AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE

(első tanács)

2013. október 17.

F‑77/12. sz. ügy

Vasil Vasilev

kontra

Európai Bizottság

„Közszolgálat – Nyílt versenyvizsga – EPSO/AD/208/11 versenyvizsga‑kiírás – Annak lehetetlensége, hogy a pályázó az előválogató vizsga során az általa megszokott billentyűzetet használhassa – Az értékelő vizsgákra való bocsátás megtagadása – Egyenlő bánásmód”

Tárgy:      Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke értelmében alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben V. Vasilev többek között az EPSO/AD/208/11 nyílt versenyvizsga vizsgabizottsága 2012. május 10‑i határozatának megsemmisítését kéri, amely határozatban megtagadták a felperesnek az említett versenyvizsga értékelő vizsgáira bocsátását.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. V. Vasilev maga viseli saját költségeit, valamint köteles viselni az Európai Bizottság részéről felmerült költségeket.

Összefoglaló

1.      Tisztviselői kereset – A valamely versenyvizsga vizsgáira bocsátást megtagadó határozat ellen indított kereset – A versenyvizsga‑lefolytatás szabálytalanságára való hivatkozás lehetősége

(Személyzeti szabályzat, 90. cikk, (2) bekezdés és 91. cikk)

2.      Tisztviselők – Versenyvizsga – Nyílt versenyvizsga lefolytatása – Annak lehetetlensége, hogy az előválogató vizsga során a pályázó számára megváltoztassák a billentyűzet típusát – Az egyenlő bánásmód elvének megsértése – Hiány

(Személyzeti szabályzat, 1d. cikk és 27. cikk első bekezdés)

1.      A felvételi eljárás sajátos jellegére tekintettel, amely eljárás egymáshoz szorosan kötődő és egymást követő döntésekből áll, a felperes a későbbi egyedi határozat – például az értékelő vizsgákra bocsátást megtagadó határozat – ellen indított keresetben hivatkozhat a versenyvizsga lefolytatása során felmerült szabálytalanságokra.

(lásd a 15. pontot)

Hivatkozás:

a Közszolgálati Törvényszék F‑93/11. sz., Taghani kontra Bizottság ügyben 2013. március 21‑én hozott ítéletének 38. pontja.

2.      Az egyenlő bánásmód mint az uniós jog általános elve megköveteli, hogy az összehasonlítható helyzeteket ne kezeljék eltérően és az eltérő helyzeteket ne kezeljék ugyanúgy, hacsak objektív módon nem igazolható az ilyen bánásmód. Következésképpen akkor sérül az uniós közszolgálatban alkalmazandó egyenlő bánásmód elve, ha az unió szolgálatában álló személyek két csoportjával, amelyek ténybeli és jogi helyzete között nincs lényeges különbség, eltérően bánnak, és e bánásmódbeli eltérés objektíve nem indokolt.

Az a tény, hogy a bolgár nyelvű jogász‑nyelvészek felvételéhez tartaléklista létrehozására irányuló nyílt versenyvizsga pályázója a versenyvizsgát megelőzően BDS‑billentyűzet helyett fonetikus billentyűzetet használt, és nincs hozzászokva a BDS‑billentyűzethez, miközben tájékoztatták, hogy e billentyűzetet fogják használni a vizsgákhoz, a pályázóra jellemző körülmény, és nem minősülhet az egyenlő bánásmód elve megsértésének kiváltására alkalmas különbségnek.

Tekintettel azon széles mérlegelési jogkörre, amellyel a vizsgabizottság a versenyvizsga vizsgáinak tartalmát és részleteit illetően rendelkezik, valamennyi pályázóval szembeni azonos bánásmód és a BDS‑billentyűzet minden pályázó általi használata igazolható a versenyvizsga jellegével és céljával, mivel olyan sajátos versenyvizsgáról van szó, amelynek célja meghatározott számú magasan képzett jogász‑nyelvész kiválasztása a Bíróság számára, ahol minden bolgár jogász‑nyelvész BDS‑szabványú billentyűzetet használ.

(lásd a 26., 31., 35. és 36. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság C‑127/07. sz., Arcelor Atlantique és Lorraine és társai ügyben 2008. december 16‑án hozott ítéletének 23. pontja;

az Elsőfokú Bíróság T‑376/03. sz., Hendrickx kontra Tanács ügyben 2005. április 5‑én hozott ítéletének 33. pontja;

a Közszolgálati Törvényszék F‑91/08. sz., Pleijte kontra Bizottság ügyben 2010. február 25‑én hozott ítéletének 36. pontja; az F‑19/10. sz., Marsili kontra Bizottság ügyben 2012. március 28‑án hozott ítéletének 20. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.