C‑442/14. sz. ügy
Bayer CropScience SA‑NVésStichting De Bijenstichting
kontra
College voor de toelating van gewasbeschermingsmiddelen en biociden
(a College van Beroep voor het bedrijfsleven [Hollandia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„Előzetes döntéshozatal – Környezet – Århusi Egyezmény – 2003/4/EK irányelv – A 4. cikk (2) bekezdése – Információkhoz való nyilvános hozzáférés – »A környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információ« fogalma – 91/414/EGK irányelv – 98/8/EK irányelv – 1107/2009/EK rendelet – Növényvédő szerek és biocid termékek forgalomba hozatala – Titkosság – Ipari és kereskedelmi érdekek védelme”
Összefoglaló – A Bíróság ítélete (ötödik tanács), 2016. november 23.
1. Bírósági eljárás – A szóbeli szakasz újbóli megnyitása iránti kérelem – Kérelem a főtanácsnok indítványában felvetett jogkérdésekre vonatkozó észrevételek benyújtása iránt – Az újbóli megnyitás feltételei
(EUMSZ 252. cikk, második bekezdés; a Bíróság alapokmánya, 23. cikk; a Bíróság eljárási szabályzata, 83. cikk)
2. Környezet – Az információkhoz való hozzáférés szabadsága – 2003/4 irányelv – A környezeti információk közlése megtagadásának igazolására alkalmas okok – Valamely növényvédő szerre vagy biocid termékre vonatkozó forgalombahozatali eljárás során benyújtott információkhoz való hozzáférés iránti kérelem – Információk hozzáférhetővé tételére vonatkozó kötelezettség olyan kérelem hiányában, amely ezen információk bizalmas kezelésére irányul – Hiány
(1107/2009 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 33. cikk, (4) bekezdés, és 63. cikk; 98/8 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 19. cikk, és 2003/4 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 4. cikk (2) bekezdés; 91/414 tanácsi irányelv, 14. cikk)
3. Környezet – Az információkhoz való hozzáférés szabadsága – 2003/4 irányelv – A környezeti információk közlése megtagadásának igazolására alkalmas okok – A környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információk – Fogalom – Tág értelmezés
(Aarhusi Egyezmény, 4. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés; 2003/4 európai parlamenti és tanácsi irányelv, (16) preambulumbekezdés, 4. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés)
4. Környezet – Az információkhoz való hozzáférés szabadsága – 2003/4 irányelv – A környezeti információk közlése megtagadásának igazolására alkalmas okok – A környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információk – Fogalom – A kibocsátás, a bevezetés és az egyéb módon való kijuttatás közötti különbségtétel szükségessége – Hiány
(Aarhusi Egyezmény, 4. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés, d) pont; 2003/4 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 2. cikk, 1. pont, b) alpont, és 4. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés)
5. Nemzetközi megállapodások – Közösségi megállapodások – A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezmény (Aarhusi Egyezmény) – Az említett egyezmény végrehajtási útmutatója – Kötelező erő – Hiány
(Aarhusi Egyezmény; 2005/370 tanácsi határozat)
6. Környezet – Az információkhoz való hozzáférés szabadsága – 2003/4 irányelv – A környezeti információk közlése megtagadásának igazolására alkalmas okok – A környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információk – Fogalom – Bizonyos ipari létesítményekből származó kibocsátásokra vonatkozó korlátozás – Megengedhetetlenség
(Aarhusi Egyezmény, 4. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés, d) pont; 2003/4 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 4. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés)
7. Környezet – Az információkhoz való hozzáférés szabadsága – 2003/4 irányelv – A környezeti információk közlése megtagadásának igazolására alkalmas okok – A környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információk – Fogalom – A környezetbe való tényleges vagy előre látható kibocsátásra vonatkozó információk – Bennfoglaltság
(2003/4 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 4. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés)
8. Európai uniós jog – Értelmezés – Többnyelvű szövegek – Egységes értelmezés – A különböző nyelvi változatok közötti eltérések – A szóban forgó szabályozás általános rendszerének és céljának tekintetbevétele
9. Környezet – Az információkhoz való hozzáférés szabadsága – 2003/4 irányelv – A környezeti információk közlése megtagadásának igazolására alkalmas okok – A környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információk – Fogalom – A növényvédő szerre vagy biocid termékre vonatkozó forgalombahozatali engedély irataiban szereplő adatok – Bennfoglaltság – Feltétel – A környezetbe történő kibocsátással való kapcsolat – A vállalkozás szabadsága és a tulajdonhoz való jog aránytalan korlátozása – Hiány
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 16. és 17. cikk; TRIPs‑egyezmény, 39. cikk, (3) bekezdés; 1107/2009 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 63. cikk; 2003/4 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 4. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés)
10. Környezet – Az információkhoz való hozzáférés szabadsága – 2003/4 irányelv – A környezeti információk közlése megtagadásának igazolására alkalmas okok – A környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információkhoz való hozzáférés iránti kérelem megléte esetén bizonyos indokok alkalmazhatatlansága – Olyan információkhoz való hozzáférés iránti kérelem, amelyekre részben más megtagadási indokok vonatkoznak – Kizárólag azon információk hozzáférhetővé tétele, amelyekre alkalmazhatatlan megtagadási indokok vonatkoznak – Feltétel
(2003/4 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 4. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, a), d), f)‑h) pont, és második albekezdés)
1. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 37., 38. pont)
2. A környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló 2003/4 irányelv 4. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az a körülmény, hogy valamely növényvédő szerre vagy biocid termékre vonatkozó forgalombahozatali engedély kérelmezője az ezen engedély megszerzésére előírt eljárás során nem kérte az ezen eljárásban benyújtott információk bizalmas kezelését a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 91/414 irányelv 14. cikke, a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló 98/8 irányelv 19. cikke vagy a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009 rendelet 33. cikkének (4) bekezdése és 63. cikke alapján, nem akadályozza meg, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság, amelyhez az említett eljárás befejezését követően nyújt be valamely harmadik személy a 2003/4 irányelv alapján az ezen információkhoz való hozzáférés iránti kérelmet, megvizsgálja az említett kérelmező által az e kérelemmel szemben emelt kifogást, és adott esetben ezen irányelv 4. cikke (2) bekezdése első albekezdésének d) pontja alapján elutasítsa e kérelmet azon az alapon, hogy az említett információk hozzáférhetővé tétele kereskedelmi vagy ipari információk bizalmas jellegét sértené.
Úgy tűnik ugyanis, hogy az uniós jogalkotó alá kívánta rendelni a 2003/4 irányelv általános szabályainak a harmadik személyek által előterjesztett, azon információkhoz való hozzáférés iránti kérelmeket, amelyek valamely növényvédő szerre vagy biocid termékre vonatkozó forgalombahozatali engedély iránti kérelem iratai között szerepelnek, és amelyek tekintetében az említett rendelkezések alapján bizalmas kezelés kérhető. E tekintetben ezen irányelv 4. cikkének (2) bekezdése engedélyezi a tagállamok számára annak előírását, hogy valamely környezeti információhoz való hozzáférés megtagadható, ha ezen információk hozzáférhetővé tétele sértené az e cikkben előírt említett valamely érdeket, különösen a kereskedelmi vagy ipari információk bizalmas jellegét. E rendelkezés nem rendeli alá e lehetőséget a hozzáférés iránti kérelmet megelőző bizalmas kezelés iránti kérelem előterjesztésének.
(vö. 44–46., 49. pont, a rendelkező rész 1. pontja)
3. A környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló 2003/4 irányelv célja az, hogy főszabály szerint hozzáférést biztosítson a hatóságok birtokában lévő vagy számukra tárolt környezeti információkhoz, és ezáltal annak biztosítása, hogy ezen információkat a nyilvánosság számára a lehető legszélesebb körben hozzáférhetővé tegyék és terjesszék, ahogyan az ezen irányelv (9) preambulumbekezdéséből és 1. cikkéből kitűnik. Ebből következik, hogy ahogyan azt a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény 4. cikke (4) bekezdésének második albekezdése, valamint a 2003/4 irányelv (16) preambulumbekezdése és 4. cikke (2) bekezdésének második albekezdése kifejezetten kimondja, az információ hozzáférhetővé tételének kell a főszabálynak lennie, és az e rendelkezésekben előírt megtagadás indokait megszorítóan kell értelmezni.
E tekintetben annak előírásával, hogy a kereskedelmi vagy ipari információk bizalmas jellegére nem lehet hivatkozni a környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információk hozzáférhetővé tételével szemben, a 2003/4 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének második albekezdése lehetővé teszi e szabálynak és a hatóságok birtokában lévő vagy számukra tárolt környezeti információkhoz való lehető legszélesebb körű hozzáférés elvének konkrét alkalmazását. Ebből következik, hogy nincs hely a 2003/4 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének második albekezdése értelmében vett „környezetbe történő kibocsátás” és a környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információk fogalma megszorító értelmezésének elfogadására.
(vö. 55–58. pont)
4. A környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló 2003/4 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének második albekezdése értelmében vett „környezetbe történő kibocsátás” fogalmának értelmezéséhez e fogalmat nem kell megkülönböztetni a környezetbe történő bevezetés és a kijuttatás fogalmától.
Egyrészt ugyanis e megkülönböztetés idegen a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezménytől, amely a 4. cikke (4) bekezdése első albekezdésének d) pontjában annak kimondására szorítkozik, hogy nem lehet a kereskedelmi és ipari információ bizalmas jellegére hivatkozni a környezetvédelem szempontjából releváns kibocsátási adatok hozzáférhetővé tételének megtagadása érdekében. Másrészt a kibocsátás, a bevezetés és az egyéb módon való kijuttatás közötti különbségtétel nem releváns a 2003/4 irányelv által követett, a környezetvédelmi információk hozzáférhetővé tételére vonatkozó célkitűzés tekintetében, és mesterséges volna. Ugyanis mind a gázok vagy anyagok atmoszférába történő kibocsátása, mind más bevezetés vagy kijuttatás, mint amilyen anyagok, készítmények, szervezetek, mikroorganizmusok, rezgés, hő vagy zaj környezetbe juttatása, különösen a levegőbe, a vízbe vagy a talajba való kiengedése alkalmas a környezet különböző elemeinek befolyásolására. Emellett a kibocsátás, a bevezetés és a kijuttatás fogalma között jelentős átfedés van, ahogyan arról az ezen irányelv 2. cikke 1. pontjának b) alpontjában szereplő „egyéb módon való kijuttatás” kifejezés használata is tanúskodik, amiből az következik, hogy a kibocsátás és a bevezetés is a környezetbe való kijuttatásnak minősül.
(vö. 62–65., 67. pont)
5. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 69., 70. pont)
6. Sem a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezményben sem a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló 2003/4 irányelvben nem utal semmi arra, hogy a „környezetbe történő kibocsátás” fogalmát bizonyos ipari létesítményekből származó kibocsátásra kellene korlátozni.
Az ilyen korlátozás ellentétes volna magának az Aarhusi Egyezmény 4. cikke (4) bekezdése első albekezdése d) pontjának szövegével. E rendelkezés ugyanis kimondja, hogy a környezetvédelem szempontjából releváns kibocsátási adatoknak nyilvánosaknak kell lenniük. Márpedig az ipari létesítményektől eltérő forrásból – mint amilyen a növényvédő szerek vagy biocid termékek használata – származó kibocsátással kapcsolatos információk ugyanolyan relevánsak a környezetvédelem szempontjából, mint az ipari eredetű kibocsátásra vonatkozó információk. Emellett a 2003/4 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének második albekezdése értelmében vett „környezetbe történő kibocsátás” fogalmának a bizonyos ipari létesítményekből származó kibocsátásra történő korlátozása sértené az ezen irányelv által követett, a környezeti információkhoz való lehető legszélesebb körű hozzáférés célkitűzését.
(vö. 71–73. pont)
7. A környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló 2003/4 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének második albekezdése értelmében vett „környezetbe történő kibocsátás” fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az kiterjed többek között az olyan termékek vagy anyagok környezetbe való kibocsátására is, mint amilyenek a növényvédő szerek vagy biocid termékek és az ezekben található anyagok, feltéve hogy e kibocsátás ténylegesen vagy előre láthatóan, rendes vagy reális felhasználási feltételek mellett valósul meg.
Ugyanis az említett fogalmat a nem hipotetikus kibocsátásokra kell korlátozni, vagyis a szóban forgó termék vagy anyag rendes vagy reális felhasználási feltételek melletti tényleges vagy előre látható kibocsátására. E tekintetben, noha valamely termék forgalomba hozatala általában nem elegendő annak megállapításához, hogy e terméket szükségszerűen a környezetbe juttatják, és hogy az azzal kapcsolatos információk a környezetbe történő kibocsátásra vonatkoznak, más a helyzet a növényvédő szerekhez vagy biocid termékekhez hasonló termékek esetében, amelyeket a rendes használat keretében rendeltetésüknél fogva a környezetbe juttatnak. Így e termék előre látható, környezetbe való kibocsátása ez utóbbi esetben nem hipotetikus. Ilyen körülmények között a környezetbe történő kibocsátás fogalma kiterjed azon kibocsátásra, amelynek tényleges környezetbe jutására a szóban forgó termék vagy anyag használatakor kerül sor, valamint e termék vagy anyag rendes vagy reális felhasználási feltételek melletti, előre látható, környezetbe való kibocsátására, amely felhasználási feltételek megfelelnek annak, amire vonatkozólag a szóban forgó termék forgalombahozatali engedélyét kiadták, és amelyek megfelelnek az abban a zónában uralkodó viszonyoknak, ahol a növényvédő szert használni kívánják.
(vö. 77–79., 81., 103. pont, a rendelkező rész 2. pontja)
8. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 84. pont)
9. A környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló 2003/4 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének második albekezdése értelmében vett „a környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információk” fogalmi körébe tartoznak a növényvédő szerek vagy biocid termékek és az ezekben található anyagok környezetbe történő kibocsátásának jellegére, összetételére, mennyiségére, időpontjára és helyszínére vonatkozó adatok, valamint e kibocsátás többé‑kevésbé hosszú távú környezeti következményeivel kapcsolatos adatok, különösen a környezetben a szóban forgó termék használatát követően jelen lévő maradékanyagokra vonatkozó információk és az ezen használat során történő anyagsodródás mértékére vonatkozó tanulmányok, függetlenül attól, hogy ezen adatok részben vagy egészben helyszíni vizsgálatokból, laboratóriumi vizsgálatokból vagy áthelyeződési tanulmányokból származnak.
Egy ilyen értelmezés egyáltalán nem vezet oda, hogy a növényvédő szerre vagy biocid termékre vonatkozó forgalombahozatali engedély iránti kérelem irataiban szereplő összes adat, különösen az ezen engedély megszerzése érdekében készített tanulmányokból származó összes adat e fogalom körébe tartozna, és azokat mindig hozzáférhetővé kellene tenni. Ugyanis kizárólag a környezetbe történő kibocsátásra vonatkozó adatok tartoznak az említett fogalom körébe, ami nemcsak azon információkat zárja ki többek között, amelyek nem a szóban forgó termék környezetbe való kibocsátásához kapcsolódnak, hanem azon adatokat is, amelyek hipotetikus kibocsátásra vonatkoznak, vagyis nem a rendes vagy reális felhasználási feltételeknek megfelelő körülmények közötti, tényleges vagy előre látható kibocsátásra. Ezért ezen értelmezés nem jár az Európai Unió Alapjogi Chartájának 16. és 17. cikkében, valamint a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (TRIPS‑egyezmény) 39. cikkének (3) bekezdésében biztosított jogok védelmének aránytalan sérelmével.
Hasonlóképpen, ezen értelmezés nem fosztja meg a hatékony érvényesüléstől a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009 rendelet 63. cikkét sem. Ugyanis az e cikk (2) bekezdésében felállított vélelem lehetővé teszi a hatáskörrel rendelkező hatóság számára annak megállapítását, hogy a forgalombahozatali engedély kérelmezője által benyújtott azon információk, melyek e rendelkezés hatálya alá tartoznak, főszabály szerint bizalmasak és nem bocsáthatók a nyilvánosság rendelkezésére, ha nem nyújtottak be a 2003/4 irányelv alapján az ezen információkhoz való hozzáférés iránti kérelmet. E vélelem biztosítja az említett kérelmező számára azt is, hogy ilyen kérelem benyújtása esetén a hatáskörrel rendelkező hatóság csak azt követően teheti hozzáférhetővé ezen információkat, hogy minden egyes információ tekintetében meghatározta, hogy az a környezetbe való kibocsátásra vonatkozik, vagy más nyomós közérdek igazolja a hozzáférhetővé tételét.
(vö. 96., 100., 102., 103. pont, a rendelkező rész 2. pontja)
10. A környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló 2003/4 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének második albekezdését úgy kell értelmezni, hogy a környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos olyan információkhoz való hozzáférés iránti kérelem esetén, amelyek hozzáférhetővé tétele sértené az ezen irányelv 4. cikke (2) bekezdése első albekezdésének a), d), f)–h) pontjában említett valamely érdeket, kizárólag az információforrásból kigyűjthető, a környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos releváns adatokat kell hozzáférhetővé tenni, amennyiben lehetőség van ezen adatoknak az említett forrásban szereplő más adatoktól való elválasztására, aminek megvizsgálása a nemzeti bíróság feladata.
(vö. 106. pont, a rendelkező rész 3. pontja)