A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács)
2011. október 20.(*)
„Fellebbezés – 6/2002/EK rendelet – Az 5., 6., 10. cikk és a 25. cikk (1) bekezdésének d) pontja – Közösségi formatervezésiminta‑oltalom – Kör alakú promóciós terméket ábrázoló, lajstromozott közösségi formatervezésiminta‑oltalom – Korábbi formatervezési minta – Eltérő összbenyomás – A szerző alkotói szabadságfoka – Tájékozott használó – A bírósági felülvizsgálat terjedelme – Tények elferdítése”
A C‑281/10. P. sz. ügyben,
a PepsiCo, Inc. (székhelye: New York, New York [Egyesült Államok], képviselik: E. Armijo Chávarri abogado és V. von Bomhard Rechtsanwältin)
fellebbezőnek
az Európai Unió Bírósága alapokmányának 56. cikke alapján 2010. június 3‑án benyújtott fellebbezése tárgyában,
a többi fél az eljárásban:
a Grupo Promer Mon Graphic, SA (székhelye: Sabadell [Spanyolország], képviseli: R. Almaraz Palmero abogada)
felperes az elsőfokú eljárásban,
a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviseli: A. Folliard‑Monguiral, meghatalmazotti minőségben)
alperes az elsőfokú eljárásban,
A BÍRÓSÁG (negyedik tanács),
tagjai: J.‑C. Bonichot tanácselnök, K. Schiemann, L. Bay Larsen, C. Toader (előadó) és E. Jarašiūnas bírák,
főtanácsnok: P. Mengozzi,
hivatalvezető: A. Impellizzeri tanácsos,
tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2011. március 10‑i tárgyalásra,
a főtanácsnok indítványának a 2011. május 12‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
meghozta a következő
Ítéletet
1 A PepsiCo Inc. (a továbbiakban: PepsiCo) fellebbezésével az Európai Unió Törvényszéke T‑9/07. sz., Grupo Promer Mon Graphic kontra OHIM – PepsiCo ügyben (kör alakú promóciós termék ábrázolása) 2010. március 18‑án hozott azon ítéletének (az EBHT‑ban még nem tették közzé; a továbbiakban: megtámadott ítélet) hatályon kívül helyezését kéri, amellyel a Törvényszék helyt adott a Grupo Promer Mon Graphic (a továbbiakban: Grupo Promer) által a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) harmadik fellebbezési tanácsának a Groupo Promer és a PepsiCo közötti megsemmisítési eljárásra vonatkozó, 2006. október 27‑i határozatának (R 1001/2005‑3. sz. ügy) (a továbbiakban: vitatott határozat) hatályon kívül helyezése benyújtott keresetnek.
Jogi háttér
A 6/2002/EK rendelet
2 A közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12‑i 6/2002/EK tanácsi rendelet (HL 2002. L 3., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 27. kötet, 142. o.) 4. cikke a következőképpen rendelkezik:
„(1) A formatervezési minta akkor részesülhet közösségi formatervezésiminta‑oltalomban, ha új és egyéni jellegű.
[…]”
3 A 6/2002 rendelet 5. cikke a következőket írja elő:
„(1) Új a formatervezési minta, ha azzal azonos formatervezési minta nem jutott nyilvánosságra
a) a lajstromozás nélkül oltalomban részesülő közösségi formatervezési minta esetén azt a napot megelőzően, amelyen a minta, amelyre az oltalmat igénylik, nyilvánosságra jutott;
b) a lajstromozás alapján oltalomban részesülő közösségi formatervezési minta esetén annak a mintának a lajstromozására irányuló bejelentés bejelentési napját – elsőbbség igénylése esetén az elsőbbség napját – megelőzően, amelyre az oltalmat igénylik.
(2) A formatervezési mintákat egymással azonosnak kell tekinteni, ha külső jellegzetességeik csupán lényegtelen részletekben különböznek.”
4 Ugyanezen rendelet 6. cikke a következőképpen hangzik:
„(1) A formatervezési mintának egyéni jellege van, ha bármely nyilvánosságra jutott mintához képest a tájékozott használóra eltérő összbenyomást tesz
a) a lajstromozás nélkül oltalomban részesülő közösségi formatervezési minta esetén azt a napot megelőzően, amelyen a minta, amelyre az oltalmat igénylik, nyilvánosságra jutott;
b) a lajstromozás alapján oltalomban részesülő közösségi formatervezési minta esetén a bejelentés bejelentési napját – elsőbbség igénylése esetén az elsőbbség napját – megelőzően.
(2) Az egyéni jelleg megítélésekor figyelembe kell venni, hogy a szerző milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát.”
5 A 6/2002 rendelet 10. cikke szerint:
„(1) A közösségi formatervezésiminta‑oltalom kiterjed mindazokra a formatervezési mintákra, amelyek a tájékozott használóra nem tesznek eltérő összbenyomást.
(2) Az oltalom terjedelmének megállapításakor figyelembe kell venni, hogy a szerző milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát.”
6 E rendelet 25. cikke a következőket írja elő:
„(1) A közösségi formatervezésiminta‑oltalmat csak a következő okokból lehet megsemmisíteni:
[…]
b) ha a minta nem felel meg a 4–9. cikkekben foglalt követelményeknek;
[…]
d) ha a közösségi formatervezési minta ütközik a bejelentés napját ‑ elsőbbség igénylése esetén az elsőbbség időpontját ‑ követően nyilvánosságra jutott olyan mintával, amelyre az említett napot megelőzően adtak lajstromozott közösségi mintaoltalmat, vagy az ilyen minta bejelentésével, illetve valamely tagállamban lajstromozott korábbi mintával vagy annak bejelentésével;
[…]
(3) Az (1) bekezdés d), e) és f) pontjában említett okokra csak a korábbi jog bejelentője vagy jogosultja hivatkozhat.
[…]”
7 A 6/2002 rendelet 52. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „[a] 25. cikk (2), (3), (4) és (5) bekezdésére figyelemmel bármely természetes vagy jogi személy, valamint az erre felhatalmazott állami szerv kérheti [az OHIM‑tól] a lajstromozott közösségi formatervezésiminta‑oltalom megsemmisítését”.
8 A 6/2002 rendelet 61. cikkének (1)–(3) bekezdése alapján:
„(1) fellebbezési tanácsok fellebbezés tárgyában hozott határozatai a Bíróság előtt keresettel támadhatók meg.
(2) A kereset hatáskör hiányára, lényeges eljárási szabálysértésre, a Szerződés vagy e rendelet, illetve ezek alkalmazásával kapcsolatos bármely jogszabály megsértésére vagy hatáskörrel való visszaélésre alapítva indítható.
(3) A Bíróság a jogvita tárgyát képező határozatot megsemmisítheti [helyesen: hatályon kívül helyezheti] vagy megváltoztathatja.”
A jogvita előzményei és a vitatott határozat
9 2003. szeptember 9‑én a PepsiCo, Inc. a 6/2002 rendelet alapján közösségi formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentést nyújtott be az OHIM‑hoz. A bejelentés során a 2003. július 23‑án bejelentett és 2003. november 16‑án közzétett 157156. lajstromszámú spanyol formatervezési minta elsőbbségét igényelték.
10 A formatervezési mintát az OHIM 74463‑0001. számon, a következő termékek vonatkozásában lajstromozta: „promóciós játékcikkek”. Ábrázolása az alábbiaknak felel meg:
11 2004. február 4‑én a Grupo Promer a 6/2002 rendelet 52. cikke alapján a 74463‑0001. lajstromszámú formatervezésiminta‑oltalom (a továbbiakban: vitatott formatervezésiminta‑oltalom) megsemmisítését kérte.
12 A megsemmisítési kérelem az 53186‑0001. lajstromszámú közösségi formatervezésiminta‑oltalmon (a továbbiakban: korábbi formatervezésiminta‑oltalom) alapult, amelynek bejelentési napja 2003. július 17., és amely vonatkozásában a 2003. július 8‑án bejelentett és 2003. november 1‑jén közzétett 157098. lajstromszámú spanyol formatervezésiminta‑oltalom elsőbbségét igényelték. A korábbi formatervezési mintát a következő termék vonatkozásában lajstromozták: „fémlemez játékokhoz”. Ábrázolása az alábbiaknak felel meg:
13 A megsemmisítési kérelmet a 6/2002 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a vitatott formatervezésiminta‑oltalom újdonságának és egyéni jellegének hiányával, valamint az említett rendelet 25. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében korábbi mintaoltalom fennállásával indokolták.
14 2005. június 20‑i határozatával az OHIM megsemmisítési osztálya a 6/2002 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének d) pontja alapján megsemmisítette a vitatott formatervezésiminta‑oltalmat.
15 2005. augusztus 18‑án a PepsiCo a megsemmisítési osztály ezen határozatával szemben a 6/2002 rendelet 55–60. cikke alapján fellebbezést nyújtott be az OHIM‑hoz.
16 Az OHIM harmadik fellebbezési tanácsa (a továbbiakban: fellebbezési tanács) a vitatott határozattal hatályon kívül helyezte a megsemmisítési osztály említett határozatát és elutasította a megsemmisítési kérelmet. A fellebbezési tanács elutasította a felperesnek a PepsiCo rosszhiszeműségére alapított érvét, majd lényegében azt állapította meg, hogy a vitatott formatervezésiminta‑oltalom nem ütközik a felperes korábbi mintaoltalmával, és hogy ezért a 6/2002 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének d) pontjában foglalt feltételek nem teljesülnek.
17 E tekintetben a fellebbezési tanács úgy vélte, hogy a szóban forgó formatervezésiminta‑oltalomhoz kapcsolódó termékek a promóciós cikkek sajátos kategóriájába, az úgynevezett tazo vagy rapper nevű termékek (játékkorongok) körébe tartoznak, és ennélfogva az ilyen promóciós cikkek kitalálójának alkotói szabadsága „szigorúan korlátozott”. A fellebbezési tanács ebből azt a következtetést vonta le, hogy a szóban forgó formatervezési mintákon oldalról látható eltérés elegendő ahhoz, hogy a tájékozott használóban eltérő összbenyomást alakítson ki.
A Törvényszék előtti eljárás és a megtámadott ítélet
18 A Törvényszék Hivatalánál 2009. január 9‑én nyilvántartásba vett keresetlevelével a Grupo Promer keresetet indított a vitatott határozat hatályon kívül helyezése iránt, és kérte, hogy a Törvényszék kötelezze az OHIM‑ot és a PepsiCo‑t a költségek viselésére.
19 A Grupo Promer keresete alátámasztásául három jogalapot terjesztett elő: az első jogalapot a PepsiCo rosszhiszeműségére és a 6/2002 rendelet megszorító értelmezésére alapította, a második jogalapot arra, hogy a vitatott formatervezésiminta‑oltalom nem tartalmaz újdonságot, a harmadik jogalapot pedig a 6/2002 rendelet 25. cikke (1) bekezdése d) pontjának megsértésére.
20 A Törvényszék megtámadott ítéletével elutasította az első jogalapot, majd helyt adott a harmadik jogalapnak, és azt állapította meg, hogy következésképpen már nem szükséges megvizsgálni a kereset második jogalapját.
21 A kereset harmadik jogalapja négy részből állt.
22 Először is, a Grupo Promer vitatta a szóban forgó formatervezési mintákkal érintett termékek kategóriájának „pogok”, „rapperek”, illetve „tazók” kategóriájaként történő meghatározását, és azzal érvel, hogy különböző termékekről van szó. A Grupo Promer szerint a fellebbezési tanácsnak a promóciós játékcikkek általános kategóriáját kellett volna figyelembe vennie.
23 A megtámadott ítélet 60. pontjában a Törvényszék e tekintetben azt állapította meg, hogy a fellebbezési tanács jogosan ítélte meg úgy, hogy a szóban forgó termék a promóciós játékcikkek széles kategóriáján belül egy sajátos kategóriába tartozik, méghozzá a „pog”, „rapper”, illetve „tazo” néven ismert játékérmék kategóriájába.
24 Másodszor, a Grupo Promer arra alapozva, hogy a vitatott formatervezési minta a promóciós játékcikkek általános kategóriájához kapcsolódik, vitatja a vitatott határozatban foglalt azon megállapítást, amely szerint a szerző alkotói szabadsága a vitatott formatervezési minta kialakításában „szigorúan korlátozott”.
25 A Törvényszék a megtámadott ítélet 70. pontjában azt állapította meg, hogy a fellebbezési tanács jogosan vélte úgy, hogy a vitatott formatervezési minta számára igényelt elsőbbség időpontjában a szerző alkotói szabadsága „szigorúan korlátozott” volt, különösen mivel a szóban forgó termékek közös tulajdonságait be kellett építenie az általa létrehozott formatervezési mintába.
26 Harmadszor, a Grupo Promer szerint a tájékozott használó körülbelül 5-10 éves gyermeket jelent, nem pedig marketingigazgatót, ahogyan az a megtámadott határozatban szerepelt. Az élelmiszeriparban a marketingigazgató ugyanis nem végső felhasználó, és az egyszerű felhasználóénál nagyobb szakértelemmel rendelkezik.
27 A Törvényszék e tekintetben a megtámadott ítélet 62. pontjában meghatározta a tájékozott használó fogalmát, és ugyanezen ítélet 64. és 65. pontjában azt állapította meg, hogy a fellebbezési tanács jogosan ítélte meg úgy, hogy a jelen ügyben kevés jelentősége van annak, hogy a tájékozott használó egy körülbelül 5-10 éves gyermek, vagy egy olyan termékeket gyártó cég marketingigazgatója, amelyeket „pogokkal”, „rapperekkel”, illetve „tazokkal” népszerűsítenek, az számít, hogy mindkét csoport tisztában van azzal, hogy mik azok a „rapperek”.
28 Negyedszer, a Grupo Promer szerint a szóban forgó formatervezési minták ugyanolyan összbenyomást keltenek, mivel a fellebbezési tanács által a vitatott határozatban kifejtett elemzéstől eltérően a szóban forgó formatervezési mintákon oldalról látható különbségek nem szembeötlők; az eltérések felfedezéséhez különösen meg kell figyelni és alaposan meg kell vizsgálni a korongot.
29 A Törvényszék a megtámadott ítélet 72. pontjában erre a szempontra vonatkozóan – figyelembe véve azt, hogy a szerzőnek milyen fokú alkotói szabadsága volt a vitatott formatervezési minta kialakításában – a fellebbezési tanácshoz hasonlóan úgy vélte, hogy mivel a szóban forgó formatervezési minták közötti hasonlóságok a közös tulajdonságokban nyilvánulnak meg, az említett formatervezési minták által a tájékozott használóban keltett összbenyomást illetően csupán csekély jelentőségük van. Ezenkívül minél korlátozottabb a szerző szabadsága a vitatott formatervezési minta kialakításában, annál inkább elegendők lehetnek kisebb különbségek is ahhoz, hogy eltérő összbenyomást alakítsanak ki a tájékozott használóban.
30 Ezt követően a megtámadott ítélet 77–82. pontjában a Törvényszék a két ütköző formatervezési minta között fennálló öt hasonlóságot vizsgálta. Mindkét minta egy majdnem lapos korongból áll, mindkettőn látható egy koncentrikus kör a szélekhez nagyon közel, és egy koncentrikus kör a korong széle és közepe közötti távolság körülbelül harmadánál, a korong széle és középső kiemelkedő része közötti részhez képest a korong legömbölyített széle mindkettőben kiemelkedik, továbbá a minták a korong kiemelkedő középső része és a korong széle és a középső kiemelkedő része közötti rész egymáshoz viszonyított arányát illetően is hasonlítanak egymásra.
31 Miután a Törvényszék azt állapította meg, hogy az első hasonlóság olyan közös tulajdonság, amellyel a szóban forgó terméktípushoz tartozó árukra vonatkozó formatervezési minták rendelkeznek, és hogy a második hasonlóság a forma megalkotójára vonatkozó biztonsági követelmények körébe tartozhat, arra a következtetésre jutott, hogy ezek a hasonlóságok a szóban forgó formatervezési minták által kialakított összbenyomásban nem tűnnek fel a tájékozott használónak.
32 Az utóbbi három hasonlósággal kapcsolatban azonban a Törvényszék azt mondta ki, hogy azok olyan elemeket érintenek, amelyek tekintetében a vitatott formatervezési minta kialakításában alkotói szabadsága volt a szerzőnek, és ebből következően ezek magukra vonják a tájékozott használó figyelmét, annál is inkább, mivel a felső oldalt a tájékozott használó a jelen esetben jobban láthatja.
33 A szóban forgó formatervezési minták közötti különbségeket illetően a Törvényszék a megtámadott ítélet 83. pontjában azt állapította meg, hogy a vitatott formatervezési minta felülről nézve két koncentrikus körrel többet tartalmaz, mint a korábbi formatervezési minta, és hogy oldalról nézve a két formatervezési minta abban különbözik egymástól, hogy a vitatott formatervezési minta domborúbb, bár csak enyhén.
34 A Törvényszék azonban azt állapította meg, hogy a fellebbezési tanács által megállapított különbségek nem elegendők ahhoz, hogy a vitatott formatervezési minta a tájékozott használóban eltérő összbenyomást alakítson ki, mint a korábbi formatervezési minta. Következésképpen a Törvényszék hatályon kívül helyezte a vitatott határozatot.
A felek Bíróság előtti kérelmei
35 A PepsiCo azt kéri, hogy a Bíróság:
– helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;
– hozzon jogerős határozatot az ügyben, elutasítva az első fokon előterjesztett kérelmeket, vagy másodlagosan utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé, és
– a Grupo Promert kötelezze a költségek viselésére.
36 Az OHIM azt kéri, hogy a Bíróság adjon helyt a fellebbezésnek és a Grupo Promert kötelezze a költségek viselésére.
37 A Grupo Promer azt kéri, hogy a Bíróság:
– utasítsa el a fellebbezést elfogadhatatlansága és megalapozatlansága miatt;
– a PepsiCo‑t kötelezze a jelen fellebbezéssel kapcsolatban felmerülő költségek viselésére;
– a PepsiCo‑t és az OHIM‑ot kötelezze a Törvényszék előtt felmerült költségeinek viselésére, és
– a PepsiCo‑t kötelezze az OHIM előtti eljárás költségeinek viselésére.
A fellebbezésről
38 Fellebbezése alátámasztásául a PepsiCo egyetlen, a 6/2002 rendelet 25. cikke (1) bekezdése d) pontjának megsértésére alapított jogalapra hivatkozik. Ez a jogalap öt részre osztható: az első négy a szerző alkotói szabadságával, a tájékozott használó fogalmával és figyelmének szintjével, a Törvényszék által gyakorolt bírósági felülvizsgálat terjedelmével és a szóban forgó formatervezési minták összehasonlítása helyett a termékek összehasonlításának lehetőségével kapcsolatos, Törvényszék általi téves jogalkalmazásra vonatkozik, az ötödik rész pedig a tények állítólagos elferdítésére.
Az egyetlen jogalap első, a szerző alkotói szabadságának korlátaira vonatkozó részéről
A felek érvei
39 A PepsiCo azt állítja, hogy a Törvényszék által felhozott hasonlóságok (középen levő kör forma, kiemelkedő szél, arányok) mind a szóban forgó termékeknek a rendeltetésükből adódó olyan közös tulajdonságai, amelyek korlátozzák a szerző alkotói szabadságát. A Törvényszék a szóban forgó formatervezési minták összehasonlítása során azonban nem vette figyelembe ezeket a korlátokat. Annak kimondása, hogy a szóban forgó formatervezési minták e meghatározott közös tulajdonságok miatt hasonlítanak egymásra, nem jelent mást, mint hogy a Grupo Promer számára biztosítják az ezen közös tulajdonságok hasznosítására vonatkozó kizárólagos jogokat, ami nem felel meg a 6/2002 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének d) pontjában kitűzött célnak.
40 Az OHIM arra hivatkozik, hogy ezek a tulajdonságok – mint például a lapos korongforma vagy a domború középső rész – ugyan nem rendeltetésből vagy jogszabályi előírásból eredő követelmények, de a piac kívánalmai megszabják, korlátozva ezáltal a szerző alkotói szabadságát.
41 Az ügy iratai szerint a vitatott formatervezési minta elsőbbségének időpontjában a legtöbb – de lehet, hogy mindegyik – „pognak” kör alakú domborulat volt a közepén. Ennek az az oka, hogy azokat a „pogokat”, amelyeknek középen nem kör alakú a domborulatuk, nem lehet az ilyen „pogok” túlnyomó többségére halmozni.
42 A Grupo Promer úgy véli, hogy az egyetlen jogalapnak ez a része elfogadhatatlan, mivel a megtámadott ítéletben szereplő ténybeli értékelést vonja kétségbe.
A Bíróság álláspontja
43 Rá kell mutatni arra, hogy a PepsiCo egyetlen jogalapjának első részével lényegében azt kifogásolja, hogy a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a középen levő kör forma, a kiemelkedő szél és a szóban forgó formatervezési minták hasonló arányai nem a szerzőik alkotói szabadságának korlátozásából adódnak, jóllehet ezek a hasonlóságok valóban szükségesek ahhoz, hogy a szóban forgó termékek betölthessék rendeltetésüket. A PepsiCo szerint ez vezette a Törvényszéket arra, hogy tévesen ítélje meg az ütköző formatervezési minták által kiváltott összbenyomást.
44 A PepsiCo ezzel a Törvényszék ténybeli értékelését vonja kétségbe, de nem bizonyítja, hogy a Törvényszék elferdítette volna a tényeket, és nem vitatja sem azt, hogy relevánsak‑e azok a szempontok, amelyek – a Törvényszék által a megtámadott ítélet 67. pontjában megfogalmazottak szerint – a formatervezési minta kitalálásakor kibontakozó alkotói szabadság fokát meghatározzák, így különösen a terméknek vagy a termék egyik elemének műszaki funkciója által megszabott jellemzőkhöz kapcsolódó követelmények vagy a termékekre vonatkozó jogszabályi előírások, sem pedig azokat a következményeket, amelyeket a Törvényszék az említett ítélet 72. pontjából levont.
45 Márpedig az állandó ítélkezési gyakorlat szerint kizárólag a Törvényszék rendelkezik hatáskörrel egyfelől a tényállás megállapítására, kivéve ha az ügy hozzá benyújtott irataiból következően megállapításai tárgyilag tévesek, másfelől a tényállás értékelésére. A tényállás értékelése tehát – kivéve ha a Törvényszék a részére előadottakat elferdítette – nem jogkérdés, amelyet mint ilyet a Bíróság a fellebbezési eljárás során felülvizsgálata alá vonhatna (a C‑470/00. P. sz., Parlament kontra Ripa di Meana és társai ügyben 2004. április 29‑én hozott ítélet [EBHT 2004., I‑4167. o.] 40. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
46 Következésképpen azt kell megállapítani, hogy az egyetlen jogalap első része elfogadhatatlan.
Az egyetlen jogalap második, a tájékozott használó fogalmára és figyelmének szintjére vonatkozó részéről
A felek érvei
47 A PepsiCo úgy véli, hogy a Törvényszék nem megfelelő kritériumokat alkalmazott, amikor tagadta, hogy a szóban forgó formatervezési minták eltérő összbenyomást alakítanak ki a „tájékozott használóban”. Ez utóbbi nem feleltethető meg sem a szokásosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos fogyasztó védjegyjogban meghatározott fogalmának, sem kizárólag a szóban forgó termékek végső felhasználójának.
48 Másrészt a tájékozott használóról azt kell feltételezni, hogy képes egymás mellett összehasonlítani a formatervezési mintákat, és – a védjegyjog esetével ellentétben – nem kell „tökéletlen emlékképre” hagyatkoznia.
49 Ha a Törvényszék a megfelelő kritériumokat alkalmazta volna, akkor azt állapította volna meg, hogy a tájékozott használó könnyen megkülönbözteti a szóban forgó formatervezési mintákat a köztük lévő két legfontosabb hasonlóságnak köszönhetően, amelyek közül az egyik a vitatott formatervezési mintán felülről nézve jól látható két további koncentrikus kör, a másik pedig ennek a formatervezési mintának a domború formája, szemben a korábbi formatervezési minta (a perem kivételével) teljesen lapos alakjával.
50 A PepsiCo továbbá úgy véli, hogy a tájékozott használó nemcsak a formatervezési minta „legjobban látható oldal[át]” veszi figyelembe, és nemcsak a „könnyen észre[vehető]” elemekre összpontosít (a megtámadott ítélet 83. pontja), hanem lehetősége van az egész formatervezési mintát részletesebben megvizsgálni és összehasonlítani a korábbi formatervezési mintákkal, a szerző alkotói szabadságát is figyelembe véve.
51 Az OHIM azt is előadja, hogy az összehasonlításnak nem a tájékozott használó által őrzött tökéletlen emlékképen, hanem a formatervezési minták közvetlen összevetésén kell alapulnia.
52 A Grupo Promer úgy ítéli meg, hogy az egyetlen jogalap ezen része is ténykérdésre vonatkozik. Azt állítja továbbá, hogy a Törvényszék nem alkalmazott olyan, védjegyjogra vonatkozó kritériumot, mint a két ütköző formatervezési minta közötti összetévesztés veszélye.
A Bíróság álláspontja
53 Először is rá kell mutatni arra, hogy a 6/2002 rendelet nem határozza meg a tájékozott használó fogalmát. Ezt a fogalmat mindazonáltal úgy kell értelmezni – amint azt a főtanácsnok indítványának 43. és 44. pontjában helyesen ismertette –, mint a védjegyjogban alkalmazandó átlagos fogyasztó (akitől nem várnak el semmilyen különleges ismeretet, és aki általában nem hasonlítja közvetlenül össze az ütköző védjegyeket) fogalma és a komoly technikai ismeretekkel rendelkező szakember fogalma között elhelyezkedő köztes fogalmat. Így a tájékozott használó fogalmát úgy lehet értelmezni, mint amely – akár személyes tapasztalata, akár az adott ágazatra vonatkozó kiterjedt ismeretei folytán – nem átlagosan figyelmes, hanem különösen éber használót jelöl.
54 Meg kell állapítani, hogy éppen ezt a köztes fogalmat fogadta el a Törvényszék a megtámadott ítélet 62. pontjában. Ezt egyébként a Törvényszék által a megtámadott ítélet 64. pontjában ebből levont azon következtetés is szemlélteti, amely szerint a jelen ügyben releváns tájékozott használó körülbelül 5-10 éves gyermek, illetve olyan termékeket gyártó cég marketingigazgatója lehet, amelyeket „pogokkal”, „rapperekkel”, illetve „tazókkal” népszerűsítenek.
55 Másodszor – ahogyan erre a főtanácsnok indítványának 51. és 52. pontjában rámutatott –, igaz, hogy a – fentebb meghatározottak szerinti – tájékozott használónak a természetéből fakad, hogy a szóban forgó formatervezési mintákat ‑ amikor lehetséges ‑ közvetlenül hasonlítja össze. Nem zárható azonban ki, hogy az ilyen összehasonlítás az érintett területen megvalósíthatatlan vagy szokatlan, például sajátos körülmények vagy a szóban forgó formatervezési mintákkal ábrázolt tárgyak tulajdonságai miatt.
56 Ennélfogva nem lehet eredményesen kifogásolni azt, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot azáltal, hogy az ütköző formatervezési minták által keltett összbenyomást nem abból az előfeltételből kiindulva értékelte, hogy a tájékozott használók mindenképpen közvetlenül hasonlítják össze a formatervezési mintákat.
57 Ez azért is így van, mert a 6/2002 rendelet összefüggésében nem található erre vonatkozóan pontos útmutatás, nem lehet azt megállapítani, hogy az uniós jogalkotó szándéka arra irányult, hogy a lehetséges formatervezési minták értékelését a közvetlen összehasonlításra korlátozza.
58 Következésképpen a Törvényszék által a megtámadott ítélet 77. pontjában használt megfogalmazás, miszerint „a szóban forgó formatervezési minták által kialakított összbenyomásban ez a hasonlóság nem tűnik fel a tájékozott használónak” – bár azt jelzi, hogy a Törvényszék érvelését egy tökéletlen emlékképen alapuló közvetett összehasonlítás módszerére alapította – nem minősíthető a Törvényszék részéről téves jogalkalmazásnak.
59 Harmadszor, a tájékozott használó figyelmének szintjével kapcsolatban emlékeztetni kell arra, hogy a tájékozott használó ugyan nem a szokásosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos fogyasztó, aki rendszerint egészében érzékeli a formatervezési mintát, és nem vizsgálja annak egyes részeit (lásd analógia útján a C‑342/97. sz. Lloyd Schuhfabrik Meyer ügyben 1999. június 22‑én hozott ítélet [EBHT 1999., I‑3819. o.] 25. és 26. pontját), de nem is olyan szakértő vagy szakember, aki képes részletesen megfigyelni az ütköző formatervezési minták között esetlegesen fennálló minimális eltéréseket. Így a „tájékozott” jelző azt sugallja, hogy a használó – bár nem tervező vagy technikai szakértő – ismeri az érintett ágazatban jelen lévő különböző formatervezési mintákat, bizonyos fokú ismeretekkel rendelkezik az említett formatervezési mintákat rendszerint alkotó elemekről, és az érintett árukra irányuló érdeklődéséből adódóan azok használata során viszonylag magas fokú figyelmet tanúsít.
60 Így tehát a megtámadott ítélet 83. pontjában használt „könnyen észre[vehető]” kifejezést tágabb összefüggésben úgy kell értelmezni, mint csupán arra irányuló pontosítást, hogy a vitatott formatervezési minta domborúbb. Mivel ugyanis a Törvényszék a tájékozott használó fogalmára vonatkozóan helyes megközelítést fogadott el, nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy az említett 83. pontban használt kifejezés önmagában azt jelentené, hogy a Törvényszék tévesen értékelte a tájékozott használó figyelmének szintjét.
61 A fenti megfontolásokra tekintettel az egyetlen jogalap ezen második részét mint megalapozatlant el kell utasítani.
Az egyetlen jogalap második, a bírósági felülvizsgálat terjedelmére vonatkozó részéről
A felek érvei
62 A PepsiCo a Bíróságnak a növényfajták oltalmára vonatkozó legújabb ítéletére (a C‑38/09. P. sz., Schräder kontra CPVO ügyben 2010. április 15‑én hozott ítélet [EBHT 2010., I‑3209. o.] 77. pontja) hivatkozva előadja, hogy a szóban forgó formatervezési minták közötti eltérések és hasonlóságok Törvényszék által lefolytatott aprólékos vizsgálata túlmutat a 6/2002 rendelet 61. cikkének (2) bekezdése szerinti feladatán. A PepsiCo ezért arra hivatkozik, hogy a fellebbezési tanács mérlegelésére kell bízni annak eldöntését, hogy fennáll‑e hasonló összbenyomás.
63 Az OHIM is úgy ítéli meg, hogy a Törvényszék azzal, hogy vizsgálatát nem korlátozta a nyilvánvaló értékelési hibákra, túllépett azon a mértéken, amelyet a 6/2002 rendelet 61. cikke a közösségi formatervezési minták terén megenged.
64 A Grupo Promer úgy véli, hogy a PepsiCo érve nem megalapozott. A Bíróság által a fent hivatkozott Schröder kontra CPVO ügyben hozott ítéletben megfogalmazott megállapítások abból erednek, hogy ott összetett és szakmai vizsgálatról volt szó, míg a jelen ügy csupán formatervezési minták annak megállapítására irányuló vizsgálatára vonatkozik, hogy a vitatott formatervezési mintának nincsen egyéni jellege.
A Bíróság álláspontja
65 A jelen ügyben nem vitatott, hogy a Törvényszék alaposan megvizsgálta a szóban forgó formatervezési mintákat, mielőtt hatályon kívül helyezte a fellebbezési tanács határozatát.
66 Ebben az összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy a Törvényszék hatáskörrel rendelkezik arra, hogy teljes körűen felülvizsgálja a kérelmező által előterjesztett bizonyítékokra vonatkozó, OHIM általi értékelés jogszerűségét (lásd a C‑263/09. P. sz., Edwin kontra OHIM ügyben 2011. július 5‑én hozott ítélet [az EBHT‑ban még nem tették közzé] 52. pontját).
67 Természetesen a fent hivatkozott Schröder kontra CPVO ügyben hozott ítélet analógiájára a Törvényszék az OHIM számára – különösen amikor annak nagymértékben szakmai értékeléseket kell elvégeznie – bizonyos mérlegelési mozgásteret engedhet, és a fellebbezési tanácsok ipari formatervezési mintákra vonatkozó határozatai felülvizsgálatának terjedelmét illetően vizsgálatát a nyilvánvaló értékelési hibákra korlátozhatja.
68 Meg kell azonban jegyezni, hogy a Törvényszék a jelen ügy sajátos körülményei között a vitatott határozat felülvizsgálatakor nem lépett túl a 6/2002 rendelet 61. cikke alapján a határozatok megváltoztatására vonatkozóan számára biztosított jogkörön.
69 Következésképpen az egyetlen jogalap harmadik részét mint megalapozatlant el kell utasítani.
Az egyetlen jogalap negyedik, a szóban forgó formatervezési minták vizsgálata helyett a termékek vizsgálatára vonatkozó részéről
A felek érvei
70 A PepsiCo szerint hibás az ütköző formatervezési minták értékelését a felek által szemléltető céllal bemutatott tényleges termékminták összehasonlítására alapítani. Különösen nincsen szüksége az OHIM‑nak ilyen megsemmisítési eljárásban arra, hogy esetleges párhuzamos vagy jövőbeni formatervezésiminta‑oltalom bitorlásával összefüggő olyan pereket előlegezzen meg, amelyeket ugyanezen korábbi és ugyanezen későbbi, a forgalomban használt formatervezési mintára alapítanak.
71 A Grupo Promer emlékeztet arra, hogy a termékmintákat a megsemmisítési osztály és a fellebbezési tanács is megvizsgálta. Következésképpen a Törvényszéknek az ügy irataihoz már csatolt összes bizonyítékra vonatkozó értékelése ténybeli kérdés, amelyre a Bíróság előtt nem lehet fellebbezési jogalapot alapítani.
A Bíróság álláspontja
72 Rá kell mutatni arra, hogy a megtámadott ítélet 83. pontjában a Törvényszék azt állította, hogy a szóban forgó minták domborúságának mértékére vonatkozó értékelését megerősítik „az OHIM által a Törvényszékhez megküldött aktában szereplő, ténylegesen forgalmazott termék[ek]”.
73 Mivel azonban a formatervezési mintáknál az összehasonlítást végző személy olyan tájékozott használó, aki – amint az a jelen ítélet 53. és 59. pontjában is megállapításra került – különbözik az átlagos fogyasztótól, nem minősül tévedésnek, ha a szóban forgó formatervezési minták által keltett összbenyomás értékelésekor figyelembe veszik azokat a ténylegesen forgalmazott termékeket, amelyek ezeknek a formatervezési mintáknak megfelelnek.
74 Mindenesetre a megtámadott ítélet 83. pontjában szereplő „[meg]erősít” ige használatából az következik, hogy a Törvényszék az ütköző formatervezési mintákat valójában az alapján értékelte, ahogyan azokat az adott lajstromozásra irányuló bejelentésben leírták és ábrázolták, és így a tényleges termékek összehasonlítására csak szemléltetésképpen, a már levont következtetések megerősítése céljából került sor, és az nem tekinthető a megtámadott ítélet indokolása alapjának.
75 Következésképpen az egyetlen jogalap negyedik részét mint megalapozatlant el kell utasítani.
Az egyetlen jogalap ötödik, a tények elferdítésére vonatkozó részéről
A felek érvei
76 A PepsiCo, akit az OHIM is támogat, arra hivatkozik, hogy a Törvényszék elferdítette a tényeket, amikor különösen azt állapította meg, hogy a valóságtól elrugaszkodott és az általános gyakorlatnak sem megfelelő annak feltételezése, hogy a tájékozott használó a vizsgált tárgyat csak „felülnézetből” érzékeli. Ezenkívül a szóban forgó formatervezési mintákat felülről, fekvő helyzetükben vizsgálva is azonnal észre lehet venni a köztük lévő különbségeket.
77 A Grupo Promer úgy ítéli meg, hogy nem alkalmas a Bíróság elé terjesztett fellebbezés megalapozására a tények elferdítésére vonatkozó érv, ha mellette nem említik a bizonyítékok értékelésének elferdítését is. A tények és a bizonyítékok ezen értékelése – az előterjesztett elemek elferdítésének esetét kivéve – nem minősül jogkérdésnek, amelyet – mint ilyet – a Bíróságnak a fellebbezési eljárásban meg kell vizsgálnia.
A Bíróság álláspontja
78 A Bíróság korábban már kimondta, hogy az elferdítésre vonatkozó kifogás kivételes jellegére tekintettel az EUMSZ 256. cikkéből, az Európai Unió Bírósága alapokmánya 58. cikkének első bekezdéséből és a Bíróság eljárási szabályzata 112. cikke 1. §‑a első bekezdésének c) pontjából különösen az következik, hogy a fellebbezőnek pontosan meg kell jelölnie a Törvényszék által állítólagosan elferdített elemeket, és bizonyítania kell azokat az értékelési hibákat, amelyek megítélése szerint ehhez az elferdítéshez vezettek (lásd ebben az értelemben a C‑204/00. P., C‑205/00. P., C‑211/00. P., C‑213/00. P., C‑217/00. P. és C‑219/00. P. sz., Aalborg Portland és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 2004. január 7‑én hozott ítélet [EBHT 2010., I‑123. o.] 50. pontját).
79 Az ilyen elferdítésnek nyilvánvalóan ki kell tűnnie az ügy irataiból, anélkül hogy szükség lenne a tényállás és a bizonyítékok újbóli értékelésére (a C‑16/06. P. sz., Les Éditions Albert René kontra OHIM ügyben 2008. december 18‑án hozott ítélet [EBHT 2008., I‑10053. o.] 69. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
80 A jelen ügyben a PepsiCo lényegében azt kifogásolja, hogy a Törvényszék elferdítette a tényállást azáltal, hogy a szóban forgó formatervezési mintákat csak „felülnézetből” történő érzékelésükre tekintettel hasonlította össze, és így figyelmen kívül hagyta azokat a különbségeket, amelyek oldalnézetből nyilvánvalók. A PepsiCo ennek során nem jelölte meg pontosan a Törvényszék által állítólagosan elferdített elemeket, és nem bizonyította azokat az értékelési hibákat, amelyek megítélése szerint ehhez az elferdítéshez vezettek.
81 Ilyen feltételek mellett azt kell megállapítani, hogy a fellebbező által e tekintetben előterjesztett érvek nem felelnek meg a fent hivatkozott ítélkezési gyakorlat által támasztott követelményeknek. Ebből következően az egyetlen jogalap ötödik részét mint elfogadhatatlant el kell utasítani.
82 Mivel a fellebbező egyetlen jogalapja mindegyik részében pervesztes lett, a fellebbezést teljes egészében el kell utasítani.
A költségekről
83 Az eljárási szabályzat 69. cikkének 2. §‑a alapján, amelyet ugyanezen szabályzat 118. cikke alapján a fellebbezési eljárásban is alkalmazni kell, a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Mivel a PepsiCo pervesztes lett, a Grupo Promer kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.
A fenti indokok alapján a Bíróság (negyedik tanács) a következőképpen határozott:
1) A Bíróság a fellebbezést elutasítja.
2) A Bíróság a PepsiCo Inc.‑t kötelezi a költségek viselésére.
Aláírások