A Törvényszék T-282/16. és T-283/16. sz., Inpost Paczkomaty és Inpost kontra Bizottság egyesített ügyekben 2019. március 19-én hozott ítélete ellen az Inpost Paczkomaty sp. z o.o. által 2019. június 5-én benyújtott fellebbezés

(C-431/19. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: lengyel

Felek

Fellebbező: Inpost Paczkomaty sp. z o.o. (képviselő: D. Doktór jogtanácsos)

A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, Lengyel Köztársaság

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság,

helyezze hatályon kívül a Törvényszék ítéletét;

semmisítse meg a megtámadott határozatot;

a Bizottságot kötelezze a jelen eljárás, valamint a Törvényszék előtti eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Első jogalap: az EUMSZ 106. cikk (2) bekezdésének megsértése, amennyiben a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy [a közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásról szóló európai uniós keretszabály (2011)] 19. pontjának (2.6 szakasz) követelményeit betartották; a Szerződés közbeszerzésekre vonatkozó alapelveinek megsértése (a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve, az egyenlő bánásmód elve és az átláthatóság elve); a 97/67/EK irányelv (postai irányelv) 7. cikke (2) bekezdésének téves értelmezése.

Az egyetemes szolgáltatásnyújtás finanszírozása érdekében a tagállamok által alkalmazott módszereknek összhangban kell állniuk mind a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvével, az átláthatóság elvével és az egyenlő bánásmód elvével (ideértve az egyetemes postai szolgáltató versenyeztetési eljárásban való kiválasztására vonatkozó elvet is), amely elvek az EUMSZ-nek a belső piaci szabadságokra vonatkozó rendelkezéseiből következnek, mind pedig az EUMSZ 106. cikk (2) bekezdésével, ami a jelen ügyben nem valósult meg.

Második jogalap: az EUMSZ 106. cikk (2) bekezdésének megsértése, amennyiben a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy az említett keretszabály 14. pontjának (2.2 szakasz) és 60. pontjának (2.10 szakasz) követelményeit betartották. Még ha feltételezzük is, hogy a Poczta Polskára bízott közszolgáltatási kötelezettség megfelel a postai irányelvben foglalt követelményeknek, ez nem zárja ki a nyilvános konzultáció lefolytatásának kötelezettségét vagy a felhasználók és a szolgáltatók érdekeinek figyelembevételét lehetővé tevő e más megfelelő eszközök igénybevételét annak bizonyítása érdekében, hogy az egyetemes szolgáltatás iránti igényeket megfelelően figyelembe vették.

Harmadik jogalap: az EUMSZ 106. cikk (2) bekezdésének megsértése, amennyiben a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy az említett keretszabály 52. pontjának (2.9 szakasz) követelményeit betartották, és a 97/67/EK irányelv 7. cikke (1), (2) és (5) bekezdésének megsértése. A Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a kompenzációs alap eleget tesz a hátrányos megkülönböztetés tilalma követelményének az maximális hozzájárulás összegére vonatkozó egységes százalékos mutató tekintetében, amely a hozzájárulás fizetésére kötelezett egyetemes szolgáltatók, illetve az egyenértékű szolgáltatások nyújtói bevételének 2%-át teszi ki; hogy ez a mutató valamennyi piaci szereplőre egységesen alkalmazandó – ami hátrányosan megkülönböztető, hiszen az egyetemes szolgáltatók és az egyenértékű szolgáltatások nyújtói nincsenek azonos helyzetben. Ezenkívül a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a kompenzációs alap az arányosság követelményének is eleget tesz.

Az előterjesztett törvénymódosítás alapelveire vonatkozó konzultáció során a kompenzciós alap helyzete lényegesen eltért attól, amely végül a postáról szóló törvényben meghatározásra került, ami azt jelenti, hogy nem lehet úgy tekintetni, hogy az alap létrehozása konzultáció tárgyát képezte.

Az egyetemes szolgálatatás finanszírozásának feltételei nem teszik szükségessé annak vizsgálatát, hogy a viselt nettó költsége tisztességtelen terhet jelent-e az egyetemes szolgáltatás nyújtására kijelölt szolgáltató számára. A szolgáltatás finanszírozása és az egyetemes szolgáltatás nyújtása során keletkező számviteli veszteség közötti automatikus kapcsolat nem tekinthető a postai irányelv követelményei teljesítésének.

Negyedik jogalap: a postai irányelv 7. cikke (1) bekezdésének megsértése, amennyiben a Törvényszék elfogadta azt, hogy az egyetemes szolgáltatás költségeit számos, a Poczta Polskának adott kizárólagos és különleges jog révén finanszírozzák. A postai irányelv 7. cikkének (1) bekezdése szerint a tagállamok nem adhatnak vagy tarthatnak fenn a postai szolgáltatások bevezetésére és nyújtására vonatkozó kizárólagos vagy különleges jogokat. Ugyanakkor a Poczta Polskának adott kizárólagos vagy különleges jogok, a Törvényszék álláspontjával ellentétben nyilvánvalóan nem tartoznak a postai irányelvben szereplő számos kivétel közé.

____________