AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE

(harmadik tanács)

2013. október 23.

F‑124/12. sz. ügy

Ulrik Solberg

kontra

Kábítószer és Kábítószer‑függőség Európai Megfigyelőközpontja (OEDT)

„Közszolgálat – Ideiglenes alkalmazott – Határozott időre szóló szerződés meghosszabbításának mellőzése – Indokolási kötelezettség – A mérlegelési jogkör terjedelme”

Tárgy:      Az EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben U. Solberg azt kéri, hogy a Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg a Kábítószer és Kábítószer‑függőség Európai Megfigyelőközpontja (OEDT) munkaszerződés megkötésére jogosult hatóságának a felperes ideiglenes alkalmazotti szerződése meghosszabbításának mellőzéséről szóló, 2012. január 12‑i határozatát.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék U. Solberg keresetét elutasítja. U. Solberg maga viseli saját költségeit, valamint köteles viselni a Kábítószer és Kábítószer‑függőség Európai Megfigyelőközpontja részéről felmerült költségeket.

Összefoglaló

1.      Tisztviselői kereset – Sérelmet okozó aktus – Fogalom – Ideiglenes alkalmazotthoz intézett, őt a szerződése lejártának időpontjára emlékeztető levél – Kizártság – A szerződés meghosszabbítását mellőző határozat – Bennfoglaltság

(Személyzeti szabályzat, 90. cikk, (2) bekezdés)

2.      Európai uniós jog – Elvek – A megfelelő ügyintézés elve – A sérelmet okozó határozatok indokolására vonatkozó kötelezettség

(az Európai Unió Alapjogi Chartája, 41. cikk)

3.      Tisztviselők – Ideiglenes alkalmazottak – Felvétel – Határozott idejű szerződés meghosszabbítása – Az adminisztráció mérlegelési jogköre – Az adminisztráció gondoskodási kötelezettsége – Az érintett alkalmazott érdekeinek figyelembevétele

(Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 47. cikk)

1.      Csak a kötelező joghatással járó, a tisztviselő vagy az alkalmazott érdekeinek – jogi helyzetük lényeges megváltoztatásával történő – befolyásolására alkalmas jogi aktusok vagy intézkedések minősülnek sérelmet okozónak a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése értelmében. Egyébiránt az a jogi aktus, amely egy korábbi jogi aktushoz képest semmilyen új elemet nem tartalmaz, ez utóbbit pusztán megerősítő jogi aktusnak minősül, és emiatt nem járhat azzal a joghatással, hogy új keresetindítási határidőt nyit meg.

Konkrétabban az a levél, amely arra szorítkozik, hogy emlékezteti az alkalmazottat a szerződésének a lejárat időpontjára vonatkozó rendelkezéseire, és így az említett rendelkezésekhez képest semmilyen új elemet nem tartalmaz, nem minősül sérelmet okozó aktusnak.

Azonban abban az esetben, ha a szerződés meghosszabbítható, az adminisztrációnak a szerződés meghosszabbítását mellőző határozata a szóban forgó szerződéstől elkülönülő, a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése értelmében vett, sérelmet okozó aktusnak minősül, amellyel szemben a személyzeti szabályzatban meghatározott határidőn belül panasz, sőt kereset is előterjeszthető. Az ilyen, a szolgálati érdek és az érintett helyzetének felülvizsgálata alapján hozott határozat ugyanis az eredeti szerződéshez képest új elemet tartalmaz, és nem tekinthető úgy, mint amely pusztán megerősíti a szerződést.

(lásd a 16–18. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság C‑417/05. P. sz., Bizottság kontra Fernández Gómez ügyben 2006. szeptember 14‑én hozott ítéletének 46. pontja;

az Elsőfokú Bíróság T‑26/96. sz., Lopes kontra Bíróság ügyben 1996. október 25‑én hozott végzésének 19. pontja; T‑160/04. sz., Potamianos kontra Bizottság ügyben 2008. október 15‑én hozott ítéletének 21. pontja;

a Közszolgálati Törvényszék F‑102/09. sz., Bennett és társai kontra OHIM ügyben 2011. szeptember 15‑én hozott ítéletének 56., 57. és 59. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; F‑61/11. sz., Possanzini kontra Frontex ügyben 2012. október 23‑án hozott ítéletének 41. pontja.

2.      A közigazgatási eljárások uniós jogi garanciái közé tartozik különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikke által rögzített megfelelő ügyintézés elve, amelynek egyik – az említett 41. cikk (2) bekezdésének c) pontjában megfogalmazott – összetevője „az igazgatási szervek azon kötelezettsége, hogy döntéseiket indokolják”.

Ezenkívül a sérelmet okozó határozatok indokolására vonatkozó kötelezettség az uniós jog lényeges alapelvének minősül, amelytől csak kényszerítő megfontolások miatt lehet eltérni.

(lásd a 29. és 30. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑218/02. sz., Napoli Buzzanca kontra Bizottság ügyben 2005. szeptember 29‑én hozott ítéletének 57. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; T‑404/06. P. sz., ETF kontra Landgren ügyben 2009. szeptember 8‑án hozott ítéletének 148. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat;

az Európai Unió Törvényszéke T‑387/09. sz., Applied Microengineering kontra Bizottság ügyben 2012. szeptember 27‑én hozott ítéletének 76. pontja.

3.      A gondoskodási kötelezettség magában foglalja többek között, hogy a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóságnak a tisztviselő vagy az alkalmazott helyzetére vonatkozó döntés meghozatalakor – még a széles mérlegelési jogköre gyakorlása keretében is – figyelembe kell vennie a döntést befolyásoló körülmények összességét; ennek során nem csupán a szolgálati érdekre, hanem az érintett tisztviselő vagy alkalmazott érdekeire is tekintettel kell lennie.

Mindenesetre azon alkalmazott személyes érdekének figyelembevétele, akinek szakmai teljesítményét elégtelennek ítélték, nem vezethet annak tilalmához, hogy az illetékes hatóság – ezen alkalmazott ellenkezése ellenére – mellőzze a határozott idejű szerződés meghosszabbítását, amennyiben azt a szolgálati érdek megkívánja.

(lásd a 43. és 45. pontot)

Hivatkozás:

a Közszolgálati Törvényszék F‑35/07. sz., Klug kontra EMEA ügyben 2008. november 27‑én hozott ítéletének 79. pontja; F‑63/11. sz., Macchia kontra Bizottság ügyben 2012. június 13‑án hozott ítéletének 50. pontja, az ítélettel szemben T‑368/12. P. ügyszám alatt fellebbezés van folyamatban az Európai Unió Törvényszéke előtt; F‑85/10. sz., AI kontra Bíróság ügyben 2012. július 11‑én hozott ítéletének 167. és 168. pontja.