2017. október 12-én benyújtott kereset – Osztrák Köztársaság kontra Németországi Szövetségi Köztársaság

(C-591/17. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Osztrák Köztársaság (képviselő: G. Hesse meghatalmazott)

Alperes: Németországi Szövetségi Köztársaság

Kereseti kérelmek

A Bíróság állapítsa meg, hogy a Németországi Szövetségi Köztársaság – mivel a 2017. május 18-i törvény (BGBI. I., 1218. o.) 1. cikkével módosított, az infrastruktúrahasználati díjról szóló 2015. június 8-i törvénnyel (BGBI. I., 904. o.) személygépjárműveket terhelő díjat vezetett be, ezzel összefüggésben pedig a közlekedés adóztatásának módosításáról szóló 2015. június 8-i második törvény (BGBI. I., 901. o.) útján a Németországban üzembe helyezett személygépjárművek üzembentartói tekintetében egy adómentes összeget vezetett be a gépjárműadóról szóló törvénybe (2002. szeptember 26-án közzétett szövegváltozat, BGBI. I., 3818. o.), amely összeget legutóbb a közlekedés adóztatásának módosításáról szóló 2017. június 6-i második törvény (BGBI. I., 1493. o.) módosított – nem teljesítette az EUMSZ 18., EUMSZ 34., EUMSZ 56. és EUMSZ 92. cikkből eredő kötelezettségeit.

A Bíróság a Németországi Szövetségi Köztársaságot kötelezze az eljárási költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

1.    Állampolgárságon alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetés azáltal, hogy a Németországban üzembe helyezett járművek üzembentartói esetében az infrastruktúrahasználati díjat egy adómentes összeg révén ellentételezik

Az infrastruktúrahasználati díjról szóló törvény a német autópálya-hálózat valamennyi használóját infrastruktúrahasználati díj fizetésére kötelezi a járművek kibocsátási osztályától függően. A Németországban illetőséggel rendelkező úthasználóknak azonban legalább ugyanezen összeget visszatérítik a gépjárműadóról szóló törvényben biztosított adómentes összegen keresztül. A (legalább) azonos nagyságrendű infrastruktúrahasználati díj és gépjárműadó-mentes összeg közötti időbeli és tartalmi összefüggés azt eredményezi, hogy az infrastruktúrahasználati díj gyakorlatilag csak a külföldi úthasználókat terheli.

Az Osztrák Köztársaság álláspontja az, hogy e két intézkedést az időbeli és tartalmi elválaszthatatlanságuk miatt együttesen kell megvizsgálni az uniós jog alapján. A szabályozás állampolgárságon alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetést okoz, amely az EUMSZ 18. cikk alapján igazolást igényel. Az Osztrák Köztársaság álláspontja szerint ilyen igazolás a külföldi autóvezetők hátrányos megkülönböztetése vonatkozásában kizárt. A szabályozás ezért az EUMSZ 18. cikkbe ütközik.

2.    Állampolgárságon alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetés az infrastruktúrahasználati díj kialakítása révén

A belföldi és külföldi úthasználók közötti egyenlőtlen bánásmód abban is megnyilvánul, hogy a fizetési kötelezettség ellenőrzése, valamint a nem vagy nem megfelelően teljesített infrastruktúrahasználati díj esetén felmerülő bírságok többnyire külföldi autóvezetőkkel szemben nyernek alkalmazást, mivel a német autóvezetők számára az infrastruktúrahasználati díj fizetését automatikusan írják elő.

3.    Az EUMSZ 34. és EUMSZ 56. cikk megsértése

Az Osztrák Köztársaság álláspontja szerint ezen túlmenően fennáll az áruk szabad mozgásának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának a megsértése, amennyiben a szabályozás kihat az infrastruktúrahasználati díjjal terhelt, 3,5 t össztömeg alatti kis gépjárművekkel végzett határokon átnyúló áruszállításra, a külföldi illetőségű személyek által nyújtott szolgáltatásokra, valamint a külföldi illetőségű személyek részére nyújtott szolgáltatásokra. Ezért e szabályozás – a már feltárt hátrányos megkülönböztetés mellett – az említett alapvető szabadságok nem igazolható, tiltott korlátozásának is minősül.

4.    Az EUMSZ 92. cikk megsértése

Végül a szabályozás sérti az EUMSZ 92. cikket, amennyiben kiterjed a 3,5 t alatti gépjárművel végzett üzletszerű autóbuszos szállításra és áruszállításra. Az EUMSZ 92. cikk nem tartalmaz igazolási lehetőséget, így önmagában az EUMSZ 92. cikk szerinti hátrányos megkülönböztetés fennállása a szabályozás uniós jogba ütközését eredményezi.

____________