I. Az ítélkezési gyakorlat hivatkozási módjának háttere
A Tanács kezdeményezése keretében európai esetjogi azonosító (ECLI vagy European Case Law Identifier)[1] került kidolgozásra. Ez az azonosító arra irányul, hogy egyértelműen hivatkozza mind a nemzeti, mind pedig az európai ítélkezési gyakorlatot, valamint minimális számú egységes esetjogi metaadatot határozzon meg. Az ECLI ezáltal az európai uniós ítélkezési gyakorlat kutatásának és idézésének megkönnyítését szolgálja.
Az ECLI – az „ECLI” előtagon kívül – a következő négy kötelező elemből áll:
A Tanács arra irányuló ajánlása alapján, hogy az Európai Unió Bírósága is vegyen részt az európai esetjogi azonosító rendszerben, a Bíróság az Unió igazságszolgáltatási fórumai által 1954 óta hozott valamennyi határozathoz, valamint a főtanácsnokok indítványaihoz és állásfoglalásaihoz ECLI-t rendelt.
Például a Bíróság 2005. július 12-i Schempp ítélete (C-403/03) ECLI-jének formája a következő: „EU:C:2005:446”[2].
A fenti azonosító az alábbiak szerint épül fel:
II. Az ítélkezési gyakorlat hivatkozási módja
Az ítélkezési gyakorlat hivatkozásának az Európai Unió Bírósága által elfogadott módja az ECLI-azonosítónak a határozat általános elnevezésével és az ügy nyilvántartásba vételi számával való kombinálásából áll. E hivatkozási módot az Unió egyes igazságszolgáltatási fórumai 2014 első féléve során fokozatosan kezdték alkalmazni, majd azt e fórumok 2016 folyamán egymás között harmonizálták.
Így ez a hivatkozási mód:
A hivatkozás elemeinek feltüntetése az alábbiak szerint történik:
[1] A Tanács 2011. április 29-i következtetései az európai esetjogi azonosító (European Case Law Identifier – ECLI) és a minimális számú egységes esetjogi metaadat (metadata) bevezetésére való felkérésről (HL 2011. C 127., 1. o.). Részletes ismertetés.
[2] A hivatkozás felesleges meghosszabbításának elkerülése érdekében a Bíróság, a Törvényszék és a Közszolgálati Törvényszék nem használja az ECLI előtagot a határozatainak hivatkozása során.