T‑126/13. sz. ügy
Direct Way
és
Directway Worldwide
kontra
Európai Parlament
„Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések – Közbeszerzési eljárás – Az Európai Parlament tagjainak szállítása – A közbeszerzési eljárást sikertelennek nyilvánító és lezáró, valamint tárgyalásos eljárást megindító határozat – A szerződés más ajánlattevőnek való odaítélése – Egyenlő bánásmód – Az eredeti szerződéses feltételek lényeges módosítása”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (hatodik tanács), 2015. október 29.
1. Megsemmisítés iránti kereset – Határidők – Kezdet – Közzé nem tett és a felperessel sem közölt jogi aktus – A tartalom és az indokolás pontos ismerete – A jogi aktus teljes szövegének az aktus létezéséről való tudomásszerzéstől számított észszerű határidőn belüli kérésére vonatkozó kötelezettség
(EUMSZ 263. cikk, hatodik bekezdés)
2. Megsemmisítés iránti kereset – Keresettel megtámadható aktusok – Fogalom – Kötelező joghatásokat kiváltó aktusok – Közbeszerzési eljárás lefolytatására vonatkozó határozat – Kizártság – A szerződést odaítélő határozat – Bennfoglaltság
(EUMSZ 263. cikk; 1605/2002 tanácsi rendelet, 91. cikk; 2342/2002 bizottsági rendelet, 127. cikk, (1) bekezdés, a) pont)
3. Bírósági eljárás – Eljárásgátló okok fennállása miatti elfogadhatatlanság – A bíróság által hivatalból történő vizsgálat
(A Törvényszék eljárási szabályzata (1991), 113. cikk)
4. Megsemmisítés iránti kereset – Határidők – Kezdet – A közzététel napja – A jogi aktusról való tudomásszerzés napja – Szubszidiárius jelleg – A szerződés odaítéléséről szóló, olyan összefoglaló információkat tartalmazó hirdetmény közzététele, amelyek nem teszik lehetővé az elutasított ajánlattevő számára a keresetindítási joga gyakorlását – A keresetindítási határidő kezdetének e közzétételből adódó hiánya
(EUMSZ 263. cikk, hatodik bekezdés)
5. Megsemmisítés iránti kereset – Határidők – Kezdet – A határozat kézbesítésének időpontja – A jogi aktusról való tudomásszerzés napja – Elektronikus levél útján közölt aktus
(EUMSZ 263. cikk, hatodik bekezdés)
6. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Az eljáráshoz fűződő érdek – Végrehajtott határozat ellen benyújtott kereset – Valamely ajánlattevőnek egy közbeszerzési szerződés odaítélési eljárása keretében benyújtott keresete, amely egy másik ajánlattevő javára végrehajtott, odaítélésről szóló határozat ellen irányul – Elfogadhatóság
(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés, és EUMSZ 266. cikk)
7. Megsemmisítés iránti kereset – Jogalapok – Határidőben meg nem támadott korábbi aktushoz kapcsolódó szabálytalanságokra alapított jogalap – Elfogadhatatlanság
(EUMSZ 263. cikk, hatodik bekezdés)
8. Az Európai Unió közbeszerzései – Közbeszerzési eljárás – Az ajánlattevőkkel szembeni egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség – Annak szükségessége, hogy biztosítsák az esélyegyenlőséget és megfeleljenek az átláthatóság elvének – Terjedelem
(1605/2002 tanácsi rendelet, 89. cikk, (1) bekezdés)
9. Az Európai Unió közbeszerzései – Közbeszerzési eljárás – Szerződések odaítélése – Nyílt eljárás lezárását követően tárgyalásos eljárás alkalmazása – A szerződés odaítélése egy olyan ajánlattevő részére, amely magasabb árat tartalmazó ajánlatot nyújtott be annál, mint amelyet az elutasított ajánlattevő a nyílt eljárás keretében ajánlott – Az ajánlattevőkkel szembeni egyenlő bánásmód elvének megsértése – Hiány
(1605/2002 tanácsi rendelet, 89. cikk, (1) bekezdés; 2342/2002 bizottsági rendelet, 127. cikk, (1) bekezdés)
10. Az Európai Unió közbeszerzései – Közbeszerzési eljárás – Szerződések odaítélése – Nyílt eljárás lezárását követően tárgyalásos eljárás alkalmazása – Az ajánlatkérő azon lehetősége, hogy a szerződés feltételeit módosítsa – Korlátok – Az árra vonatkozó feltétel módosítása – Megengedhetőség
(1605/2002 tanácsi rendelet; 2342/2002 bizottsági rendelet, 127. cikk, (1) bekezdés, a) pont, és 130. cikk)
11. Az Európai Unió közbeszerzései – Közbeszerzési eljárás – Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítéléséről szóló irányelvekben megfogalmazott vagy azokból következő szabályok és elvek alkalmazhatósága – Feltétel – Az említett szabályoknak és elveknek az Unió közbeszerzéseire alkalmazandó rendelkezésekkel való összehasonlíthatósága
(1605/2002 tanácsi rendelet; 2342/2002 bizottsági rendelet, 127. cikk, (1) bekezdés, a) pont; 92/50 tanácsi irányelv)
12. Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Jogellenesség – Kár – Okozati összefüggés – Együttes feltételek – Valamelyik feltétel hiánya – A kártérítési kereset egészének elutasítása
(EUMSZ 340. cikk, második bekezdés)
1. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 22–24. pont)
2. Csak azok a kötelező joghatásokat kiváltó intézkedések minősülnek az EUMSZ 263. cikk értelmében megsemmisítés iránti keresettel megtámadható jogi aktusoknak és határozatoknak, amelyek a felperesek jogi helyzetének jelentős módosításával a felperesek érdekeit érintik. E tekintetben főszabály szerint a közbeszerzési eljárás lefolytatására vonatkozó határozat nem okoz sérelmet, mivel csak az érdekelt személyeknek teremt lehetőséget arra, hogy részt vegyenek az eljárásban, és ajánlatot nyújtsanak be. Így abban az esetben, ha a felperesek részt vettek egy tárgyalásos eljárásban, az ezen eljárást megindító határozat nem okozhatott a számukra sérelmet.
Bár másfelől a tárgyalásos eljárás csupán az 1605/2002 rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2342/2002 rendelet 127. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírt különleges helyzetekben indítható meg, mint például abban az esetben, ha az előzetesen lezárt nyílt eljárás keretében benyújtott ajánlatok szabálytalanok vagy elfogadhatatlanok, a tárgyalásos eljárás az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002 rendelet 91. cikke értelmében önálló, minden más közbeszerzési eljárástól és különösen a nyílt eljárástól elkülönülő eljárás.
(vö. 26–28. pont)
3. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 30. pont)
4. Az EUMSZ 263. cikk hatodik bekezdésének szövegéből következik, hogy a jogi aktusról való tudomásszerzés időpontja, mint a keresetindítási határidő kezdő napja, szubszidiárius jellegű a jogi aktus közzétételének, illetve közlésének időpontjához képest.
Egy olyan, közbeszerzési szerződés odaítéléséről szóló határozat esetében, amelyet nem tettek közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában vagy az interneten, ha az érintett intézmény a szerződés odaítéléséről szóló, olyan összefoglaló információkat tartalmazó hirdetmény közzétételére szorítkozik, amelyek nem teszik lehetővé az elutasított ajánlattevő számára, hogy az uniós bíróság előtt keresetindítási jogát gyakorolja, az említett közzététel időpontja nem minősülhet a megsemmisítés iránti kereset benyújtására vonatkozó határidő kezdő időpontjának. E feltételek mellett azt az időpontot kell alapul venni, amikor a felperes a megtámadott aktusról tudomást szerzett, azaz amikor utóbbi pontosan ismerte a szóban forgó határozat tartalmát és indokolását oly módon, hogy megfelelően gyakorolhassa a keresetindítási jogát.
(vö. 31., 34., 35. pont)
5. A határozatot abban az esetben közölték megfelelő módon az EUMSZ 263. cikk hatodik bekezdése értelmében, ha azt a címzett számára kommunikálták, és a címzett arról tudomást szerezhetett, ami lehetővé teszi az elektronikus levélben történő megfelelő értesítést. Ugyanez az okfejtés alkalmazható valamely intézmény elektronikus levél és ajánlott levél útján megküldött közleménye vonatkozásában.
Azonban az elektronikus levél küldése nem biztosítja szükségszerűen a címzett általi tényleges kézhezvételt. Előfordulhat, hogy az elektronikus levél technikai okok miatt nem érkezik meg a címzetthez. Ezenfelül még abban az esetben is, ha az elektronikus levél ténylegesen megérkezik a címzetthez, lehetséges, hogy a kézhezvétel nem a küldés időpontjában történik.
(vö. 37., 38. pont)
6. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 42., 44. pont)
7. A kereset benyújtására vonatkozóan az EUMSZ 263. cikk hatodik bekezdésében előírt határidő közrendi szabály, és az eljárási határidőkkel kapcsolatos uniós jogszabályok szigorú alkalmazása megfelel a jogbiztonság követelményének, valamint az igazságszolgáltatás során alkalmazott hátrányos megkülönböztetés vagy önkényes bánásmód elkerülése szükségességének.
E feltételek mellett annak elismerése, hogy a felperes valamely határozat ellen irányuló megsemmisítés iránti kereset keretében hivatkozhat egy olyan korábbi aktus szabálytalanságaira, amelynek a megsemmisítését kérhette volna, lehetővé tenné az EUMSZ 263. cikkben előírt keresetindítási határidőn belül meg nem támadott korábbi határozatok közvetett vitatását, és ezáltal az említett határidő megkerülését.
(vö. 57., 58. pont)
8. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 62–65. pont)
9. Nem minősülhet a közbeszerzési eljárás ajánlattevőivel szembeni egyenlő bánásmód elve megsértésének az, ha az ajánlattevő egy tárgyalásos eljárás keretében egy kicsit magasabb árat tartalmazó ajánlatot fogadott el annál, amelyet azelőtt valamely elutasított ajánlattevő egy nyílt eljárás keretében ajánlott. Ugyanis először is, bár a tárgyalásos eljárást az ajánlatkérő csupán az 1605/2002 rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2342/2002 rendelet 127. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírt különleges helyzetekben indíthatja meg, mint például abban az esetben, ha az előzetesen lezárt nyílt eljárás keretében benyújtott ajánlatok szabálytalanok vagy elfogadhatatlanok, a tárgyalásos eljárás önálló, minden más közbeszerzési eljárástól és különösen a nyílt eljárástól elkülönülő eljárás. E tekintetben az elutasított ajánlattevő által a nyílt eljárás során kínált árra vonatkozó ajánlat nem hasonlítható össze a tárgyalásos eljárás során a szerződést elnyerő ajánlattevők által kínált árra vonatkozó ajánlattal, mivel két külön eljárásról van szó.
Másodszor abban az esetben, ha az elutasított ajánlattevőnek a nyílt eljárás során fennálló helyzete összehasonlítható lenne a szerződést elnyerő ajánlattevőnek a tárgyalásos eljárás során fennálló helyzetével, ami nem lehetséges, a gazdaságilag legkedvezőbb ajánlat szempontja szerinti odaítélés keretében az ár csupán egy a négy odaítélési szempont közül. Következésképpen az ajánlatkérő a többi odaítélési szempont alapján szabadon odaítélheti a szerződést egy magasabb árat kínáló ajánlattevőnek, akinek az ajánlata azonban magasabb színvonalat képvisel.
(vö. 67., 69., 72. pont)
10. Másodszor sem az 1605/2002 rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2342/2002 rendelet 127. cikke (1) bekezdésének a) pontja, sem pedig az említett rendelet 130. cikke nem utal arra, hogy az ajánlattevők által a nyílt eljárás során kínált árat a szerződés olyan eredeti feltételének kell tekinteni, amely nem módosítható lényegesen. Ellenkezőleg, az említett 130. cikk arra enged következtetni, hogy a szerződés eredeti feltételei többek között a kizárási és kiválasztási szempontokat, az odaítélési szempontokat és azok súlyozását, valamint a műszaki előírásokat foglalja magában. Továbbá nem lenne logikus annak megállapítása, hogy a felperesek által a nyílt eljárás keretében kínált ár olyan maximális küszöbértéknek minősül, amely egy elkülönülő eljárás keretében nem léphető túl, és ez különösen igaz abban az esetben, ha a szerződést a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján ítélik oda, azaz minőségi szempontokra is vonatkozó értékelés alapján, tehát nem csupán a kínált ár értékelése nyomán.
(vö. 88., 89. pont)
11. Jóllehet a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítéléséről szóló irányelvek nem alkalmazandók az uniós igazgatási szervek által odaítélt szerződésekre, az ezen irányelvekben megfogalmazott vagy azokból következő szabályok és elvek az említett igazgatási szervekkel szemben is felhozhatók, amennyiben pusztán e sajátos területen való kifejeződését jelentik a Szerződés alapvető szabályainak és az általános jogelveknek, amelyek az uniós igazgatási szervekre közvetlenül alkalmazandók.
Erről nincs szó a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 92/50 irányelv azon rendelkezései esetében, amelyek egy hatályos közbeszerzési szerződés ajánlatkérő általi módosítására vonatkoznak, mivel e rendelkezések nem hasonlíthatók össze az 1605/2002 rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2342/2002 rendelet 127. cikke (1) bekezdésének a) pontjával. Ezért nem releváns a Bíróság 92/50 irányelvet értelmező ítélete.
(vö. 91., 92. pont)
12. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 103., 104. pont)