AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE (egyesbíró)

2015. december 18.

F‑104/13. sz. ügy

Carlo De Nicola

kontra

Európai Beruházási Bank (EBB)

„Közszolgálat – Az EBB személyi állománya – Lelki zaklatás – Vizsgálati eljárás – A vizsgálóbizottság jelentése – A lelki zaklatás téves meghatározása – Az EBB elnökének azon határozata, hogy nem ad helyt a panasznak – Megsemmisítés – Kártérítési kérelem”

Tárgy:      Az EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amellyel C. De Nicola lényegében egyrészt az Európai Beruházási Bank (a továbbiakban: EBB vagy Bank) elnöke 2013. április 29‑i azon határozatának megsemmisítését kéri, amelyben elutasította a felperes lelki zaklatás miatt tett panaszát, másrészt az EBB kötelezését az említett zaklatás miatt szerinte elszenvedett kár megtérítésére.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék megsemmisíti az Európai Beruházási Bank elnökének 2013. április 29‑i azon határozatát, amelyben elutasította C. De Nicola lelki zaklatás miatt tett panaszát. A Közszolgálati Törvényszék a keresetet ezt meghaladó részében elutasítja. Az Európai Beruházási Bank maga viseli saját költségeit és köteles viselni a C. De Nicolánál felmerült költségeket.

Összefoglaló

1.      Tisztviselői kereset – Az Európai Beruházási Bank alkalmazottai – Sérelmet okozó aktus – Fogalom – Előkészítő aktus – A vizsgálóbizottság zaklatás tárgyában hozott határozata

(Az Európai Beruházási Bank személyzeti szabályzata, 3.6 cikk; az Európai Beruházási Bank munkahelyi méltóságról szóló szabályzata, 5.5 pont)

2.      Tisztviselők – Az Európai Beruházási Bank alkalmazottai – Állítólagos lelki zaklatással kapcsolatos belső vizsgálat – A vizsgálóbizottság szabálytalanságokat tartalmazó véleménye – A zaklatásnak a Bank belső szabályzataiban meghatározott fogalma megsértése – A zaklató ártó szándékára vonatkozó követelmény – Megengedhetetlenség

(Az Európai Beruházási Bank személyzeti szabályzata, 3.6.1 cikk; az Európai Beruházási Bank munkahelyi méltóságról szóló szabályzata, 2.1 cikk)

1.      Csak azok az intézkedések okoznak sérelmet a felperesnek, amelyek az érdekeit közvetlenül és azonnal érintő, jogi helyzetét lényegesen megváltoztató, kötelező joghatásokat váltanak ki. Olyan aktusok vagy határozatok esetén, amelyek kidolgozása több szakaszban, különösen belső eljárás során történik, főszabály szerint csak azon intézkedések minősülnek megtámadható aktusoknak, amelyek az eljárás lezárásaként rögzítik az intézmény végleges álláspontját, a végső határozat előkészítésére irányuló közbenső intézkedések azonban nem minősülnek ilyennek. A határozat előkészítő aktusai nem okoznak sérelmet a felperesnek, aki kizárólag az eljárást befejező határozattal szembeni jogorvoslatban hivatkozhat a végleges határozatot megelőző és azzal szorosan összefüggő aktusok jogellenességére.

Mivel ebből következően az Európai Beruházási Bank vizsgálóbizottságának véleménye önmagában nem minősül megtámadható aktusnak, az annak megsemmisítésére irányuló kereseti kérelmet, mint elfogadhatatlant, el kell utasítani.

Ezzel szemben az említett vizsgálóbizottság véleményének jogellenességére hivatkozni lehet az Európai Beruházási Bank elnöke által meghozott végső határozat megsemmisítésére irányuló kereseti kérelem alátámasztására. Az Európai Beruházási Bank által elfogadott, és a Bank magatartási kódexe 3.6 cikkében meghatározott „Az emberi méltóságnak a munkahelyen történő tiszteletben tartása terén folytatott politika” című belső szabályzatból ugyanis az következik, hogy a vizsgálóbizottság véleménye lényeges eljárási követelménynek minősül, és ha a vélemény megalkotásakor esetleg anyagi jogi vagy eljárásjogi szabálytalanság történik, akkor az a Bank elnöke által az említett vélemény alapján hozott végleges határozat jogszerűségét érintő hibának minősül.

(lásd a 44–46. pontot)

Hivatkozás:

Közszolgálati Törvényszék: 2014. november 11‑i De Nicola kontra EBB ítélet, F‑52/11, EU:F:2014:243, 144. és 145. pont.

2.      Az Európai Beruházási Bank magatartási kódexének 3.6.1 cikkében foglalt meghatározás szerint a lelki zaklatás meglehetősen hosszú időtartamon belül ellenséges vagy illetlen megjegyzések, cselekedetek vagy viselkedés ismétlődése a személyi állomány egy vagy több tagja részéről a személyi állomány valamely tagjával szemben. A Bank munkahelyi méltóságról szóló szabályzata szerint nincs jelentősége annak, hogy a szóban forgó magatartás szándékos‑e, vagy sem. A döntő tényező az, hogy a zaklatás és a megfélemlítés olyan nem kívánatos és elfogadhatatlan magatartás, amely sérti az érintett személy önbecsülését és csökkenti önbizalmát.

Ebből következően – a Bank belső szabályzatának megfelelően – a Bank segítségnyújtási kötelezettségét megalapozó lelki zaklatás megvalósul, ha a zaklató személy megjegyzései, cselekedetei vagy viselkedése objektíve, tehát a tartalmuknál fogva sértették a Bankon belül azzal érintett személy önbecsülését és csökkentették az önbizalmát, és ehhez nem szükséges annak megállapítása, hogy a zaklató szándékos elhatározásból cselekedett.

Ennek a kötelező belső szabályzatnak nem felel meg a lelki zaklatásra vonatkozó vizsgálóbizottsági vélemény, amely a lelki zaklatásnak való minősüléshez megköveteli a magatartás szándékosságát.

(lásd az 50., 51. és 53. pontot)

Hivatkozás:

Közszolgálati Törvényszék: 2014. november 11‑i De Nicola kontra EBB ítélet, F‑52/11, EU:F:2014:243, 154. pont.