AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE

(második tanács)

2013. július 11.

F‑86/12. sz. ügy

Daria Haupt‑Lizer

kontra

Európai Bizottság

„Közszolgálat – EPSO/AD/60/06 nyílt versenyvizsga – Tartaléklista érvényességi idejének szülési szabadság és szülői szabadság miatti meghosszabbítása – A férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elve – A nemen alapuló hátrányos megkülönböztetés”

Tárgy:      Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke alapján alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben D. Haupt‑Lizer elsősorban az EPSO/AD/60/06 nyílt versenyvizsga tartaléklistája érvényességi ideje 2011. december 31. utánig történő meghosszabbításának megtagadásáról szóló 2011. október 17‑i határozat megsemmisítését kéri.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék a keretet elutasítja. D. Haupt‑Lizer maga viseli saját költségeit, és köteles viselni az Európai Bizottság részéről felmerült költségeket.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Felvétel – Versenyvizsga – A sikeres pályázó és a nyílt versenyvizsgát szervező intézmény között fennálló kapcsolat jogi jellege – Valamely nemzeti jog alkalmazhatósága – Kizártság

(Személyzeti szabályzat, 27. cikk)

2.      Tisztviselők – Egyenlő bánásmód – Valamely tartaléklista érvényességi idejének az egyik sikeres pályázó szülési szabadsága és szülői szabadsága miatti meghosszabbítására irányuló kérelem – Elutasítás – A nemen alapuló hátrányos megkülönböztetés – Hiány

(2006/54 európai parlamenti és tanácsi irányelv; 92/85 és 96/34 tanácsi irányelv)

1.      Az intézmények és a személyzeti szabályzat 27. cikke alapján megszervezett versenyvizsga sikeres pályázói közötti kapcsolatokra nem lehetnek a nemzeti jog rendelkezései az irányadók.

(lásd a 45. pontot)

2.      Az uniós jognak a szülési szabadságra és a szülői szabadságra irányadó rendelkezéseiből nem tűnik ki, hogy az e szabadságok valamelyikéhez fűződő jogát gyakorló valamely személy követelhetné a potenciális munkáltatótól, hogy tekintetében függessze fel az ő részvételével zajló eljárásokat. Ennek következtében a versenyvizsgák valamely sikeres pályázója nem hivatkozhat arra, hogy az említett jogok gyakorlása objektíve megakadályozta őt abban, hogy lépéseket tegyen azzal a céllal, hogy őt valamely uniós intézmény alkalmazza.

E tekintetben – a várandóssággal vagy a szüléssel összefüggő, konkrét egészségi körülmények hiányában – az, hogy egy nő szülési szabadságot vesz igénybe, nem képezi akadályát annak, hogy felvételi eljárásban vegyen részt. Az uniós jogalkotó azzal, hogy a szülés körüli két hétre korlátozta azt az időszakot, amely során a nők nem végezhetnek munkát, nem azt kívánta feltételezni, hogy az érintett személy a szülési szabadság többi hetében nem képes bármilyen szakmai lépést tenni. Ugyanis, noha a nőknek jogukban áll úgy dönteni, hogy szülési szabadságukat kizárólag gyermeküknek szentelik, ez nem változtat azon, hogy saját személyes döntésüket nem hozhatják fel ürügyként arra, hogy nemen alapuló hátrányos megkülönböztetés érte őket.

Ugyanígy, a szülői szabadságot illetően az a körülmény, hogy valaki az e szabadsághoz való jogát gyakorolja, nem képezi akadályát annak, hogy felvételi eljárásban vegyen részt az Unióban. Ez annál is inkább igaz, mert a szülői szabadság igénybevételének lehetősége mind a nőket, mind pedig a férfiakat megilleti, a szülői szabadsághoz való jog valamely személy általi gyakorlása pedig nem eredményezhet nemen alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést.

(lásd a 46., 49–53. és 55. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság C‑394/96. sz. Brown‑ügyben 1998. június 30‑án hozott ítéletének 22. pontja; a C‑411/96. sz., Boyle és társai ügyben 1998. október 27‑én hozott ítéletének 58. pontja; a C‑66/96. sz., Høj Pedersen és társai ügyben 1998. november 19‑én hozott ítéletének 33. pontja; a C‑342/01. sz. Merino Gómez‑ügyben 2004. március 18‑án hozott ítéletének 32. pontja, valamint a C‑284/02. sz. Sass‑ügyben 2004. november 18‑án hozott ítéletének 32. pontja.