A Törvényszék (ötödik tanács) T-627/16. sz., Cseh Köztársaság kontra Bizottság ügyben 2018. szeptember 13-án hozott ítélete ellen a Cseh Köztársaság által 2018. november 27-én benyújtott fellebbezés

(C-742/18. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: cseh

Felek

Fellebbező: Cseh Köztársaság (képviselők: M. Smolek, O. Serdula, J. Vláčil, J. Pavliš meghatalmazottak)

A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, Svéd Királyság

Tárgy

Az Európai Unió Törvényszékének a T-627/16. sz. Cseh Köztársaság kontra Bizottság ügyben 2018. szeptember 13-án hozott ítélete ellen benyújtott fellebbezés, amely ítéletben a Törvényszék részben elutasította a Cseh Köztársaságnak az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak az európai uniós finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2016. június 20-i (EU) 2016/1059 bizottsági végrehajtási határozatnak1 (az értesítés a C(2016) 3753. számú dokumentummal történt) annyiban történő megsemmisítése iránti keresetét, amennyiben az a Cseh Köztársaság által eszközölt kiadások kizárására vonatkozik.

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-627/16. sz. ügyben hozott ítélete rendelkező részének 2. pontját és az ítélet ennek megfelelő részét;

semmisítse meg az (EU) 2016/1059 bizottsági határozatot annyiban, amennyiben az egységes területalapú kifizetéssel kapcsolatban kizár egy összesen 462 517,83 eurós kiadást;

semmisítse meg az (EU) 2016/1059 bizottsági határozatot annyiban, amennyiben a borágazatban eszközölt beruházásokkal kapcsolatban kizár egy összesen 636 516, 20 eurós kiadást; és

a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezésének alátámasztására a fellebbező négy jogalapra hivatkozik.

A fellebbezés első jogalapjában az 1306/2013 rendelet2 – 1122/2009 rendelet3 26. és 31. cikkével összefüggésben értelmezett – 52. cikke (1) bekezdésének a megsértésére hivatkozik. A fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot annak megállapításával, hogy a távérzékeléssel végzett helyszíni ellenőrzéseknek és a hagyományos helyszíni ellenőrzéseknek azonos vagy hasonló hibaarányhoz kell vezetniük. Ilyen követelmény nem következik semmiféle uniós rendelkezésből vagy az érintett vizsgálati módszerek jellegéből. Épp ellenkezőleg, a vizsgálati minták kiválasztási módja e két módszerre tekintettel – különösen e módszerek sajátosságai miatt – olyannyira eltér, hogy a hatékonyságukkal kapcsolatos megállapítások nem tehetők függővé azonos vagy hasonló hibaarány fennállásától.

A fellebbezés második jogalapjában a fellebbező az 1306/2013 rendelet – 1122/2009 rendelet 33. cikkével összefüggésben értelmezett – 52. cikke (1) bekezdésének a megsértésére hivatkozik. A fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot annak megállapításával, hogy ha a meghatározott terület esetén 3%-os túlzott mértékű bejelentés történik, a vizsgált mintát minden esetben annyira kell kiterjeszteni, hogy semmiféle túlzott mértékű bejelentést se lehessen megállapítani, még olyan helyzetben is, amelyben a nemzeti hatóságok a szóban forgó eset sajátos körülményei alapján biztosak lehetnek abban, hogy az érintett mezőgazdasági termelő más parcelláin nem várható a mezőgazdasági terület bejelentésével kapcsolatos további hiba.

A harmadik fellebbezési jogalap az 1306/2013 rendelet – 1605/2002 rendelet4 112. cikkével vagy adott esetben a 966/2012 rendelet5 130. cikkével összefüggésben értelmezett – 52. cikke (1) bekezdésének a megsértésén alapul. A Törvényszék nagymértékben eltorzította a Cseh Köztársaság és a Bizottság közötti jogvita tárgyát, és tévesen alkalmazta a jogot annak megállapításával, hogy a kiszabott korrekció kizárólag a nemzeti támogatási program végrehajtását megelőzően eszközölt beruházások visszamenőleges finanszírozásához kapcsolódik. Az érintett vizsgálattal kapcsolatban a Bizottság a borágazatban eszközölt beruházások minden visszamenőleges finanszírozását vitatta. Ennélfogva a Törvényszék tévedett, amikor egyáltalán nem vizsgálta a Cseh Köztársaság azon érvelését, hogy a nemzeti támogatási program jóváhagyását követően eszközölt beruházások visszamenőleges finanszírozása megfelelt az uniós jognak.

A negyedik fellebbezési jogalap az 1306/2013 rendelet – 555/2008 rendelet6 19. és 77. cikkével és az 1975/2006 rendelet7 27. cikkével vagy adott esetben a 65/2011 rendelet8 25. cikkével összefüggésben értelmezett – 52. cikke (1) bekezdésének a megsértésén alapul. A fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot annak megállapításával, hogy a tényállás idején a borágazatba történő beruházások 100%-át kellett volna helyszíni ellenőrzések alá vetni, holott az 555/2008 rendelet 77. cikke (5) bekezdése az 1975/2006 rendelet 27. cikkére való kifejezett utalással lehetővé tette a csak az eszközölt beruházások mintavételével történő ellenőrzéseket.

____________

1 HL 2016. L 173., 59. o.

2 A közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 347., 549. o.; helyesbítések: HL 2016. L 130., 7. o.; HL 2017. L 327., 83. o.; HL 2018. L 233., 3. o).

3 A 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés, a moduláció és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer tekintetében, az említett rendeletben létrehozott, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés tekintetében, a borágazatban meghatározott támogatási rendszer keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. november 30-i 1122/2009/EK bizottsági rendelet (HL 2009. L 316., 65. o.).

4 Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (HL 2002. L 248., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 4. kötet, 74. o.; helyesbítés: HL 2007. L 99. 18. o.).

5 Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2012. L 298., 1. o.).

6 A borpiac közös szervezéséről szóló 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a támogatási programok, a harmadik országokkal folytatott kereskedelem, a termelési potenciál és borágazat ellenőrzése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2008. június 27-i 555/2008/EK bizottsági rendelet (HL 2008. L 170., 1. o.; helyesbítések: HL 2009. L 114., 23. o.; HL 2010. L 139., 3. o.; HL 2010. L 285., 39. o).

7 A vidékfejlesztési támogatási intézkedésekre vonatkozó ellenőrzési eljárások, valamint a kölcsönös megfeleltetés végrehajtása tekintetében az 1698/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. december 7-i 1975/2006/EK bizottsági rendelet (HL 2006. L 368., 74. o.).

8 A vidékfejlesztési támogatási intézkedésekre vonatkozó ellenőrzési eljárások, valamint a kölcsönös megfeleltetés végrehajtása tekintetében az 1698/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2011. január 27-i 65/2011/EU bizottsági rendelet (HL 2011. L 25., 8. o.; helyesbítés: HL 2011. L 201., 20. o.).