A TÖRVÉNYSZÉK ELSŐ TANÁCSA ELNÖKÉNEK VÉGZÉSE
2015. május 18.(*)
„Beavatkozás – A jogvita kimeneteléhez fűződő érdek”
A T‑529/13. sz. ügyben,
Izsák Balázs‑Árpád (lakóhelye: Marosvásárhely [Románia]),
Dabis Attila (lakóhelye: Budapest [Magyarország])
(képviseli őket kezdetben: Tordáné dr. Petneházy J. ügyvéd, később: Sobor D. ügyvéd)
felpereseknek,
támogatja őket:
Magyarország (képviselik: Fehér M. Z. és Szima G., meghatalmazotti minőségben)
beavatkozó fél,
az Európai Bizottság (képviselik: P. Hetsch, H. Krämer, A. Steiblytė és Talabér‑Ritz K., meghatalmazotti minőségben)
alperes ellen,
támogatják:
a Szlovák Köztársaság (képviseli: B. Ricziová, meghatalmazotti minőségben),
a Görög Köztársaság (képviseli: E.‑M. Mamouna, meghatalmazotti minőségben),
Románia (képviseli: R. H. Radu, meghatalmazotti minőségben, segítői R. I. Haţieganu és D. M. Bulancea tanácsadói minőségben)
beavatkozó felek,
a „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” című polgári kezdeményezés nyilvántartásba vétele iránti kérelem elutasításáról szóló, 2013. július 25‑i C (2013) 4975 végleges bizottsági határozat megsemmisítése iránt benyújtott keresete tárgyában,
A TÖRVÉNYSZÉK ELSŐ TANÁCSÁNAK ELNÖKE
meghozta a következő
Végzést
A tényállás és az eljárás
1 2013. szeptember 27‑én a felperesek, Izsák B.‑Á. és Dabis A. keresetet indítottak a „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” című polgári kezdeményezés nyilvántartásba vétele iránti kérelem elutasításáról szóló, 2013. július 25‑i C (2013) 4975 végleges bizottsági határozat megsemmisítése iránt.
2 A Törvényszék eljárási szabályzata 24. cikkének 6. §‑a értelmében a T‑529/13. sz. ügyben benyújtott keresetlevél összefoglalását 2014. január 25‑én közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL C 24., 21. o.).
3 A Törvényszék Hivatalához 2014. február 18‑án, március 7‑én, illetve 12‑én benyújtott beadványaikban a Szlovák Köztársaság, a Görög Köztársaság és Románia kérték, hogy beavatkozóként részt vehessenek a jelen eljárásban a Bizottság kérelmeinek támogatása céljából.
4 A Törvényszék Hivatalához 2014. március 3‑án benyújtott beadványában Magyarország kérte, hogy beavatkozóként részt vehessen a jelen eljárásban a felperesek kérelmeinek támogatása céljából.
5 2014. május 12‑i végzésével a Törvényszék első tanácsának elnöke helyt adott a Szlovák Köztársaság, Magyarország, a Görög Köztársaság és Románia beavatkozási kérelmeinek.
6 A Törvényszék Hivatalához 2014. június 18‑án benyújtott beadványában a Judeţul Covasna (a romániai Kovászna megye) kérte, hogy beavatkozóként részt vehessen a jelen eljárásban a felperesek kérelmeinek támogatása céljából.
7 A Törvényszék Hivatalához 2014. június 23‑án benyújtott beadványában a Bretagne réunie kérte, hogy beavatkozóként részt vehessen a jelen eljárásban a felperesek kérelmeinek támogatása céljából.
8 A Törvényszék Hivatalához 2014. augusztus 25‑én benyújtott beadványában az Obec Debrad’ (a szlovákiai Debrőd község) kérte, hogy beavatkozóként részt vehessen a jelen eljárásban a felperesek kérelmeinek támogatása céljából.
9 A Törvényszék Hivatalához 2014. október 17‑én benyújtott beadványában az Euzko Alderi Jeltzalea – Partido Nacionalista Vasco (baszk nemzeti párt, EAJ‑PNV) kérte, hogy beavatkozóként részt vehessen a jelen eljárásban a felperesek kérelmeinek támogatása céljából.
10 A fenti 6–8. pontban említett kérelmeket a Törvényszék eljárási szabályzata 116. cikke 1. §‑ának megfelelően kézbesítették a felpereseknek, a Bizottságnak, valamint a Szlovák Köztársaságnak, Magyarországnak, a Görög Köztársaságnak és Romániának.
11 A Törvényszék Hivatalához 2014. augusztus 19‑én, szeptember 19‑én, illetve november 10‑én, valamint 2014. szeptember 19‑én és 27‑én, illetve november 7‑én benyújtott beadványaikban a felperesek és Magyarország nem emeltek kifogást Kovászna megye, a Bretagne réunie és Debrőd község beavatkozási kérelmeivel szemben.
12 A Törvényszék Hivatalához 2014. augusztus 21‑én, szeptember 19‑én, illetve november 10‑én benyújtott beadványaiban a Bizottság kifogást emelt Kovászna megye, a Bretagne réunie és Debrőd község beavatkozásával szemben. A Törvényszék Hivatalához 2014. augusztus 21‑én, illetve november 6‑án Románia és a Szlovák Köztársaság ugyancsak kifogást emeltek Kovászna megye, illetve Debrőd község beavatkozásával szemben.
13 A Törvényszék az eljárási szabályzat 64. cikke szerinti pervezető intézkedések keretében két alkalommal kérdéseket intézett az EAJ‑PNV‑hez, ez utóbbi és annak képviselője, I. Goikoetxeta González közötti kapcsolatra vonatkozóan. Az EAJ‑PNV a Törvényszék által megszabott határidőn belül válaszolt e kérdésekre.
A jogkérdésről
Az EAJ‑PNV beavatkozási kérelméről
14 Az Európai Unió Bíróságának alapokmánya 19. cikkének harmadik és negyedik bekezdése értelmében, amelyek ugyanezen alapokmány 53. cikke alapján a Törvényszékre is alkalmazandók:
„A […] felet ügyvédnek kell képviselnie.
A felet a Bíróság előtt csak olyan ügyvéd képviselheti vagy segítheti, aki valamely tagállam bírósága előtt vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás más részes államának bírósága előtt eljárni jogosult.”
15 Az eljárási szabályzat 115. cikkének 3. §‑a értelmében az említett rendelkezés alkalmazandó a Törvényszék előtti eljárásba beavatkozó felek képviseletére is.
16 A fent említett rendelkezésekből és különösen a Bíróság alapokmánya 19. cikkének harmadik bekezdésében a „képviseli” szó használatából kitűnik, hogy az e cikk értelmében vett, a Törvényszék előtt megjelenő „fél” köteles harmadik személy szolgáltatásait igénybe venni, akinek jogosultnak kell lennie valamely tagállam bírósága előtt vagy az EGT‑megállapodás más részes államának bírósága előtt eljárni (1996. december 5‑i Lopes kontra Bíróság végzés, C‑174/96 P, EBHT, EU:C:1996:473, 11. pont; 2013. december 5‑i Martínez Ferríz kontra Spanyolország végzés, T‑564/13, EU:T:2013:650, 7. pont). Ez szükséges, de nem elégséges feltétel, abban az értelemben, hogy a valamely tagállam bírósága előtt eljárni jogosult személy nem jogosult automatikusan eljárni az uniós bíróságok előtt (lásd ebben az értelemben: 2012. szeptember 6‑i Prezes Urzędu Komunikacji Elektronicznej és Lengyelország kontra Bizottság ítélet, C‑422/11 P és C‑423/11 P, EBHT, EU:C:2012:553, 33. pont).
17 A harmadik személy igénybevételére vonatkozó e követelmény az ügyvéd szerepéről alkotott azon elképzelésnek felel meg, amely szerint az ügyvéd közreműködik az igazságszolgáltatásban, és köteles teljesen függetlenül és az igazságszolgáltatás érdekeit mindenekfelett szem előtt tartva azt a jogi segítséget megadni, amelyre az ügyfélnek szüksége van (2010. szeptember 29‑i EREF kontra Bizottság végzés, C‑74/10 P és C‑75/10 P, EU:C:2010:557, 52. pont; Prezes Urzędu Komunikacji Elektronicznej és Lengyelország kontra Bizottság ítélet, fenti 16. pont, EU:C:2012:553, 23. pont). E felfogás a tagállamok közös jogi hagyományait tükrözi, és ahogyan az a Bíróság alapokmányának 19. cikkéből is következik, az uniós jogrendben is megtalálható (lásd ebben az értelemben: 1982. május 18‑i AM & S Europe kontra Bizottság ítélet, 155/79, EBHT, EU:C:1982:157, 24. pont; 2010. szeptember 14‑i Akzo Nobel Chemicals és Akcros Chemicals kontra Bizottság és társai ítélet, C‑550/07 P, EBHT, EU:C:2010:512, 42. pont; Martínez Ferríz kontra Spanyolország ítélet, fenti 16. pont, EU:T:2013:650, 8. pont), amelyen belül e felfogás objektív módon és a nemzeti jogrendektől szükségszerűen függetlenül valósul meg (lásd ebben az értelemben: Prezes Urzędu Komunikacji Elektronicznej és Lengyelország kontra Bizottság ítélet, fenti 15. pont, EU:C:2012:553, 34. pont).
18 Márpedig a jelen ügyben az EAJ‑PNV által nyújtott tájékoztatásból kitűnik, hogy a beavatkozási kérelem egyedüli aláírója, I. Goikoetxeta González az EAJ‑PNV nemzeti tanácsának tagja, amely a párt legfőbb végrehajtó szerve. Az EAJ‑PNV alapokmányából kitűnik, hogy a nemzeti tanács jogkörébe tartozik többek között a párt közgyűlése által elfogadott határozatok végrehajtása, a közgyűlésen kívül a párt általános irányítása, a választási programok jóváhagyása, a választási kampányok irányítása, a kormánnyal kötött bizonyos megállapodások vagy parlamenti megállapodások jóváhagyása, valamint a politikai irányvonal meghatározása és a párt nevében mandátumot szerzett személyek ellenőrzése, nemzeti és nemzetközi szinten. Másfelől a nemzeti tanács feladata a párt pénzügyeinek kezelése, amelyről beszámol a közgyűlésnek.
19 Az EAJ‑PNV nemzeti tanácsán belül I. Goikoetxeta González a külügyekért felel.
20 E körülményekből kitűnik, hogy az EAJ‑PNV legfőbb végrehajtó szervének tagjaként I. Goikoetxeta González jelentős igazgatási, politikai és pénzügyi feladatkörrel rendelkezik, amelyek ezen állást a párton belül magas végrehajtói szinten helyezik el (lásd ebben az értelemben: EREF kontra Bizottság végzés, fenti 17. pont, EU:C:2010:557, 50. és 51. pont).
21 E körülmények között az EAJ‑PNV alapokmánya által ráruházott feladatkörök terjedelmére tekintettel az EAJ‑PNV nemzeti tanácsának valamely tagja nem láthatja el független harmadik személyként az EAJ‑PNV jogi képviselői feladatát az uniós bíróságok előtt.
22 Ebből következik, hogy az EAJ‑PNV beavatkozási beadványát nem az eljárási szabályzat 115. cikke 3. §‑ának megfelelően nyújtották be.
23 Következésképpen e kérelmet mint elfogadhatatlant el kell utasítani, anélkül hogy azt kézbesíteni kellene a feleknek.
Kovászna megye és Debrőd község beavatkozási kérelméről
24 A Bíróság alapokmánya 40. cikkének második bekezdése értelmében, amely az említett alapokmány 53. cikkének első bekezdése szerint a Törvényszék előtti eljárásban is alkalmazandó, a beavatkozáshoz való jog megillet minden személyt, aki valószínűsíteni tudja, hogy – a tagállamok közötti, az Unió intézményei közötti, illetve a tagállamok és az Unió intézményei közötti jogviták kivételével – e jogvita kimeneteléhez jogos érdeke fűződik.
25 Az állandó ítélkezési gyakorlatból következik, hogy az említett rendelkezés szerinti, a jogvita kimeneteléhez fűződő érdek fogalmát magára a jogvita tárgyára tekintettel kell meghatározni, és úgy kell érteni, mint maguknak a kérelmeknek az elbírálásához fűződő közvetlen és fennálló érdeket, és nem mint a felhozott jogalapokhoz fűződő érdeket. A jogvita „kimenetelén” ugyanis az eljáró bíróság végső határozatát kell érteni, amit az ítélet rendelkező része tartalmaz. Többek között meg kell vizsgálni, hogy a beavatkozót közvetlenül érinti‑e a megtámadott aktus, és a jogvita kimeneteléhez fűződő érdeke biztos‑e (lásd: 2003. február 25‑i BASF kontra Bizottság végzés, T‑15/02, EBHT, EU:T:2003:38, 26. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
26 Beavatkozási kérelmének alátámasztására Kovászna megye azzal érvel, hogy lakosságát 73,59%‑ban magyarok alkotják, míg lakosainak csupán 22,09%‑a román. A megye súlyos és állandó demográfiai hátrányt szenved a környező, többségében románok lakta régiókhoz képest, amelyet csak súlyosbít, hogy az uniós kohéziós politika nem kezeli kiemelt figyelemmel az olyan régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi sajátosságok különböztetnek meg a környező régióktól. Kovászna megye szerint a polgári kezdeményezés sikere lehetővé tenné a demográfiai hátrány leküzdését az uniós kohéziós politika segítségével. Ennek pedig előfeltétele, hogy az említett kezdeményezést nyilvántartásba vegyék.
27 Beavatkozási kérelmének alátámasztására Debrőd község azzal érvel, hogy lakosságát többségében magyarok alkotják. Véleménye szerint a 2007 és 2013 közötti támogatási időszak tekintetében a különböző uniós támogatási programokra vonatkozó adatok azt mutatják, hogy Szlovákiában a lakosonként kapott támogatási összegek jóval alacsonyabbak a jelentős arányban magyarok lakta járásokban, mint ahol kisebb a magyarok aránya. Ebből következően az évtizedek során marginalizálódott, jelentős arányban magyarok lakta régiókat vagy községeket sújtó demográfiai hátrányt súlyosbítja, hogy az uniós kohéziós politika nem kezeli kiemelt figyelemmel az olyan régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi sajátosságok különböztetnek meg a környező régióktól. A felperesek polgári kezdeményezésének sikere lehetővé tenné e demográfiai hátrány leküzdését az uniós kohéziós politika segítségével, aminek előfeltétele az említett kezdeményezés nyilvántartásba vétele.
28 Románia, a Szlovák Köztársaság és a Bizottság ellenzi Kovászna megye és Debrőd község érveit.
29 E tekintetben meg kell állapítani, hogy ahogyan azt a Bizottság és a Szlovák Köztársaság helyesen állítják, a polgári kezdeményezés nyilvántartásba vétele önmagában semmilyen előnyt nem biztosítana Kovászna megyének és Debrőd községnek, és csupán az első lépést jelentené olyan jövőbeni cselekmények és események sorozatában, amelyeknek kimenetele – vagyis olyan uniós jogi aktus elfogadása, amely az Unió regionális politikája keretében előírja bizonyos helyi sajátosságok figyelembevételét – a jövőben gazdasági előnyöket biztosíthatna a területükön található lakosság és vállalkozások számára, és ezáltal az említett megye és község mint területi egység számára. Márpedig az ilyen érdek nem minősíthető úgy, mint a fenti 25. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlat értelmében vett, maguknak a jelen jogvitában előterjesztett kérelmeknek az elbírálásához fűződő közvetlen és fennálló érdek. Közelebbről, Kovászna megyét és Debrőd községet nem érinti közvetlenül a megtámadott jogi aktus, vagyis a polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételét elutasító vitatott határozat.
30 Ezzel összefüggésben emlékeztetni kell arra is, hogy azon általános érdek, amely a beavatkozóknál fennállhat, és ahhoz fűződik, hogy a területükön található vállalkozások gazdasági fellendülése számára – ebből következően pedig azon régióban, ahol e vállalkozások tevékenységüket végzik a foglalkoztatottság szintjére nézve – kedvező eredményt kapjanak, önmagában nem igazolja a jogvitába való beavatkozást, mivel az ilyen érdek közvetett és távoli jellegű (1981. április 8‑i Ludwigshafener Walzmühle Erling és társai kontra Tanács és Bizottság végzés, 197–200/80, 243/80, 245/80 és 247/80, EBHT, EU:C:1981:90, 8. és 9. pont; 1999. június 3‑i ACAV és társai kontra Tanács végzés, T‑138/98, EBHT, EU:T:1999:121, 20. pont).
31 Márpedig a jelen ügyben nem tűnik úgy, hogy a Kovászna megye és a Debrőd község által hivatkozott érdekek túlmennének az ilyen általános érdeken.
32 Következésképpen a Kovászna megye és Debrőd község által benyújtott beavatkozási kérelmeket el kell utasítani.
A Bretagne réunie beavatkozási kérelméről
33 Beavatkozási kérelmének alátámasztására a Bretagne réunie jelzi, hogy közvetlenül vagy közvetetten 50 000 tagot tömörít, és egyesületi célja a történelmi Bretagne területi önkormányzatként történő újraegyesítése a közigazgatásilag Bretagne‑nak nevezett területen. Márpedig a felperesek által javasolt polgári kezdeményezés célja pontosan a helyi kisebbségek – így a bretonok – és azok sajátosságainak védelme, többek között a fejlesztés támogatása és a gazdasági, társadalmi és területi kohézió keretében. A Bretagne réunie szerint az említett polgári kezdeményezés ezáltal további elemet alkot Bretagne újraegyesítésének mozgalmában, amely a Bretagne réunie fő célkitűzése.
34 A Bizottság ellenzi a Bretagne réunie beavatkozási kérelmét.
35 E tekintetben rá kell mutatni, hogy a Bretagne réunie célkitűzése a történelmi Bretagne újraegyesítése egy és ugyanazon közigazgatási régióban, miközben a jelen jogvita egy arra irányuló polgári kezdeményezés Bizottság általi nyilvántartásba vételére vonatkozik, hogy az Unió kohéziós politikája fordítson különös figyelmet a nemzeti szinten jelentős arányú etnikai kisebbséget tömörítő régiókra.
36 Márpedig, ahogyan azt a Bizottság helyesen hangsúlyozza, a vitatott polgári kezdeményezés nyilvántartásba vétele még a polgári kezdeményezés sikere esetén sem befolyásolná semmilyen módon Bretagne közigazgatási felosztását, amely a Bretagne réunie célkitűzése.
37 Következésképpen a Bretagne réunie beavatkozási kérelmét el kell utasítani.
A költségekről
38 A Törvényszék eljárási szabályzata 87. cikkének 1. §‑a alapján a költségekről az eljárást befejező ítéletben vagy végzésben kell határozni. Minthogy Kovászna megye, a Bretagne réunie, Debrőd község és az EAJ‑PNV tekintetében a jelen végzéssel az eljárás befejeződik, határozni kell a beavatkozási kérelmeikkel összefüggésben felmerült költségekről.
39 Az eljárási szabályzat 87. cikkének 2. §‑a alapján a pervesztes felet kötelezik a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. A felperesek, Magyarország és Románia nem terjesztettek elő a költségekre vonatkozó kérelmet, a Szlovák Köztársaság pedig azt kérte, hogy a beavatkozók maguk viseljék saját költségeiket.
40 A Törvényszék szerint úgy kell határozni, hogy Kovászna megye, a Bretagne réunie, Debrőd község és az EAJ‑PNV – mivel kérelmeiket el kellett utasítani – maguk viselik saját költségeiket.
41 Mivel a jelen végzést a Törvényszék azelőtt hozta meg, hogy a felekkel közölték volna az EAJ‑PNV beavatkozási kérelmét, és azelőtt, hogy a feleknél ennek következtében költségek merülhettek volna fel, úgy kell határozni, hogy az EAJ‑PNV maga viseli saját költségeit.
A fenti indokok alapján
A TÖRVÉNYSZÉK ELSŐ TANÁCSÁNAK ELNÖKE
a következőképpen határozott:
1) A Törvényszék az Euzko Alderi Jeltzalea – Partido Nacionalista Vasco (EAJ‑PNV) beavatkozási kérelmét mint elfogadhatatlant elutasítja.
2) A Törvényszék Kovászna megye, a Bretagne réunie és Debrőd község beavatkozási kérelmeit elutasítja.
3) Kovászna megye, a Bretagne réunie, Debrőd község és az EAJ‑PNV maguk viselik saját költségeiket.
Luxembourg, 2015. május 18.