon egy másik, harmadik személyek által üzemeltetett, az internetezők összessége számára hozzáférhető weboldalra mutató linket helyeznek el, amely oldalon a szerzői jog által védett műveket a szerzői jog jogosultjának hozzájárulása nélkül teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé.
35. Ezenfelül a kérdést előterjesztő bíróság azt is tudni szeretné, hogy releváns‑e a 2001/29 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének alkalmazása szempontjából az a tény, hogy a hiperlinket elhelyező személy tudja‑e, vagy kellene‑e tudnia, hogy a szerzői jog jogosultja nem engedélyezte a művek első nyilvánossághoz való közvetítését a másik [az első] weboldalon. Végül a kérdést előterjesztő bíróság azt is tudni szeretné, hogy ugyanezen rendelkezés alkalmazása szempontjából releváns‑e az a tény, és ha igen, milyen körülmények között, hogy a kérdéses művekhez való hozzáférést egy hiperlink könnyítette meg.
36. Az alapügy tárgyául szolgáló jogvita a Svensson és társai ítélet (C‑466/12, EU:C:2014:76) és a BestWater International végzés (C‑348/13, EU:C:2014:2315) nyomvonalába illeszkedik, amelyekben a Bíróság megállapította, hogy bár a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése(8) szerinti „közvetítési cselekménynek” minősül, ha egy más weboldalon szabadon hozzáférhető védett műre mutató hiperlinket helyeznek el egy weboldalon, ez mégsem minősül az e rendelkezés szerinti „nyilvánossághoz közvetítésnek”. Ugyanis a Svensson és társai (C‑466/12, EU:C:2014:76) ítélet 24. pontjában a Bíróság kimondta: „ahhoz, hogy a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése szerinti »nyilvánossághoz közvetítés« fogalma alá tartozzon, szükséges, hogy a […] közvetítés, mely ugyanazon művekre irányul, mint az eredeti közvetítés, és melyre […], azonos technikai módon kerül sor, egy új nyilvánosságot célozzon meg, azaz olyan nyilvánosságot, melyet a szerzői jog jogosultjai nem vettek figyelembe, amikor az eredeti nyilvánossághoz közvetítést engedélyezték.(9)”
37. A kérdést előterjesztő bíróság kiemeli, hogy ezen ügyekben a Bíróság nem tért ki arra, hogy a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett nyilvánossághoz közvetítés megállapításának hiányára kihat‑e az a tény, hogy a szerzői jogok jogosultja engedélyt adott az azon weboldalon történő hozzáférhetővé tételhez, amelyre a hiperlink mutat.
38. Meg kell jegyezni, hogy a Svensson és társai ítélet (C‑466/12, EU:C:2014:76) rendelkező részének első pontjában a Bíróság kimondta, hogy a 2001/29/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy nem minősül az e rendelkezés szerinti nyilvánossághoz közvetítésnek egy weboldalon más weboldalon(10) szabadon hozzáférhető(11) művekre mutató kattintható linkek elhelyezése.
39. Bár a Bíróság az ítélet indoklásában több helyütt kiemeli, hogy a „szerzői jog jogosultjai az eredeti közvetítést […] engedélyezték”(12), az ítélet rendelkező része egyáltalán nem utal arra, hogy a szerzői jogok jogosultja engedélyezte‑e vagy sem a védett mű nyilvánosság számára való eredeti hozzáférhetővé tételét.
40. Ezenfelül meg kell említeni, hogy a BestWater International végzés (C‑348/13, EU:C:2014:2315) 4. pontjából következik, hogy a védett mű interneten való hozzáférhetővé tétele, és ebből következően az eredeti közvetítés a szerzői jogok jogosultja hozzájárulása nélkül történt. Mindazonáltal a Bíróság a Svensson és társai (C‑466/12, EU:C:2014:76) ítéletben kimunkált ítélkezési gyakorlatát alkalmazta, és úgy ítélte meg, hogy a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdését nem sértették meg.
41. Ennek következtében az a következtetés vonható le a BestWater International végzésből (C‑348/13, EU:C:2014:2315), hogy a szerzői jog jogosultjának az eredeti közvetítéshez való hozzájárulása nem releváns a 2001/29 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének alkalmazása szempontjából.
42. E tekintetben indokolt megjegyezni, hogy a BestWater International végzésre (C‑348/13, EU:C:2014:2315)(13) okot adó ügyben az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés nem vonatkozott kifejezetten a hozzájárulás hiányára, és hogy a Bíróság ebben a végzésben kifejtett érvelése egyáltalán nem utal a hozzájárulás ezen hiányára.(14)
43. Ennélfogva a jelen ügy lehetővé teszi a Bíróság számára, hogy eldöntse, a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett nyilvánossághoz közvetítés hiányának megállapításához szükséges‑e a szerzői jogok jogosultjának a védett mű más weboldalon való nyilvánosságra hozatalához (az „eredeti” közvetítéshez) adott hozzájárulása.
44. A kérdést előterjesztő bíróság kérdéseinek megválaszolása előtt meg kell vizsgálni a Portugál Köztársaság(15) és a Bizottság(16) azon észrevételeit, amelyek szerint célszerű eltérni a Svensson és társai (C‑466/12, EU:C:2014:76) ítéleten alapuló ítélkezési gyakorlattól a „közvetítési cselekmény” fogalmával kapcsolatban – amely a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „nyilvánossághoz való közvetítés” megállapításához szükség elem –, valamint ennek a hiperlinkekre történő alkalmazásától.
45. Ugyanis, amennyiben a Bíróság úgy ítélné meg, hogy nem minősül „közvetítési cselekménynek”, ha más weboldalon szabadon hozzáférhető védett műre mutató hiperlinkeket helyeznek el egy weboldalon, akkor már nem lenne releváns, hogy milyen jogi megítélés alá esik, ha a szerzői jogok jogosultja nem adja hozzájárulását a védett műnek más, harmadik személyek által üzemeltetett weboldalon történő elhelyezéséhez.
B – A 2001/29 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének két eleme
46. A 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a szerzők kizárólagos joggal rendelkeznek műveik nyilvánossághoz közvetítésének engedélyezésére, illetve megtiltására. Ebből következik, hogy a szerzőnek engedélyeznie kell a műve nyilvánossághoz való közvetítésének minden cselekményét.(17)
47. Mindazonáltal, bár a 2001/29 irányelv nem határozza meg a „nyilvánossághoz közvetítés”(18) fogalmát, a Bíróság álladó ítélkezési gyakorlata szerint ez a fogalom két kumulatív elemből áll, mégpedig a mű „közvetítésének cselekményéből”, valamint ugyanennek a műnek a „nyilvánossághoz”(19) való közvetítéséből.
1. Az első elemről
48. Figyelemmel a „közvetítési cselekmény” fogalmára, ki kell emelni, hogy a 2001/29 irányelv (23) preambulumbekezdése többek között kimondja, hogy a nyilvánossághoz való közvetítés „magában […] foglalja a művek bármilyen vezetékes vagy vezeték nélküli közvetítését, illetve továbbközvetítését, ideértve a sugárzást is [amikor a nyilvánosság nincs jelen a közvetítés kiindulópontjául szolgáló helyszínen]”.(20).
49. Ezenfelül a Circul Globus Bucureşti (C‑283/10, EU:C:2011:772) ítélet(21) 40. pontjában a Bíróság kimondta, hogy a nyilvánossághoz való közvetítés joga „nem terjed ki a mű „közvetítését” vagy „továbbközvetítését” magukban nem foglaló […] cselekményekre”.(22)
50. A 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése azonban egyáltalán nem utal a közvetítésre vagy továbbközvetítésre, hanem általánosságban úgy rendelkezik, hogy a nyilvánossághoz való közvetítés magában foglalja a „nyilvánosság számára való hozzáférhetővé tételt”.(23) A „közvetítési cselekménynek” ez a tág értelemben vett(24) fogalma véleményem szerint az európai jogalkotó azon célkitűzésének felel meg, hogy „a szellemi tulajdon magas szintű védelm[ét]”(25) biztosítsa, valamint azt is biztosítja, hogy a „közvetítési cselekmény” fogalma rugalmas maradjon, és ne váljon gyorsan meghaladottá a folyamatos technológiai fejlődés nyomán.(26)
51. A 2001/29 irányelv (23) preambulumbekezdése nyomán a Bizottság a Svensson és társai ítélethez (C‑466/12, EU:C:2014:76) vezető ügyben úgy érvelt, hogy a „közvetítési cselekmény” fogalmát le kell szűkíteni a „közvetítés”, illetve „továbbközvetítés” eseteire, amely fogalommeghatározásnak nem felel meg egy bizonyos weboldalon elhelyezett hiperlink, amely egy szerzői jog által védett, másik weboldalon található műre utal, ahol az első weboldal látogatói hozzáférhetnek e műhöz.(27)
52. Ezt az érvelést nem fogadták el, ugyanis a Svensson és társai ítélet (C‑466/12, EU:C:2014:76) 19. pontjában a Bíróság kimondta, hogy „a »közvetítési [cselekmény]« fennállásához többek között elegendő, ha a művet úgy bocsátják a közönség rendelkezésére, hogy annak tagjai ahhoz hozzá tudjanak férni e tekintetben, anélkül hogy meghatározó lenne, hogy éltek‑e, vagy sem e lehetőséggel.”
53. Mindezek után: „közvetítési cselekménynek” minősül‑e, ha egy weboldalon található hiperlink egy másik weboldalra mutat, és így lehetővé teszi a látogatóinak, hogy ezen a másik oldalon szabadon hozzáférhető védett műhöz hozzáférjenek?
54. Bár igaz, hogy a valamely weboldalon elhelyezett hiperlinkek nagyban megkönnyítik más weboldalak, valamint az itt található(28) védett művek megismerését, és ezért az első weboldal felhasználói számára gyorsabb és közvetlen hozzáférést(29) biztosítanak, mégis azon az állásponton vagyok, hogy a védett művekre – akár közvetlenül is mutató – hiperlinkek nem „teszik őket hozzáférhetővé” a nyilvánosság számára, amennyiben már egy másik weboldalon hozzáférhetőek, hanem csak megismerésüket könnyítik meg. Ahogy a Portugál Köztársaság is megjegyzi az észrevételeiben, hogy a valódi „hozzáférhetővé tétel” annak a személynek tudható be, aki az első közvetítést végrehajtja.(30)
55. Azt is kiemelném, hogy a Football Association Premier League és társai (C‑403/08 et C‑429/08, EU:C:2011:631) ítéletben, amelyben a „[műnek] a nyilvánossághoz való közvetítése” megállapításra került, a Bíróság arra helyezte a hangsúlyt, hogy például a szálloda eljárása nélkül, aki szobáiban televíziós csatornákat kínál televíziókészülék segítségével, a műhöz nem férhettek volna hozzá a szálloda vendégei.(31)
56. E tekintetben a Football Association Premier League és társai ítélet (C‑403/08 és C‑429/08, EU:C:2011:631) 195. és 196. pontjában a Bíróság kimondta, hogy a pub tulajdonosa a „nyilvánossághoz közvetítést” végez, amikor az e létesítményben jelen lévő vendégek számára szándékosan megengedi, hogy a televíziókészülék és hangszórók segítségével hozzáférjenek a védelem alatt álló műveket tartalmazó műsorokhoz, „mivel az említett tulajdonos eljárása nélkül ezek a vendégek nem élvezhetnék a sugárzott műveket annak ellenére, hogy az említett műsorok vételi körzetén belül vannak”(32).
57. Ebből következik, hogy a közvetítési cselekmény meglétének megállapításához szükséges, hogy a hiperlinkeket elhelyező személy eljárása elengedhetetlen vagy megkerülhetetlen(33) legyen a művek élvezete vagy a hozzájuk való hozzáférés szempontjából.
58. Mindazonáltal kiemelendő, hogy más ítéletekben, különösen a SGAE–ítéletben (C‑306/05, EU:C:2006:764, 42. pont) és a Svensson és társai ítéletben (C‑466/12, EU:C:2014:76, 27. és 31. pont) a Bíróság annak a megállapítása érdekében elemezte az eljárás elengedhetetlenségének kritériumát, hogy nem történt új nyilvánossághoz(34) való közvetítés.
59. Véleményem szerint az eljárás elengedhetetlenségének kritériuma csak a közvetítési cselekmény(35) meglétének vizsgálatakor vehető figyelembe. Véleményem szerint ugyanis ekkor lehet egyáltalán a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében hozzáférhetővé tételről beszélni.
60. Következésképpen úgy vélem, hogy nem minősül a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett közvetítési cselekménynek, ha egy másik weboldalon szabadon hozzáférhető, a szerzői jog által védett műre mutató hiperlinkeket helyeznek el egy oldalon, mivel a hiperlinket elhelyező weboldal üzemeltetőjének, a konkrét esetben a GS Mediának az eljárása nem elengedhetetlen ahhoz, hogy az internetezők, ide értve a GeenStijl weboldal látogatóit is, hozzáférjenek a kérdéses fényképekhez.
61. Tekintettel arra, hogy a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „nyilvánossághoz közvetítés” megállapításához szükséges egyik kumulatív fogalmi elem hiányzik, álláspontom szerint nem releváns az a kérdés, hogy hiányzott‑e a szerzői jogok jogosultjának a hozzájárulása ahhoz, hogy művét harmadik személyek(36) által üzemeltett oldalakon elhelyezzék.
62. Ennek következtében úgy látom, hogy nemleges választ kell adni a kérdést előterjesztő bíróság első kérdésének a) és b) pontjára.
63. Ezenfelül világosan következik a Bíróság előtt levő iratokból, hogy a GS Media tisztában volt azzal, hogy a Filefactory.com és az Imageshack.us weboldalakon levő képek jogellenesen kerültek oda, hogy az e művekre vonatkozó szerzői jogok teljes figyelmen kívül hagyása mellett helyezte el az ezekre a weboldalakra mutató hiperlinkeket a GeenStijl weboldalon, ezért úgy vélem, a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelében vett közvetítés hiányában nem releváns e jogszabályhely alkalmazása szempontjából, hogy mi volt a GS Media indítéka, illetve, hogy tudta‑e vagy kellett volna tudnia, hogy a kérdéses fényképeknek ezeken a weboldalakon történő első közlését a Sanoma nem engedélyezte, valamint, hogy ezeket a fényképeket a nyilvánosság számára nem tették hozzáférhetővé a Sanoma engedélyével.
64. Ebből következik, hogy a kérdést előterjesztő bíróság első kérdésének c) pontjára is nemlegesen kell válaszolni.
2. A második elemről
65. Tekintettel arra, hogy úgy ítélem meg, hogy a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „nyilvánossághoz közvetítés” egyik kumulatív fogalmi eleme hiányzik, csak másodlagosan fogom megvizsgálni a 2001/29 irányelv által előírt második elemet, mégpedig a műnek a „nyilvánossághoz”(37) való közvetítését.
66. Nem vitatott, hogy a GeenStijl oldalon található hiperlinkek ezen weboldal lehetséges felhasználóinak összességéhez, azaz meghatározatlan és viszonylag jelentős számú lehetséges címzetthez, tehát minden bizonnyal a nyilvánossághoz(38) szólnak. Mindazonáltal úgy látom, hogy az „új nyilvánosság” kritériuma, amely a Svensson és társai (C‑466/12, EU:C:2014:76) ítélet 24. és 31. pontjában szerepel, a jelen ügyben nem alkalmazandó, és egyébiránt sem teljesülne.
67. A Football Association Premier League és társai ítéletből (C‑403/08 és C‑429/08, EU:C:2011:631, 197. pont), valamint a Svensson és társai ítéletből (C‑466/12, EU:C:2014:76, 24. és 31. pont) következik, hogy az új nyilvánosság kritériuma csak akkor alkalmazandó, ha a szerzői jogok jogosultja az első nyilvánossághoz közvetítést engedélyezte. Tekintettel arra, hogy az alapügyben ez az engedély hiányzik, az „új nyilvánosság” kritériuma nem alkalmazandó.
68. Egyébiránt a Bíróság a Svensson és társai ítélet (C‑466/12, EU:C:2014:76) 28. és 30. pontjában kimondta, hogy „új nyilvánosság hiányában, a szerzői jog jogosultjainak engedélye nem szükséges” a szóban forgó nyilvánossághoz közvetítés esetében, a jelen esetben tehát akkor, ha olyan más weboldalakra mutató hiperlinkeket helyeznek el, ahol a szerzői jogi védelem alatt álló művek a nyilvánosság számára hozzáférhetőek.
69. Ezenfelül, még akkor is, ha a Bíróság úgy határozna, hogy ez a kritérium alkalmazandó abban az esetben, amikor a szerzői jogok jogosultja nem engedélyezte a nyilvánossághoz való első közvetítést, kitűnik a Svensson és társai ítéletből (C‑466/12, EU:C:2014:76, 27. pont), hogy csak akkor teljesül ez a kritérium, amennyiben a hiperlinkeknek a weboldal üzemeltetője általi elhelyezése elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a műveket egy új nyilvánosság(39) számára tegyék hozzáférhetővé, azaz olyan nyilvánosság számára, akikkel a szerzői jogok jogosultja nem számolt, amikor a kérdéses művek első nyilvánossághoz közvetítését engedélyezte.
70. Azonban, amennyiben a konkrét ügy tárgyát képező fényképek más weboldalakon(40) minden internetező számára hozzáférhetőek voltak, a GS Media ezen eljárása nem volt elengedhetetlen a hozzáférhetővé tételhez. Így tehát nem volt „új nyilvánosság”, ezért fel sem merül az a kérdés, hogy a szerzői jogok jogosultja hozzájárult‑e az első közvetítéshez.
71. Azonban azt is azonnal hozzáteszem, hogy e következtetés azon a feltételezésen alapul, amely szerint a kérdéses művek harmadik személyek által üzemeltetett weboldalakon „szabadon hozzáférhetőek” voltak az összes internetező számára,(41) ami azonban nem derül ki egyértelműen az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből. A GS Media eljárása elengedhetetlen volt‑e ahhoz, hogy a GeenStijl weboldal látogatói ezekhez hozzáférjenek? Ugyanis ellentmondó információk szűrhetők le a Bíróság előtt levő ügy irataiból a tekintetben, hogy egyrészt a harmadik személyek weboldalai műszaki intézkedést alkalmaztak a kérdéses fényképekhez való hozzáférés korlátozása tekintetében, másrészt pedig a tekintetben, hogy a hiperlinkek csupán bizonyos mértékben segítették‑e elő ezt a hozzáférést.(42)
72. Úgy tűnik, hogy a kérdést előterjesztő bíróság által elvégzendő ellenőrzések függvényében ez a ténybeli kérdés még mindig függőben van.
73. Mindazonáltal a Svensson és társai ítéletből (C‑466/12, EU:C:2014:76, 31. pont) következik, hogy amennyiben egy hiperlink lehetővé teszi a hiperlinket tartalmazó weboldal felhasználói számára a harmadik személyek weboldalán található védett művekhez(43) való hozzáférés korlátozása érdekében alkalmazott „műszaki intézkedés(44) megkerülését”, akkor a hiperlink olyan elengedhetetlen eljárást jelent, amely nélkül az említett felhasználók nem érhetnék el a műveket. Ebből következik, hogy ez az eljárás a kérdéses műveket a szóban forgó weboldal, a jelen esetben a GeenStijl felhasználói számára hozzáférhetővé teszi, és ennek következtében nyilvánossághoz közvetítés cselekményét valósítja meg, amelyet a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében a szerzői jog jogosultjának engedélyeznie kell.
74. A Svensson és társai ítélet (C‑466/12, EU:C:2014:76) 31. pontjából azonban egyértelműen következik, hogy nem elégséges, hogy a hiperlink az internetezők számára csak megkönnyítse vagy egyszerűbbé tegye a szóban forgó műhöz való hozzáférést.(45) Ennek következtében egyetértek a GS Mediának, a Németországi Szövetségi Köztársaságnak, a Portugál Köztársaságnak, a Szlovák Köztársaságnak és a Bizottságnak a jelen indítvány 28. pontjában is összefoglalt észrevételeivel, amelynek következtében nemleges választ kell adnom a kérdést előterjesztő bíróság második kérdésének a) és b) pontjára.
C – A kérdést előterjesztő bíróság harmadik kérdése és egyéb körülmények fennállása
75. Harmadik kérdésében a kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy figyelembe kell‑e vennie egyéb körülményeket azon kérdés megválaszolásakor, hogy megvalósul‑e a „nyilvánossághoz közvetítés”, amikor egy hiperlink olyan művet tesz hozzáférhetővé, amelynek a nyilvánosság számára weboldalon történő hozzáférhetővé tételét a szerzői jog jogosultja eddig még nem engedélyezte.
76. Kiemelném, hogy a Svensson és társai ítélet (C‑466/12, EU:C:2014:76) 41. pontjában a Bíróság kimondta, hogy a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes, hogy ha az adott tagállam szélesebb körű védelmet biztosíthat a szerzői jog jogosultjai számára azáltal, hogy a „nyilvánossághoz közvetítés” fogalmát úgy határozza meg, hogy az szélesebb cselekményi kört fedjen le, mint amely e rendelkezésben szerepel.
77. Továbbá azon túl, hogy véleményem szerint az alapügy tárgyául szolgáló eljárásban a hiperlink elhelyezése (főszabály szerint) nem valósítja meg a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „nyilvánossághoz közvetítést”, úgy ítélem meg, hogy e rendelkezés bármely eltérő értelmezése komolyan akadályozná az internet működését, és veszélyeztetné a 2001/29 irányelv egyik fő célját, nevezetesen az európai információs társadalom kialakítását.(46) Ezenfelül az ilyen értelmezés azzal a veszéllyel járna, hogy felborul a „jogosultak különböző csoportjainak, valamint a jogosultak és a védelemben részesülő művek és teljesítmények felhasználói csoportjainak jogai és érdekei közötti megfelelő egyensúly”(47).
78. Közismert, hogy a hiperlinkeknek az internetezők általi elhelyezése egyszerre szisztematikus és elengedhetetlen az internet jelenlegi felépítése szempontjából.(48) Bár az alapeljárás tárgyául szolgáló tényállás valóban kirívóan jogsértő,(49) úgy vélem, hogy az internetezők általánosságban nem tudják, és nincsenek eszközeik sem annak kiderítésére, hogy az interneten szabadon hozzáférhető műnek az első nyilvánossághoz közvetítéséhez a szerzői jogok jogosultja hozzájárult‑e, vagy sem. Amennyiben az internetezőknek minden egyes alkalommal, amikor más weboldalakon szabadon hozzáférhető művekre mutató hiperlinkeket helyeznek el, vállalniuk kellene a szerzői jogok megsértése miatt a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében indított eljárások kockázatát, sokkal kevésbé lennének hajlandóak ilyen linkek elhelyezésére, és ez az internet jó működése és felépítése, valamint az információs társadalom kiépítése ellen hatna.
79. Meglátásom szerint az internet működésébe való ilyen beavatkozást el kell kerülni. Egyébiránt úgy vélem, hogy az európai jogalkotó közreműködése lenne ahhoz szükséges, hogy a „nyilvánossághoz közvetítés” fogalmát kiterjesszük arra az esetre, amikor más weboldalakon szabadon hozzáférhető védett művekre mutató hiperlinkeket helyeznek el egy weboldalon.
D – A szerzői jog jogosultja rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségek
80. Bár úgy ítélem meg, hogy egy weboldal‑üzemeltető, mint a GS Media, főszabály szerint(50) nem sértette meg a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdését azáltal, hogy az alapügy tárgyául szolgáló hiperlinkeket elhelyezte, ez nem jelenti azt, hogy a szerzői jogok jogosultja a szellemi tulajdonjogának tiszteletben tartását és védelmét biztosító jogorvoslat nélkül maradna.
81. Magától értetődik, hogy a szerzői jog jogosultja pert indíthat szellemi tulajdona megsértése miatt az ellen a személy ellen, aki engedélye nélkül az első nyilvánossághoz közvetítést megvalósította.(51), Igaz azonban, hogy mivel ez a személy a konkrét esetben ismeretlen, a szerzői jog jogosultja számára ez nem vonzó lehetőség.
82. Mindazonáltal a 2001/29 irányelv 8. cikkének (3) bekezdése és a 2004/48 irányelv 11. cikkének harmadik mondata szerint a szellemi tulajdonjog jogosultjai ideiglenes intézkedés elrendelését kérhetik az online közösségi hálózati felületet üzemeltető szolgáltatókkal, így a Filefactory.com‑mal és az Imageshack.us‑szel szemben – amelyek ezen rendelkezések értelmében vett közvetítőkként(52) működnek –, mivel az ilyen felületek felhasználói a nevezett üzemeltetők szolgáltatásait a szellemi tulajdonjogok(53) megsértésére használhatják fel.
83. E tekintetben a 2001/29 irányelvnek a „közvetítő szolgáltatókról” szóló (59) preamblumbekezdése különösen iránymutató jellegű. Ez a preambulumbekezdés kimondja, hogy „[a] digitális környezetben különösen a közvetítő szolgáltatók által nyújtott szolgáltatásokat használhatják fel harmadik személyek jogsértő tevékenységhez. Sok esetben ezek a szolgáltatók vannak leginkább abban a helyzetben, hogy a jogsértésnek véget vethessenek. Az egyéb rendelkezésre álló szankciók és jogorvoslati lehetőségek mellett a jogosultaknak tehát meg kell adni a lehetőséget, hogy ideiglenes intézkedést kérelmezhessenek olyan közvetítő szolgáltatókkal szemben, akik valamely harmadik fél jogsértését egy védelem alatt álló mű vagy más teljesítmény tekintetében hálózaton közvetítik”(54).
84. Ebből következik, hogy a 2001/29 irányelv 8. cikkének (3) bekezdése és a 2004/48 irányelv 11. cikkének harmadik mondata értelmében elrendelni kért ideiglenes intézkedés a szerzői jogok megsértésével megvalósított első nyilvánossághoz közvetítésre vonatkozik, és véleményem szerint az e jogsértés elleni fellépésnek a közvetlen és megfelelő eszköze.
85. Ezenfelül az Filefactory.com‑hoz és az Imageshack.us‑hoz hasonló weboldalak üzemeltetői bizonyos körülmények között a nemzeti jog alapján is felelnek azoknak az információknak a szervereiken való tárolásáért, amelyeket e weboldalak felhasználói bocsátanak rendelkezésükre.
86. Ugyanis még akkor is, ha a 2000/31 irányelv 14. cikkének az a célja, hogy korlátozza vagy kimentse azokat az eseteket, ahol az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat nyújtó közvetítő szolgáltatók felelőssége a tagállami jog szerint megállapítható, e kimentésnek szigorú feltételeknek kell megfelelnie. E tekintetben a Bíróság a L'Oréal és társai ítélet (C‑324/09, EU:C:2011:474) 119. pontjában kimondta, hogy egy tárhelyszolgáltató,(55) amennyiben tevékenységét csupán az adatok tisztán technikai és automatikus kezelésére korlátozza, a 2000/31 irányelv 14. cikkének (1) bekezdésében kimondott szabály értelmében „csak azzal a feltétellel” mentesülhet az általa tárolt jogellenes adatokért fennálló felelőssége alól, hogy „nincsen »tényleges tudomása jogellenes tevékenységről vagy információról«, és ami a kárigényeket illeti, nincsen »tudomása olyan tényekről vagy körülményekről, amelyek nyilvánvalóan jogellenes tevékenységre vagy információra utalnának«, vagy, hogy miután erről tudomást szerzett, haladéktalanul intézkedett a szóban forgó adatok eltávolítása vagy az azokhoz való hozzáférés lehetetlenné tétele érdekében”.
87. Kiemelendő, hogy a Filefactory.com és az Imageshack.us weboldalak üzemeltetői eleget tettek a Sanoma azon kérésének, hogy távolítsák el a kérdéses fényképeket a weboldalukról.(56) Ebből következik, hogy a GeenStijl weboldalon található, ezekre a weboldalakra mutató hiperlinkek így használhatatlanná váltak.
VII – Végkövetkeztetések
88. A fenti megfontolások fényében azt javasolom a Bíróságnak, hogy a Hoge Raad der Nederlanden (Hollandia legfelsőbb bírósága) által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre a következő válaszokat adja:
1) Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29 parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy nem valósul meg az e rendelkezés értelmében vett „nyilvánossághoz közvetítés” akkor, ha a szerzői jog jogosultjától eltérő személy az általa működtetett weboldalon elhelyezett hiperlink útján olyan, harmadik személy által működtetett, az internetes nagyközönség számára elérhető weboldalra hivatkozik, amelyen a művet a jogosult engedélye nélkül tették hozzáférhetővé.
2) A 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy nem releváns az a tény, hogy az olyan weboldalra hiperlinket elhelyező személy, amelyen a szerzői jog által védett művek szabadon hozzáférhetők, tud‑e, vagy e személynek tudnia kell‑e arról, hogy a jogosult nem engedélyezte a mű elhelyezését ezen a weboldalon, vagy pedig arról, hogy a művet korábban más módon sem közvetítették a nyilvánossághoz a jogosult engedélyével.
3) A 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy nem minősül e rendelkezés értelmében vett nyilvánossághoz közvetítésnek, ha egy másik, olyan weboldalra mutató hiperlink, amelyen szerzői jog által védett mű szabadon hozzáférhető, az internetezők számára leegyszerűsíti vagy megkönnyíti a szóban forgó mű megtalálását.