A Törvényszék (kibővített hetedik tanács) T-29/17. sz., RQ kontra Bizottság ügyben 2018. október 24-én hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2018. december 21-én benyújtott fellebbezés

(C-831/18. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: J.-P. Keppenne és J. Baquero Cruz meghatalmazottak)

A másik fél az eljárásban: RQ

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Törvényszék:

helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszéke T-29/17. sz. ügyben 2018. október 24-én hozott ítéletet annyiban, amennyiben az megsemmisíti az RQ bírósági eljárás alóli mentességének felfüggesztése iránti kérelemre vonatkozó 2016. március 2-i C(2016) 1449 final bizottsági határozatot;

utasítsa el a fellebbezési eljárásban ellenérdekű fél által az Európai Unió Törvényszéke elé benyújtott megsemmisítés iránti keresetet, és érdemben döntsön a jelen fellebbezés tárgyát képező kérdésekben, vagy amennyiben a per állása nem engedi meg a Bíróság általi határozathozatalt, az ügyet határozathozatalra utalja vissza a Törvényszékhez;

az elsőfokú eljárás felperesét kötelezze a Bizottság részéről mind az elsőfokú eljárás, mind a jelen fellebbezés keretében felmerülő költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezésének alátámasztása érdekében a Bizottság három jogalapra hivatkozik:

Először is a Törvényszékkel ellentétben a Bizottság szerint a bírósági eljárás alóli mentesség felfüggesztéséről szóló határozat nem minősül a felperes számára sérelmet okozó aktusnak, és ezért nem képezheti megsemmisítés iránti kereset tárgyát. A fellebbezett ítélet ezért téves jogalkalmazást tartalmaz, amennyiben megállapítja a keresetlevél elfogadhatóságát.

Másodszor, a Bizottság szerint a fellebbezett ítélet tévesen értelmezi az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikke (2) bekezdésének a) pontjában biztosított meghallgatáshoz való jogot azzal, hogy e jog értelmezése az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésének (lojális együttműködés elve), valamint az uniós szervek és a tagállamok közötti kölcsönös bizalom általános elvének téves értelmezésén és alkalmazásán alapul.

Harmadszor, a Bizottság szerint a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot a Bizottság jelen esetben tanúsított magatartásának minősítésekor annak megállapításával, hogy az nem volt elégséges a felperes meghallgatáshoz való jogának tiszteletben tartásához.

____________