Az Audiencia provincial de Zaragoza (Spanyolország) által 2019. június 26-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Ibercaja Banco, S. A. kontra SO és TP

(C-497/19. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Audiencia provincial de Zaragoza

Az alapeljárás felei

Fellebbező: Ibercaja Banco, S. A.

Ellenérdekű felek: SO és TP

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Összeegyeztethető-e az európai joggal az olyan nemzeti szabályozás, amelynek alapján arra a következtetésre lehet jutni, hogy ha egy meghatározott tisztességtelen jellegű szerződéses feltétel ellen nem merült fel kifogás a bíróság által a végrehajtás elrendelésekor hivatalból végzett első vizsgálat során, e vizsgálat megakadályozza, hogy később ugyanezen bíróság hivatalból értékelhesse ezt a feltételt, ha már kezdettől fogva fennálltak a ténybeli és jogi elemek, jóllehet az említett első vizsgálat sem a rendelkező részében, sem az indokolásában nem tett semmilyen megállapítást a szerződés feltételeinek érvényességével kapcsolatban?

A második kétség azzal kapcsolatban merül fel, hogy ha a végrehajtás alá vont fél, amikor már fennállnak a fogyasztókkal kötött szerződésben foglalt valamely feltétel tisztességtelen jellegét meghatározó ténybeli és jogi elemek, nem hivatkozik e jellegre a törvény által e célra biztosított végrehajtási kifogásban, e kifogás elbírálását követően ismét előterjeszthet-e új, járulékos eljárási kifogást, amely más feltétel vagy feltételek tisztességtelen jellegének tisztázására irányul, ha azokat a törvényben előírt rendes eljárásban már kezdetben kifogásolhatta volna. Végeredményben, olyan jogvesztő hatás következik-e be, amely megakadályozza a fogyasztót abban, hogy egy másik feltétel tisztességtelen jellegére hivatkozzon ismét ugyanabban a végrehajtási eljárásban, egy későbbi megállapítási eljárást is beleértve?

A harmadik kétség azzal kapcsolatos, hogy amennyiben összeegyeztethető az európai joggal az a következtetés, miszerint a fél nem emelhet egy második vagy további járulékos kifogást az olyan feltétel tisztességtelen jellegének érvényesítése céljából, amely ellen korábban végrehajtási kifogást emelhetett volna, mert a szükséges ténybeli és jogi elemek már meghatározásra kerültek, ez alapul szolgálhat-e ahhoz, hogy az a bíróság, amely értesült a tisztességtelen jellegről, ezáltal hivatalból történő felülvizsgálati jogkörét gyakorolja?

____________