A Corte di appello di Napoli (Olaszország) által 2020. január 22-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – TJ kontra Balga Srl

(C-32/20. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Corte di appello di Napoli

Az alapeljárás felei

Felperes: TJ

Alperes: Balga Srl

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unió Alapjogi Chartájának 30. cikkét, hogy az a jogellenes csoportos létszámcsökkentések esetére tényleges, hatékony, megfelelő és visszatartó erejű védelemhez való jogot ismer el, mivel „az uniós jogban” az alapvető értékek védelme céljából előírt szankciókat a ténylegesség, hatékonyság, megfelelőség és a visszatartó erő e követelményei jellemzik, és ezek azok a követelmények, amelyeknek az egyes indokolatlan elbocsátásokkal szembeni konkrét szankciós intézkedést biztosító nemzeti szabálynak vagy alkalmazási gyakorlatnak meg kell felelnie? Következésképpen a fent említett követelmények olyan külső korlátnak minősülnek-e, amely releváns és alkalmazható a 98/59/EK irányelvet1 átültető szabályozásnak vagy nemzeti gyakorlatnak az uniós joghoz való hozzáigazítása céljából a nemzeti bíróság számára biztosított intézkedések megítélése során?

Az uniós jogrendben a jogellenes csoportos létszámcsökkentés esetére előírt védelem szintjének meghatározása szempontjából úgy kell-e értelmezni az Európai Unió Alapjogi Chartájának 30. cikkét, hogy ezen értelmezés során „kellően figyelembe” kell venni és relevánsnak kell tekinteni az átdolgozott, a Magyarázatokban hivatkozott, a Szociális Jogok Európai Bizottságának határozataiból eredő Európai Szociális Charta 24. cikkének anyagi jogi jelentését, és következésképpen ellentétes-e az uniós joggal az olyan nemzeti szabályozás és az olyan alkalmazási gyakorlat, amely az eredeti munkakörbe történő visszahelyezésre irányuló intézkedés kizárásával a védelmet – a munkavállalót a megélhetési forrásának elvesztése miatt ért kár megtérítése helyett – elsődlegesen a munkában töltött idő kritériumához viszonyított felső határértékkel rendelkező, egyszerű kártérítésre korlátozza?

A nemzeti bíróságnak annak értékelése során, hogy milyen fokban egyeztethető össze (a kiválasztási szempontok megsértése miatt) jogellenes csoportos létszámcsökkentések esetére védelmi intézkedést átültető vagy megállapító nemzeti szabály, figyelembe kell-e vennie a Szociális Jogok Európai Bizottságának határozataiból eredő Európai Szociális Charta tartalmát, mindenesetre úgy kell-e megítélnie, hogy a munkaszerződés megszüntetéséből eredő gazdasági következmények teljes körű vagy legalábbis jellemzően ehhez közelítő mértékű megtérítését biztosító védelemre van szükség?

Ellentétes-e az Európai Unió Alapjogi Chartájának 20., 21., 34. és 47. cikkével az, ha valamely tagállam a 98/59/EK irányelvet átültető olyan szabályozást vagy alkalmazási gyakorlatot vezet be, amely a csoportos létszámcsökkentésre irányuló eljárással érintett munkavállalók közül kizárólag a 2015. március 7. után alkalmazott munkavállalók esetében ír elő olyan szankciórendszert, amely – az ugyanezen eljárással érintett, azonban az említett dátumot megelőzően alkalmazott munkavállalók számára biztosított jogoktól eltérően – kizárja az eredeti munkakörbe történő visszahelyezést, valamint a jövedelem és a szociális védelem elvesztéséből eredő jogkövetkezmények megszüntetését, mivel kizárólag elsődlegesen a munkában töltött idő alapján meghatározott összegű kártérítést biztosít, ily módon az alkalmazás időpontja alapján különbséget tesz a szankciók között és ezzel a megélhetési forrás indokolatlan elvesztése következtében ténylegesen elszenvedett jogkövetkezmények helyett a fenti követelményen alapuló védelmi szintek különbözőségét váltja ki?

____________

1     A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1998. július 20-i 98/59/EK tanácsi irányelvhez (HL 1998. L 225., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 3. kötet, 327. o.; helyesbítések: HL 2007. L 59., 84. o., HL 2014. L 289., 24. o.).