2017. október 23-án benyújtott kereset – Olasz Köztársaság kontra az Európai Unió Tanácsa

(C-611/17. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Olasz Köztársaság (képviselők: G. Palmieri meghatalmazott, P. Gentili avvocato dello Stato)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kereseti kérelmek

a Bíróság semmisítse meg az (EU) 2017/127 rendelet bizonyos halászati lehetőségek tekintetében történő módosításáról szóló, az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2017. július 29-i L 199. számában megjelent 2017. július 25-i (EU) 2017/1398 rendeletet, különösen az 1. cikk 2. pontját, amely az (EU) 2017/127 rendelet I D. mellékletét módosítja, a megtámadott rendelet mellékletének teljes 3. pontját, amely az (EU) 2017/127 rendelet I D. mellékletének módosítását tartalmazza), valamint a teljes (9), (10), (11) és (12) preambulumbekezdést;

a Bíróság az Európai Unió Tanácsát kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Első jogalap: az atlanti tonhalfélék védelméről szóló nemzetközi egyezményhez történő csatlakozásról szóló 86/238/EGK határozat  1. cikkének megsértése

Az ICCAT határozat végrehajtása nem volt kötelező a kardhal-halászati kvóták tekintetében.

Második jogalap: az indokolás hiánya (EUMSZ 296. cikk (2) bekezdés).

E határozatot nem indokolták.

Harmadik jogalap: az EUSZ 17. cikknek és az 1380/2013 rendelet 16. cikkének a megsértése.

A határozat ellentétes a relatív tartósság elvével és az Unió érdekével.

Negyedik jogalap: a visszaható hatály tilalma elvének, a jogbiztonság elvének és a bizalomvédelem elvének a megsértése.

A határozat semmi esetre sem lett volna alkalmazható a folyamatban lévő halászati évre.

Ötödik jogalap: az indokolás hiánya (az EUMSZ 296. cikk (2) bekezdésének megsértése).

A határozatnak nincs indokolása azon részében, amely a tagállamok között elosztandó TAC kvóták referencia-időszakaként a 2012-2015. közötti négyéves időszakot jelöli meg.

Hatodik jogalap: az arányosság elvének a megsértése (EUSZ 5. cikk) és a tények téves értékelése.

A 2010-es és 2011-es év referenciaidőszakból való kizárása túlzott és elhibázott azon célkitűzésre tekintettel, hogy csak a rendszeres fogásokat tüntessék fel a fogásokra vonatkozó adatok között.

Hetedik jogalap: az EUMSZ 258. cikk és EUMSZ 260. cikk megsértése. Hatáskör hiánya.

A Tanács nem rendelkezett hatáskörrel, hogy szankciót szabjon ki Olaszországgal szemben az eresztőháló alkalmazása vonatkozásában.

Nyolcadik jogalap: a megfelelő ügyintézés elvének (az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikke) és az 1380/2013 rendelet 16. cikkének a megsértése.

A 2012-2015-ös referenciaidőszak elfogadása hátrányosan érintette Olaszországot, mivel csökkentette halászati lehetőségeit, ezzel megsértette a relatív tartósság elvét, továbbá nem történt megfelelő vizsgálat.

Kilencedik jogalap: a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének a megsértése (EUMSZ 18. cikk).

Ez a csökkentés indokolatlanul hátrányosan megkülönbözteti az olasz halászokat.

Tizedik jogalap: a visszaható hatály tilalma elvének, a jogbiztonság elvének és a bizalomvédelem elvének a megsértése.

A csökkentés semmi esetre sem lett volna alkalmazható a folyamatban lévő halászati évre.

____________