A Naczelny Sąd Administracyjny (Lengyelország) által 2018. december 28-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – A. B., C. D., E. F., G. H., I. J. kontra Krajowa Rada Sądownictwa

(C-824/18. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság

Naczelny Sąd Administracyjny

Az alapeljárás felei

Felperesek: A. B., C. D., E. F., G. H., I. J.

Alperes: Krajowa Rada Sądownictwa

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkével és a 2000/78/EK tanácsi irányelv 9. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett EUSZ 4. cikk (3) bekezdésének harmadik mondatával, 6. cikk (1) bekezdésével, 19. cikk (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett EUSZ 2. cikket, valamint az EUMSZ 267. cikk harmadik bekezdését, hogy

a jogállamiság, valamint a hatékony jogorvoslathoz és a hatékony bírói jogvédelemhez való jog sérül, ha a nemzeti jogalkotó a tagállam végső fokon eljáró bíróságában (Sąd Najwyższy [legfelsőbb bíróság]) a bírói állás betöltésére vonatkozó kinevezéssel kapcsolatos egyes ügyekben a bírósághoz fordulás jogát úgy biztosítja, hogy az említett bíróság bíráinak kinevezésére vonatkozó kérelem benyújtását megelőző kiválasztási eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedését és hatékony érvényesülését ahhoz köti, hogy a kiválasztási eljárás egyetlen résztvevője se vitassa a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) összes jelöltjének együttes elbírálását és értékelését, így az a jelölt sem, aki az említett határozat megtámadásában nem érdekelt, azaz az a jelölt, akinek a bírói állás betöltésére vonatkozó kérelmét elfogadták, amiből az következik, hogy:

–    a jogorvoslat elveszíti a hatékonyságát, és megszűnik az a lehetőség, hogy a hatáskörrel rendelkező bíróság ténylegesen felülvizsgálja az említett kiválasztási eljárást;

–    abban az esetben, ha az ilyen eljárás kiterjed a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) azon bírói állásaira is, amelyeket addig olyan bírák töltöttek be, akik esetében az új, alacsonyabb nyugdíjkorhatárt alkalmazták, anélkül hogy az érintett bírók az új alacsonyabb nyugdíjkorhatár igénybevételéről dönthettek volna, tekintettel a bírák elmozdíthatatlanságának elvére – feltételezve, hogy ezt az elvet ily módon megsértették – az említett kiválasztási eljárás bírói kontrolljának terjedelmét és eredményét is befolyásolja?

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unió Alapjogi Chartája 2000/78/EK tanácsi irányelv 2. cikkének (1) bekezdésével, (2) bekezdésének a) pontjával és 3. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összefüggésben értelmezett 21. cikkének (1) bekezdésével, 52. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett 15. cikkének (1) bekezdésével és 20. cikkével összefüggésben értelmezett EUSZ 4. cikk (3) bekezdésének harmadik mondatával és EUSZ 6. cikk (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett EUSZ 2. cikket, valamint az EUMSZ 267. cikk harmadik bekezdését, hogy

a jogállamiság, az egyenlő bánásmód, valamint a közszolgálati tisztséghez – a Sąd Najwyższyben (legfelsőbb bíróság) bírói állás betöltéséhez – azonos elvek alapján történő, egyenlő hozzáférés elvét megsértik abban az esetben, ha az említett bíróságban a bírói állás betöltésével kapcsolatos egyedi ügyekben fennáll a hatáskörrel rendelkező bírósághoz fordulás joga, ugyanakkor a jogerőre emelkedés első kérdésben leírt módja következtében a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) megüresedett bírói tisztségére való kinevezésére anélkül kerül sor, hogy a hatáskörrel rendelkező bíróság felülvizsgálná az említett kinevezési eljárás lefolytatását – feltéve, hogy ezt a felülvizsgálatot kezdeményezik –, ugyanakkor e felülvizsgálat hiánya, a hatékony jogorvoslathoz való jogot megsértve, sérti a közszolgálati tisztséghez való egyenlő hozzáférés elvét, ami ellentétes a közérdekkel, továbbá, hogy az intézményi egyensúly elvét megsértik abban az esetben, ha a bíróságok és bírák függetlenségének védelmére hivatott, a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bírói tisztségének betöltésével kapcsolatos eljárást lefolytató nemzeti szervet (Krajowa Rada Sądownictwa [nemzeti igazságszolgáltatási tanács]) úgy hozták létre, hogy e szervben a bírói hatalom képviselőit a jogalkotó hatalom jelöli ki?

____________