A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE

1993. január 26. (*)

„Előzetes döntéshozatalra utalás az EGK-Szerződés 177. cikke alapján – Feltételek”

A C‑320/90., C‑321/90. és C‑322/90. sz. egyesített ügyekben,

a Bírósághoz a Pretura di Frascati (Olaszország) által az EGK‑Szerződés 177. cikke alapján benyújtott, az e bíróság előtt

a Telemarsicabruzzo SpA

és

a Circostel, Ministero delle Poste e Telecomunicazioni et Ministero della Difesa,

valamint

a Telaltitalia Srl

és

a Circostel, Ministero delle Poste e Telecommunicazioni et Ministero della Difesa,

valamint

a Telelazio SpA

és

a Circostel, Ministero delle Poste e Telecommunicazioni et Ministero della Difesa

között folyamatban lévő eljárásban az olasz kormánynak a televíziós adásra szánt UHF csatornák elosztása során tanúsított magatartásával összefüggésben az EGK-Szerződés 85., 86. és 90. cikkének értelmezésére vonatkozó előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában,

A BÍRÓSÁG,

tagjai: O. Due elnök, C. N. Kakouris, G. C. Rodríguez Iglesias, M. Zuleeg és J. L. Murray tanácselnökök, G. F. Mancini, R. Joliet, F. A. Schockweiler, J. C. Moitinho de Almeida, F. Grévisse, M. Díez de Velasco, P. J. G. Kapteyn és D. A. O. Edward bírák,

főtanácsnok: C. Gulmann,

hivatalvezető: H. A. Rühl főtanácsos,

figyelembe véve a következők által előterjesztett írásbeli észrevételeket :

–       a Telemarsicabruzzo SpA képviseletében Giorgio Rubini, a frascati ügyvédi kamara tagja,

–       a Telelazio SpA képviseletében Fabrizio Paoletti, a római ügyvédi kamara tagja,

–       az olasz kormány képviseletében Luigi Ferrari Bravo professzor, a Külügyminisztérium Jogi Osztályának vezetője, meghatalmazotti minőségben, segítője: Sergio Laporta avvocato dello Stato,

–       az Európai Közösségek Bizottságának képviseletében Enrico Traversa, a jogi szolgálat tagja, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a tárgyalásra készített jelentésre,

az olasz kormány és a Bizottság szóbeli észrevételeinek az 1992. június 9‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

a főtanácsnok indítványának az 1992. október 6‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1       1990. szeptember 4‑i végzéseivel, amelyek 1990. október 22‑én érkeztek a Bírósághoz, a Vice Pretore di Frascati (Olaszország) az EGK‑Szerződés 177. cikke alapján előzetes döntéshozatal céljából a Szerződés versenyszabályainak értelmezésére vonatkozóan két kérdést terjesztett a Bíróság elé annak eldöntése céljából, hogy a közösségi joggal összeegyeztethetőek-e a televíziós műsorszolgáltatási frekvenciák nemzeti elosztási rendszerének egyes vonatkozásai.

2       E kérdések a Telemarsicabruzzo, a Telaltitalia illetőleg a Telelazio társaságok – televíziós állomások tulajdonosai – és a Circostel (Circolo Costruzioni Telegrafiche e Telefoniche di Roma, a Római Távíró- és Telefonhálózat-építő Szolgálat), a Posta és Távközlési Minisztérium és a Honvédelmi Minisztérium közötti jogviták keretében merültek fel.

3       E kérdések kifejtése során a Vice-Pretore di Frascati, a C-320/90. és C-322/90. sz. ügyekben, miután idézte az EGK-Szerződés 86. cikkét, annak kijelentésére szorítkozott, hogy ez a rendelkezés tiltja a monopólium bármely formáját. A C-321/90. sz. ügyben a Vice-Pretore hozzátette, hogy hatásköri kérdést vetettek fel előtte. Mindamellett úgy ítélte meg, hogy a közösségi jog elsőbbsége folytán nem vizsgálhatja meg e kifogást anélkül, hogy ne terjesztene a Bíróság elé előzetes döntéshozatal céljából kérdéseket. Azt is kiemelte, hogy még ha az ügy nem is tartozna a hatáskörébe, e kérdések pergazdaságossági szempontból igazolhatóak.

4       A Vice Pretore di Frascati által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések a következők:

„1)      Az a tény, hogy az olasz kormány fenntartotta magának néhány televíziós műsorszolgáltató csatorna használati jogát, megakadályozva ezzel a magánszektort abban, hogy ezekkel a 67 és 99 közötti UHF frekvenciasávon, ezen belül is különösen a 67, 68 és 69-es frekvenciasávon található csatornákkal rendelkezzen, valamint hogy nem alkotta meg az e csatornák használatának összehangolására vonatkozó szabályokat, a Szerződés 85. cikke (3) bekezdése és 86. cikke megsértésének minősül-e?

2)      Egy ilyen magatartás összeegyeztethető-e a Római Szerződéssel és a versenyszabályokkal?”

5       Bevezetésként a Bizottság kifejtette, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló végzések rendkívül lakonikusak és kevés részletet tartalmaznak olyan ténybeli és jogi elemeket illetően, amelyek lehetővé tennék a feltett kérdések tárgyának azonosítását, és ennél fogva azok értelmének és terjedelmének megismerését.

6       Emlékeztetni kell arra, hogy annak szükségessége, hogy a nemzeti bíróság számára a közösségi jog hasznos értelmezését lehessen adni, megköveteli, hogy a nemzeti bíróság meghatározza az általa feltett kérdések ténybeli és jogszabályi hátterét, vagy legalábbis kifejtse azokat a ténybeli körülményeket, amelyeken e kérdések alapulnak.

7       E követelmények különösen érvényesek a versenyjog területén, amelyet összetett ténybeli és jogi helyzetek jellemeznek.

8       Márpedig az előzetes döntéshozatalra utaló végzések e tekintetben semmit nem tartalmaznak.

9       Bár az ügynek a nemzeti bíróság által átadott iratai és az írásbeli észrevételek – ahogy ez a tárgyalásra készített jelentésből is kiderül – nyújtanak bizonyos információkat a Bíróság számára, akárcsak a felek által a tárgyaláson előadott észrevételek is. Ezek az információk azonban töredékesek, és nem teszik lehetővé a Bíróság számára, hogy – az alapeljárásra vonatkozó tények megfelelő ismeretének hiányában – értelmezze a közösségi versenyszabályokat e jogvita tárgyát képező helyzet vonatkozásában, ahogy erre a kérdést előterjesztő bíróság őt felkéri.

10     Ilyen körülmények között a Vice Pretore di Frascati által feltett kérdésekről nem szükséges határozni.

 A költségekről

11     A Bíróságnál észrevételt előterjesztő olasz kormány és az Európai Közösségek Bizottsága részéről felmerült költségek nem téríthetők meg. Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a nemzeti bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről.

A fenti indokok alapján

A BÍRÓSÁG

a Vice Pretore di Frascati 1990. szeptember 4‑i végzéseivel hozzá intézett kérdéseire válaszolva a következőképpen határozott:

A feltett kérdésekről nem szükséges határozni.

Kihirdetve Luxembourgban, az 1993. január 26‑i nyilvános ülésen.

* Az eljárás nyelve: olasz.