C‑547/14. sz. ügy
Philip Morris Brands SARL és társai
kontra
Secretary of State for Health
(a High Court of Justice [England & Wales], Queen’s Bench Division [Administrative Court] [Egyesült Királyság] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„Előzetes döntéshozatal – Jogszabályok közelítése – 2014/40/EU irányelv – 7. cikk, 18. cikk, valamint a 24. cikk (2) és (3) bekezdése – A 8. cikk (3) bekezdése, a 9. cikk (3) bekezdése, a 10. cikk (1) bekezdésének a), c) és g) pontja, 13. cikk és 14. cikk – Dohánytermékek gyártása, kiszerelése és árusítása – Érvényesség – Jogalap – EUMSZ 114. cikk – Az arányosság elve – A szubszidiaritás elve – Az Unió alapvető jogai – A véleménynyilvánítás szabadsága – Az Európai Unió Alapjogi Chartája – 11. cikk”
Összefoglaló – A Bíróság ítélete (második tanács), 2016. május 4.
1. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – A Bíróság hatásköre – Korlátok – A nemzeti bíróság hatásköre – Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés szükségessége és a feltett kérdések relevanciája – A nemzeti bíróság általi értékelés
(EUMSZ 267. cikk)
2. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – A Bíróság hatásköre – Korlátok – A nemzeti jogban végrehajtási intézkedések tárgyát nem képező, általános hatályú uniós jogi aktus értelmezése iránti kérelem – A kereset nemzeti bíróság előtti elfogadhatósága – Bennfoglaltság
(EUMSZ 267. cikk)
3. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – Elfogadhatóság – Olyan kérelem, amely nem ismerteti a tényállást és a jogszabályi hátteret, és nem fejti ki az előzetes döntéshozatal iránti kérelemnek a Bíróság elé terjesztését igazoló okokat – Elfogadhatatlanság
(EUMSZ 267. cikk; a Bíróság alapokmánya, 23. cikk; a Bíróság eljárási szabályzata, 94. cikk, c) pont)
4. Jogszabályok közelítése – EUMSZ 114. cikk – Hatály – Bizonyos termékek forgalomba hozatalának tilalma – Bennfoglaltság
(EUMSZ 114. cikk)
5. Európai uniós jog – Értelmezés – Módszerek – A másodlagos jog EUM‑Szerződéssel összhangban álló értelmezése
6. Jogszabályok közelítése – Dohánytermékek gyártása, kiszerelése és árusítása – 2014/40 irányelv – A dohánytermékek szabad mozgása – A tagállamok azon lehetősége, hogy a nem harmonizált csomagolási szempontokra vonatkozó szabályokat fogadjanak el – Az EUMSZ 114. cikkel való összeegyeztethetőség
(EUMSZ 114. cikk; 2014/40 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 24. cikk, (1) és (2) bekezdés)
7. Jogszabályok közelítése – Dohánytermékek gyártása, kiszerelése és árusítása – 2014/40 irányelv – A dohánytermékek szabad mozgása – Valamely tagállam azon lehetősége, hogy bizonyos termékeket a közegészség védelme érdekében betiltson – Az EUMSZ 114. cikkel való összeegyeztethetőség
(EUMSZ 114. cikk, (4)–(10) bekezdés; 2014/40 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 7. cikk és 24. cikk, (1) és (3) bekezdés)
8. Jogszabályok közelítése – Dohánytermékek gyártása, kiszerelése és árusítása – 2014/40 irányelv – Címkézés és csomagolás – A forgalomba hozatal tagállamának nyelvi és szabályozási sajátosságaihoz való igazításra vonatkozó kötelezettség – Az EUMSZ 114. cikkel való összeegyeztethetőség
(EUMSZ 114. cikk; 2014/40 európai parlamenti és tanácsi irányelv, II. cím, II. fejezet)
9. Jogszabályok közelítése – Dohánytermékek gyártása, kiszerelése és árusítása – 2014/40 irányelv – Az összetétel szabályozására hozható intézkedések – Jellegzetes ízesítést tartalmazó dohánytermékek forgalomba hozatalának tilalma – Az EUMSZ 114. cikkel való összeegyeztethetőség
(EUMSZ 114. cikk; 2014/40 európai parlamenti és tanácsi irányelv, (15) preambulumbekezdés és 7. cikk)
10. Jogszabályok közelítése – Dohánytermékek gyártása, kiszerelése és árusítása – 2014/40 irányelv – Határokon átnyúló távértékesítés – A tagállamok ennek megtiltására való lehetősége – Közös szabályoknak az ezen értékesítési módot engedélyező tagállamokra való alkalmazása – Az EUMSZ 114. cikkel való összeegyeztethetőség
(EUMSZ 114. cikk; 2014/40 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 18. cikk)
11. Jogszabályok közelítése – Dohánytermékek gyártása, kiszerelése és árusítása – 2014/40 irányelv – Címkézés és csomagolás – Rekláminformációk azon való elhelyezésének tilalma – Létjogosultság
(2014/40 európai parlamenti és tanácsi irányelv, (27) preambulumbekezdés, valamint 1. cikk és 13. cikk, (1) bekezdés)
12. Alapvető jogok – A véleménynyilvánítás szabadsága – Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikkében és az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikkében való kimondás – Azonos értelem és hatály
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 11. cikk és 52. cikk, (3) bekezdés)
13. Jogszabályok közelítése – Dohánytermékek gyártása, kiszerelése és árusítása – 2014/40 irányelv – Címkézés és csomagolás – Rekláminformációk azon való elhelyezésének tilalma – A véleménynyilvánítási és az információközlési szabadság korlátozása – Az arányosság elvének megsértése – Hiány
(EUSZ 5. cikk, (4) bekezdés; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 11. cikk; 2014/40 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 13. cikk, (1) bekezdés)
14. Európai uniós jog – Elvek – Arányosság – Terjedelem – Az uniós jogalkotó mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok
(EUSZ 5. cikk, (4) bekezdés)
15. Jogszabályok közelítése – Dohánytermékek gyártása, kiszerelése és árusítása – 2014/40 irányelv – Az összetétel szabályozására hozható intézkedések – Jellegzetes ízesítést tartalmazó dohánytermékek forgalomba hozatalának tilalma – Az arányosság elvének megsértése – Hiány
(EUSZ 5. cikk, (4) bekezdés; EUMSZ 9. cikk, EUMSZ 114. cikk, (3) bekezdés és EUMSZ 168. cikk, (1) bekezdés; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 35. cikk; 2014/40 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 7. cikk)
16. Jogszabályok közelítése – Dohánytermékek gyártása, kiszerelése és árusítása – 2014/40 irányelv – Címkézés és csomagolás – Az egészségvédő figyelmeztetésekre és a csomagolási egységek formájára vonatkozó követelmények – Az arányosság elvének megsértése – Hiány
(EUSZ 5. cikk, (4) bekezdés; 2014/40 európai parlamenti és tanácsi irányelv, (25) és (28) preambulumbekezdés, valamint 8. cikk, (3) bekezdés, 9. cikk, (3) bekezdés, 10. cikk, (1) bekezdés, g) pont és 14. cikk)
17. Jogszabályok közelítése – Dohánytermékek gyártása, kiszerelése és árusítása – 2014/40 irányelv – Címkézés és csomagolás – Az egészségvédő figyelmeztetések méretére vonatkozó követelmények – Az arányosság elvének megsértése – Hiány
(EUSZ 5. cikk, (4) bekezdés; 2014/40 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 10. cikk, (1) bekezdés, a) és c) pont)
18. Európai uniós jog – Elvek – A szubszidiaritás elve – Bírósági felülvizsgálat – Terjedelem
(EUSZ 5. cikk, (3) bekezdés;az EU‑ és az EUM‑Szerződéshez csatolt 2. jegyzőkönyv, 5. cikk)
19. Jogszabályok közelítése – Dohánytermékek gyártása, kiszerelése és árusítása – 2014/40 irányelv – Az összetétel szabályozására hozható intézkedések – Jellegzetes ízesítést tartalmazó dohánytermékek forgalomba hozatalának tilalma – A szubszidiaritás elvének megsértése – Hiány
(EUSZ 5. cikk, (3) bekezdés; 2014/40 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 1. és 7. cikk)
20. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – Az indokolási kötelezettségnek az adott ügy körülményeire tekintettel való értékelése
(EUMSZ 296. cikk)
1. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 31., 32. pont)
2. Nem állítható érvényesen, hogy valamely tagállam valamely irányelv átültetésére irányuló szándéka és/vagy kötelezettsége jogszerűségének felülvizsgálata iránt a nemzeti bíróság előtt indított eljárás, amelynek keretében ezen irányelv érvényességére vonatkozó előzetes döntéshozatal iránti kérelmet terjesztettek elő, az EUM‑Szerződés által létrehozott jogorvoslati rendszer kijátszása eszközének minősülne. Ugyanis a magánszemélyek számára nyitva álló azon lehetőség, hogy a nemzeti bíróságok előtt hivatkozzanak általános hatályú közösségi jogi aktus érvénytelenségére, nem függ azon feltételtől, hogy az említett aktus már ténylegesen tárgyát képezze a nemzeti jog alapján elfogadott végrehajtási intézkedéseknek. E tekintetben elég az, hogy a nemzeti bírósághoz tényleges jogvitával forduljanak, amelyben az ilyen jogi aktus érvényességének kérdése járulékosan felmerül.
(vö. 34., 35. pont)
3. Az előzetes döntéshozatali eljárás működéséhez elengedhetetlen együttműködés szelleme megköveteli, hogy a nemzeti bíróság az előzetes döntéshozatalra utaló határozatában pontosan kifejtse azokat az indokokat, amiért úgy ítéli meg, hogy az uniós jog bizonyos rendelkezéseinek értelmezésére vagy érvényességére vonatkozó kérdéseire adandó válasz szükséges a jogvita megoldásához. Ezért fontos, hogy a nemzeti bíróság megjelölje többek között azokat a pontos okokat, amelyek benne az uniós jog bizonyos rendelkezéseinek érvényességére vonatkozóan kétségeket támasztottak, és ismertesse az ennek megfelelően szerinte megállapítható érvénytelenségi okokat. Ez a követelmény a Bíróság eljárási szabályzata 94. cikkének c) pontjából is kitűnik. Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban szereplő információknak továbbá nem kizárólag azt kell lehetővé tenniük, hogy a Bíróság hasznos válaszokat adhasson, hanem azt is, hogy a tagállamok kormányai és az egyéb érdekelt felek a Bíróság alapokmányának 23. cikke értelmében előterjeszthessék észrevételeiket.
Ebből egyrészt az következik, hogy az előzetes döntéshozatalra utalás keretében a Bíróság valamely uniós jogi aktusnak vagy e jogi aktus bizonyos rendelkezéseinek érvényességét csak az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban írt érvénytelenségi okok tekintetében vizsgálja. Másrészt, a kérdést előterjesztő bíróságban e jogi aktus vagy annak rendelkezései érvényességére vonatkozóan kétségeket támasztó okok megemlítésének hiánya az azok érvényességére vonatkozó kérdések elfogadhatatlanságát vonja maga után.
(vö. 47–50. pont)
4. Ha léteznek kereskedelmi akadályok, vagy valószínű, hogy a jövőben felmerülnek ilyen akadályok amiatt, mert a tagállamok eltérő intézkedéseket hoztak vagy hoznak valamely termékkel vagy termékekkategóriával kapcsolatban, és ezáltal a védelem különböző szintjeit biztosítják, az érintett termék vagy termékek szabad mozgását akadályozva ezzel az Unión belül, az EUMSZ 114. cikk felhatalmazza az uniós jogalkotót arra, hogy egyrészt az említett cikk (3) bekezdésével, másrészt a Szerződésben szereplő vagy az ítélkezési gyakorlat által kialakított jogelvekkel – különösen az arányosság elvével – összhangban lévő megfelelő intézkedések elfogadásával beavatkozzon.
Az EUMSZ 114. cikkben szereplő „[jogszabályok] közelítésére vonatkozó intézkedések” kifejezéssel a Szerződés alkotói a kívánt eredmény elérése céljából – a harmonizálandó terület általános összefüggései és sajátos körülményei függvényében – mérlegelési jogkört kívántak biztosítani a közösségi jogalkotó számára a közelítés legmegfelelőbb módját illetően, különösen azokban a tárgykörökben, amelyeket összetett műszaki sajátosságok jellemeznek. A körülmények függvényében ezek a megfelelő intézkedések valamennyi tagállamot kötelezhetik az érintett termék vagy termékek forgalmazásának engedélyezésére, az ilyen engedélyezési kötelezettség bizonyos feltételekhez kötésére, vagy akár valamely termék vagy termékek forgalmazásának átmeneti vagy végleges tilalmára.
(vö. 62–64. pont)
5. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 70. pont)
6. A tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről szóló 2014/40 irányelv 24. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a tagállamok a dohánytermékek csomagolásának ezen irányelv által nem harmonizált szempontjait illetően további követelményeket tarthatnak fenn vagy vezethetnek be.
Igaz ugyan, hogy ezen irányelv 24. cikkének (2) bekezdése azzal, hogy a tagállamokat felhatalmazza arra, hogy a csomagolásra vonatkozó, a 2014/40 irányelv által nem harmonizált szempontokra vonatkozóan további követelményeket tartsanak fenn vagy vezessenek be, nem garantálja, hogy azok a termékek, amelyek csomagolása megfelel ezen irányelv követelményeinek, szabadon mozoghatnak a belső piacon. Mindazonáltal ez a körülmény az uniós jogalkotó által választott harmonizációs technika elkerülhetetlen következménye. Az uniós jogalkotó mérlegelési jogkörrel rendelkezik, többek között a szakaszos harmonizációra, valamint az arra vonatkozó választást illetően, hogy a tagállamok által hozott egyoldalú intézkedések fokozatos eltörlését követelje meg. Márpedig a dohánytermékek címkézésének és csomagolásának a 2014/40 irányelvvel megvalósított részleges harmonizációja nem kevésbé előnyös a belső piac működésére, mert ha nem is minden, de legalább néhány kereskedelmi akadályt mégiscsak megszüntet. Ezért ezen irányelv 24. cikkének (1) és (2) bekezdése hozzájárul a belső piac működési feltételei javításának mint célkitűzésnek a megvalósításához, tehát összeegyeztethető az EUMSZ 114. cikkel.
(vö. 79–82., 84. pont és a rendelkező rész 1. pontja)
7. Igaz ugyan, hogy – mivel a tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről szóló 2014/40 irányelv akkor is lehetővé teszi a tagállamok számára bizonyos dohánytermékek vagy kapcsolódó termékek betiltását, ha ezek megfelelnek az ezen irányelvben rögzített követelményeknek – a 2014/40 irányelv 24. cikkének (3) bekezdése akadályozhatja e termékek szabad mozgását. E rendelkezés azonban egy olyan szempontra vonatkozik, amely nem alkotta tárgyát az ezen irányelv által megállapított harmonizációs intézkedéseknek, erre tehát nem kell, hogy vonatkozzanak a valamely harmonizációs intézkedéstől eltérő nemzeti rendelkezésekre vonatkozó, az EUMSZ 114. cikk (4)–(10) bekezdésében előírt szabályok.
Nem állítható érvényesen, hogy a 2014/40 irányelv 24. cikkének (3) bekezdése és 7. cikke között azért áll fenn inkoherencia, mert egyfelől, a jellegzetes ízesítések ez utóbbi rendelkezésben előírt tilalmának célja a tagállami szabályozások közötti egyenlőtlenségek megszüntetése, míg, másfelől, a 24. cikk (3) bekezdése ezen egyenlőtlenségek keletkezését könnyíti meg. E két rendelkezés ugyanis nem ellentmond egymásnak, hanem kiegészíti egymást. E 7. cikk a jellegzetes ízesítést tartalmazó dohánytermékek betiltásával a tagállamok szabályozásai között e tekintetben fennálló egyenlőtlenségek megszüntetésére irányul, többek között a célból, hogy általánosságban biztosítani lehessen a dohánytermékek szabad mozgását. Ezen irányelv 24. cikkének (1) bekezdése értelmében e termékek, amennyiben megfelelnek elsősorban az említett 7. cikknek, addig mozoghatnak szabadon a belső piacon, ameddig a dohánytermékek azon kategóriáját, amelybe tartoznak – amint az ugyanezen irányelv 24. cikkének (3) bekezdéséből is következik – mint olyat, be nem tiltják abban a tagállamban, ahol azokat forgalomba hozzák.
(vö. 87., 90., 93., 94. pont)
8. A dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről szóló 2014/40 irányelv II. címe II. fejezete rendelkezéseinek érvényessége nem vitatható azzal az indokkal, hogy ezek azért nem járulnak hozzá a dohánytermékek szabad mozgása előtti akadályok megszüntetéséhez, mert – legalábbis e rendelkezések közül egyesek – arra kötelezik a gyártókat, hogy tagállamonként eltérő csomagolásokat állítsanak elő.
Jóllehet a 2014/40 irányelv II. címe II. fejezetének bizonyos rendelkezései megkövetelik, hogy a dohánytermékek címkézésének és csomagolásának egyes elemeit – többek között – a forgalomba bocsátás helye szerinti tagállam hivatalos nyelvéhez (nyelveihez) vagy adójogi szabályozásához igazítsák, ezen irányelv e termékek címkézésének és csomagolásának más olyan elemeit harmonizálja, mint például a csomagolási egységek formája, a cigaretták minimális száma csomagolási egységenként, az egészségvédő intézkedések mérete és kombinált jellege. Ezek az intézkedések tehát hozzájárulhatnak a kereskedelmi akadályok megszüntetéséhez, mivel a méretgazdaságosság által lehetővé teszik az érintett vállalkozások költségeinek csökkentését.
(vö. 102., 103. pont)
9. A jellegzetes ízesítéseket – köztük mentolt – tartalmazó dohánytermékek forgalomba hozatalának a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről szóló 2014/40 irányelv 7. cikkében kimondott tilalmát érvényesen lehetett az EUMSZ 114. cikk alapján elfogadni.
Ugyanis egyrészt ezen irányelv (15) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy ugyanezen irányelv elfogadása idején jelentős eltérések álltak fenn a tagállami szabályozások között, mivel bizonyos tagállamok az engedélyezett vagy tiltott ízesítések eltérő jegyzékeit állították össze, míg mások e kérdésben nem fogadtak el különleges szabályozást. Hasonlóképp, valószínűnek tűnik, hogy uniós szinten elfogadott intézkedések hiányában a jellegzetes ízesítéseket – köztük mentolt – tartalmazó dohánytermékek vonatkozásában nemzeti szinten egymással össze nem illő szabályozásokat alakítottak volna ki. Másrészt, mivel a dohánytermékek piaca olyan piac, amelyen a tagállamok közötti kereskedelmi forgalom viszonylag jelentős részt képvisel, következésképpen az azon – különösen a nevükre, összetételükre és címkézésükre vonatkozó – feltételekről szóló nemzeti szabályok, amelyeknek eleget kell tenniük a termékeknek, közösségi szintű harmonizálás hiányában természetüknél fogva akadályát képezhetik az áruk szabad mozgásának. Következésképpen a dohánytermékek összetételével kapcsolatos nemzeti szabályozások közötti eltérések megszüntetése, illetve az ilyen szabályozások heterogén alakulásának megelőzése – ideértve a bizonyos adalékanyagok uniós szintű megtiltását is – arra irányul, hogy elősegítse az érintett termékek belső piacának zavartalan működését.
(vö. 117., 118., 123., 125. pont)
10. A dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről szóló 2014/40 irányelv 18. cikkét, amely egyfelől előírja, hogy a tagállamok megtilthatják a dohánytermékek fogyasztók részére történő, határokon átnyúló távértékesítését, másfelől pedig az ilyen értékesítést engedélyező tagállamok tekintetében számos közös szabályt állapít meg, érvényesen lehetett az EUMSZ 114. cikk alapján elfogadni.
E rendelkezés ugyanis arra irányul, hogy megakadályozza a 2014/40 irányelvben előírt megfelelőségi szabályok megkerülését, az emberi egészség magas szintű védelmét alapul véve, különösen a fiatalkorúak tekintetében. Márpedig az EUMSZ 114. cikk alapján elfogadott jogi aktus magában foglalhat a belső piac működési feltételeinek javítására irányuló, a belső piacra megállapított ilyen célú tilalmak megkerülésének kizárására törekvő rendelkezést. Az EUMSZ 114. cikk mérlegelési jogkört biztosít az uniós jogalkotó számára, többek között azon lehetőséget illetően, hogy szakaszos harmonizációt hajtson végre, és a tagállamok által hozott egyoldalú intézkedéseknek csak fokozatos megszüntetését követelje. Következésképpen e mérlegelési jogkör tiszteletben tartása mellett a jogalkotó érvényesen harmonizálhatja a dohánytermékek határokon átnyúló értékesítésének csak bizonyos szempontjait, a további szempontokat a tagállamok értékelésére bízva.
(vö. 128., 130., 131., 134., 135. pont)
11. A tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről szóló 2014/40 irányelv 13. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az még akkor is megtiltja az e rendelkezés tárgyát alkotó információk közlését a csomagolási egységek címkézésén, a gyűjtőcsomagoláson és magukon a dohánytermékeken, ha ezek az információk valósak.
Ugyanis, amint arra a 2014/40 irányelv (27) preambulumbekezdése is utal, bizonyos szavak vagy kifejezések, mint például az „alacsony kátránytartalmú”, „könnyű (light)”, „ultrakönnyű (ultra light)”, „enyhe (mild)”, „természetes”, „bio‑”, „adalékanyagok nélkül”, „ízesítők nélkül”, vagy „slim”, valamint más szövegek vagy elemek megtéveszthetik a fogyasztókat, különösen a fiatalkorúakat, kevésbé káros jellemzőket vagy jótékony hatásokat sugallva. Ez az értelmezés megfelel a 2014/40 irányelv által kitűzött célnak, amely ezen irányelv 1. cikke értelmében nem más, mint a dohány‑ és a kapcsolódó termékek belső piaca zavartalan működésének elősegítése, az emberi egészség védelmének magas szintjét alapul véve, különös tekintettel a fiatalkorúak egészségének védelmére. Az ilyen magas szintű védelem ugyanis megköveteli, hogy a dohánytermékek fogyasztói, akik a fogyasztónak a nikotin által okozott függőség következtében a fogyasztók különösen sebezhető kategóriáját alkotják, e termékek fogyasztására ne olyan, akár valós információk alapján legyenek e termékek nagyobb fogyasztására ösztönözve, amelyeket úgy értelmezhetnek, hogy azok csökkentik a szokásaikhoz kapcsolódó kockázatokat, vagy az említett termékeknek bizonyos jótékony hatásokat tulajdonítanak.
(vö. 142–145. pont és a rendelkező rész 2. pontja)
12. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 147. pont)
13. A tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről szóló irányelv 13. cikkének (1) bekezdésében szereplő elemeknek és megoldásoknak a csomagolási egységek címkézésén, a gyűjtőcsomagoláson, valamint magán a dohányterméken való feltüntetésének tilalma nem sérti sem az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikkét, sem az arányosság elvét.
Igaz ugyan, hogy e tilalom a vállalkozó e 11. cikkben biztosított véleménynyilvánítási és információközlési szabadságába való beavatkozásnak minősül, A 2014/40 irányelv 13. cikkének (1) bekezdése azonban nem érinti e szabadság lényeges tartalmát, mivel e rendelkezés egyáltalán nem minden információ közlését tiltja a terméken, hanem csak egy pontosan körülhatárolt területen e termékek címkézését szabályozza, és csak bizonyos elemek és megoldások elhelyezését tiltja. E beavatkozás az Unió által elismert közérdekű célkitűzésnek felel meg, nevezetesen az egészség védelme célkitűzésének. Ugyanis, mivel nem vitatott, hogy a dohány fogyasztása és a dohányfüstnek való kitettség halálozási oknak minősül, illetve betegséget és rokkantságot okoz, a 2014/40 irányelv 13. cikkének (1) bekezdésében rögzített tilalom hozzájárul az említett célkitűzés megvalósításához, amennyiben a dohánytermékek reklámjának és a fogyasztásukra való ösztönzés megakadályozására irányul.
Továbbá a 2014/40 irányelv 13. cikkének (1) bekezdésében előírt tilalom egyrészt olyan jellegű, hogy védi a fogyasztókat a dohányzáshoz kötődő kockázatokkal szemben, másrészt pedig nem lépi túl a célkitűzés megvalósításához szükséges mértéket. Ugyanis egyfelől a fogyasztók védelmét a dohányzáshoz kötődő kockázatokat feltüntető kötelező egészségvédő figyelmeztetések nem biztosítják kellőképpen, mivel e kockázatok tudatosítását, éppen ellenkezőleg, akadályozhatják az olyan információk, amelyek arra engednek következtetni, hogy az érintett termék kevésbé káros, vagy bizonyos tekintetben jótékony hatásokkal bír. Másfelől más, kevésbé korlátozó intézkedések – mint például a 2014/40 irányelv 13. cikkében szereplő elemek és megoldások használatának szabályozása ezek betiltása helyett, illetve bizonyos további egészségvédő figyelmeztetések feltüntetése – nem lennének ugyanennyire hatékonyak a fogyasztók egészségvédelmének biztosítására, mivel az e 13. cikkben szereplő elemek és megoldások természetüknél fogva alkalmasak arra, hogy a dohányzásra ösztönözzenek. Nem állítható ugyanis, hogy ezeket az elemeket és megoldásokat a fogyasztók egyértelmű és pontos tájékoztatása céljából tüntetnék fel, mivel ezek inkább a dohánytermékek fogyasztói sebezhetőségének kihasználására irányulnak, akik nikotinfüggőségük okán azért különösen nyitottak minden, a dohányzáshoz kapcsolódó bármiféle jótékony hatást sugalmazó elem tekintetében, hogy igazolják vagy csekélyebbnek mutassák a szokásaikhoz kötődő kockázatokat.
(vö. 148., 151., 152., 158–160., 162. pont)
14. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 165., 166., 185. pont)
15. A jellegzetes ízesítéseket – köztük mentolt – tartalmazó dohánytermékek forgalomba hozatalának a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről szóló 2014/40 irányelv 7. cikkében kimondott tilalma nem sérti az arányosság elvét.
E tilalom ugyanis alkalmas egyrészt a dohánytermékek és a kapcsolódó termékek belső piaca zavartalan működésének elősegítésére, másrészt az emberi egészség magas szintű védelmének különösen a fiatalkorúak tekintetében való biztosítására. Márpedig bizonyos ízesítések különösen vonzók a fiatalkorúak számára, és megkönnyítik a dohányzás elkezdését. E tekintetben az az állítás, miszerint a fiatalok számára nem vonzó a mentol, és annak használata nem segíti elő a dohányzás elkezdését, nem fogadható el, mivel e tilalomnak az emberi egészség védelme célkitűzése elérésére való alkalmassága nem kérdőjelezhető meg kizárólag egy adott ízesítés vonatkozásában. Ezenfelül a 2014/40 irányelv a fogyasztók összessége egészségének magas szintű védelme biztosítására irányul, ily módon az e célkitűzés elérésére való alkalmassága nem értékelhető a fogyasztóknak kizárólag egyetlen kategóriája tekintetében.
Továbbá az uniós jogalkotó gondoskodott arról, hogy enyhítse a jellegzetes ízesítésű dohánytermékek forgalmazásának tilalmából eredő kedvezőtlen gazdasági és társadalmi következményeket. Az uniós jogalkotó ugyanis mérlegelte egyfelől e tilalom gazdasági következményeit, másfelől azt a feltétlen követelményt, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartája 35. cikkének második mondata, valamint az EUMSZ 9 cikk, az EUMSZ 114. cikk (3) bekezdése és az EUMSZ 168. cikk (1) bekezdése értelmében biztosítani kell az emberi egészség magas szintű védelmét egy rákkeltő, mutagén és a reprodukciót károsító tulajdonságokkal rendelkező termék tekintetében. A 2014/40 irányelv 7. cikkében előírt tilalom hatása tehát láthatóan nem nyilvánvalóan aránytalan.
(vö. 172–174., 176., 187., 190. pont)
16. Nem állítható, hogy a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről szóló 2014/40 irányelv 8. cikkének (3) bekezdésében, 9. cikkének (3) bekezdésében, 10. cikke (1) bekezdésének g) pontjában és 14. cikkében rögzített követelmények – az emberi egészség védelmének magas szintjét alapul véve, különös tekintettel a fiatalkorúak egészségének védelmére – nyilvánvalóan alkalmatlanok a dohánytermékek és a kapcsolódó termékek belső piaca működésének javítására irányuló célkitűzés elérésére, illetve nyilvánvalóan túlmennek az e célkitűzés eléréséhez szükséges mértéken.
Ugyanis egyfelől ezen irányelv II. címe II. fejezetének e rendelkezései, amelyek a dohánytermékek címkézéséről és csomagolásáról szóló különböző szabályokat tartalmaznak, a dohánytermékek belső piaca feltételeinek javítására irányulnak, megszüntetve a tagállami szabályozások közötti eltéréseket. Másfelől e követelmények hozzájárulnak az emberi egészség magas szintű védelme célkitűzésének megvalósításához. Az innovatív, szokatlan vagy eredeti formák ugyanis hozzájárulhatnak a termék vonzerejének fenntartásához vagy növeléséhez, és a termék fogyasztására ösztönözhetnek. Hasonlóképpen, bizonyos csomagolási formák akadályozhatják az egészségvédő figyelmeztetések láthatóságát, következésképpen csökkenthetik ezek hatékonyságát, amint az a 2014/40 irányelv (25) és (28) preambulumbekezdéséből is következik. E tekintetben az a kevésbé korlátozó követelmény, miszerint az egészségügyi figyelmeztetéseknek teljes egészében látszaniuk kell, és ezeket a csomag formája nem változtathatja meg, nem a tagállamoknak a dohánytermékek címkézésére és csomagolására vonatkozó szabályozásai közötti eltérések megszüntetésére irányul, tehát nem alkalmas a belső piac működésének javítására irányuló célkitűzés megvalósítására.
Továbbá, noha igaz, hogy e követelmények természetüknél fogva bizonyos mértékben növelhetik a dohánytermékek közötti hasonlóságot, ugyanakkor e termékek címkézésének és csomagolásának csak bizonyos szempontjait érintik, így elegendő lehetőség marad e termékek megkülönböztetésére.
(vö. 192., 193., 195., 197–200. pont)
17. Nem állítható, hogy a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről szóló 2014/40 irányelv 10. cikke (1) bekezdése a) és c) pontjának elfogadásával az uniós jogalkotó nyilvánvalóan túllépte volna a dohánytermékek és a kapcsolódó termékek belső piaca működési feltételeinek javítására irányuló célkitűzés eléréséhez alkalmas és szükséges mértéket, az emberi egészség védelmének magas szintjét alapul véve, különös tekintettel a fiatalkorúak egészségének védelmére.
A 2014/40 irányelv 10. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontja lényegében azt írja elő, hogy valamennyi csomagolási egységen és gyűjtőcsomagon egy, az ezen irányelv I. mellékletben szereplő figyelmeztető feliratot és egy, az irányelv II. mellékletben található színes fényképet tartalmazó kombinált egészségvédő figyelmeztetéseket kell feltüntetni, amelyeknek a csomagolási egységek mind elülső, mind hátsó oldala külső felületének, 65%‑át ki kell tölteniük. E tekintetben ez a 65% nyilvánvalóan nem alkalmatlan az említett célkitűzés megvalósítására, mivel a csak szöveget tartalmazó kis méretű figyelmeztetésekhez viszonyítva a nagyobb méretű és képes üzenetek jobban megjegyezhetők, jobban felhívják a figyelmet az egészséggel kapcsolatos kockázatokra, erősebb érzelmi hatást váltanak ki, és jobban ösztönzik a dohánytermékek fogyasztóit arra, hogy csökkentsék vagy abbahagyják fogyasztásukat. Az ilyen figyelmeztetések hosszabb ideig hatásosak, és különösen hatékonyak a tekintetben, hogy felhívják a kevésbé iskolázott személyek, a gyermekek és a fiatalkorúak figyelmét az egészégre gyakorolt hatásokra.
Továbbá, a kombinált egészségvédő figyelmeztetések számára fenntartott felületnek a 2014/40 irányelv 10. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontja szerinti méretét illetően nem lehet azt felróni az uniós jogalkotónak, hogy önkényesen járt el, amikor 65%‑os részt írt elő a kombinált egészségvédő intézkedések számára fenntartott felület tekintetében, mivel ez a döntés az Egészségügyi Világszervezet dohányzás‑ellenőrzési keretegyezményében szereplő ajánlásokból eredő kritériumokon alapul, a jogalkotó rendelkezésére álló tág mérlegelési mozgásteret tiszteletben tartva. Ezen intézkedés szükségességét és a gyártók azon képességére gyakorolt feltételezetten aránytalan hatásait illetően, hogy a fogyasztókkal az érintett termékre vonatkozó információkat közöljenek, meg kell állapítani, hogy, egyfelől, az e figyelmeztetések számára fenntartott hely elegendő felületet biztosít a csomagolási egységeken az ilyen jellegű információk számára, másfelől az ily módon előírt korlátozásokat annak szükségességéhez viszonyítva kell mérlegelni, hogy biztosítani kell az emberi egészség magas szintű védelmét az érintett termék mérgező és függőséget okozó hatásai által jellemzett területen.
(vö. 202., 204–206., 208–211. pont)
18. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 215., 218. pont)
19. A jellegzetes ízesítéseket – köztük mentolt – tartalmazó dohánytermékek forgalomba hozatalának a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről szóló 2014/40 irányelv 7. cikkében kimondott tilalma nem sérti a szubszidiaritás elvét.
Ugyanis, még ha feltételezzük is, hogy a 2014/40 irányelv kettős célkitűzésének második eleme, az emberi egészség magas szintű védelmének biztosítása tagállami szinten jobban megvalósítható, ez nem változtat azon, hogy ha az említett célt ilyen szinten próbálnák meg elérni, az olyan helyzeteket állandósíthatna, ha épp nem keletkeztethetne, amelyekben bizonyos tagállamok engedélyeznék bizonyos jellegzetes ízesítésű dohánytermékek forgalmazását, míg mások tiltanák azt, ezáltal pedig ugyanezen irányelv első célkitűzésének – vagyis a dohánytermékek és kapcsolódó termékek belső piaca működése javításának – épp az ellenkezőjét érnék el. A 2014/40 irányelv által előírt két cél közötti kölcsönös függőségből következik, hogy az uniós jogalkotó jogszerűen vélhette úgy, hogy fellépése a jellegzetes ízesítést tartalmazó dohánytermékek uniós piacon történő forgalomba bocsátásának rendszerét követeli meg, és hogy e kölcsönös függőség okán e kettős cél uniós szinten jobban megvalósítható.
(vö. 220–222. pont)
20. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 225. pont)