2018. március 23-án benyújtott kereset – Diusa Rendering és Assograssi kontra Bizottság

(T-201/18. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperesek: Diusa Rendering Srl (Piacenza, Olaszország), Assograssi - Associazione Nazionale Produttori Grassi e Proteine Animali (Buccinasco, Olaszország) (képviselő: M. Moretto avvocato)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

állapítsa meg, hogy az Európai Bizottság nem teljesítette az 1069/2009 rendeletből, a 178/2001 rendeletből és a 999/2001 rendeletből, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalma és az arányosság általános elveiből eredő kötelezettségeit azzal, hogy az 1999/648/EK határozat 5a. cikke szerinti eljárás alkalmazásában nem terjesztette a szabályozási bizottság elé szavazásra a szerves trágyák és talajjavítók 1069/2009 rendelet 43. cikkének (3) bekezdésében mindezidáig szereplő export-tilalmának felülvizsgálatát célzó intézkedések tervezetét;

az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperesek kijelentik, hogy míg 2011-ig a 2. (és/vagy 3.) kategóriába tartozó állati melléktermékekből származó szerves trágyák és talajjavítók harmadik országokba való exportálása engedélyezett volt a kérődzőkből nyert, feldolgozott állati fehérjét tartalmazó szerves trágyák és talajjavítók exportjára vonatkozó tilalom egyedüli kivételével, a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) (HL 2009. L 300, 1. o.) hatálybalépését és a szükséges végrehajtási rendelkezések elfogadásának a Bizottság által történő elmulasztását követően, a 2. kategóriába tartozó anyagokból származó szerves trágyák és talajjavítók harmadik országokba való exportálása jelenleg tilos. Ezt a tilalmat továbbra is alkalmazzák, jóllehet az Unió szinte valamennyi tagállamát elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országnak minősítették már, és az Office international des épizooties (OIE) által meghatározott nemzetközi szabvány nem ír elő hasonló tilalmat az ilyen minősítéssel rendelkező országokból származó szerves trágyák és talajjavítók tekintetében.

A felperesek kifejtik, hogy egyébiránt, míg az Unió a 2. kategóriába tartozó anyagokból származó szerves trágyák és talajjavítók harmadik országokba való exportálását tiltja még akkor is, ha azok elhanyagolható kockázatot jelentő tagállamokból származnak, ugyanezen termékek forgalmazását és használatát engedélyezi a területén, ekként elismeri, hogy a 1069/2009 rendelet és a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és tételek határon történő állat-egészségügyi ellenőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2011. február 25-i 142/2011/EU bizottsági rendelet (EGT-vonatkozású szöveg) (HL 2011 L 54, 1. o.) által előírt követelmények szerint előállított, 2. kategóriába tartozó anyagokból származó szerves trágyák és talajjavítók valójában nem jelentenek kockázatot az emberi és állati egészségre.

A felperesek számára, jóllehet az Unió a szerves trágyák és talajjavítók exportjának a szóban forgó, teljes körű tilalmát írja elő, lehetővé teszi nem csak azt, hogy harmadik országokból, ideértve az ellenőrzött vagy nem meghatározott kockázatú országokat, olyan élelmiszereket és takarmányokat importáljanak, amelyeket olyan harmadik országokból származó szerves trágyák és talajjavítók alkalmazásával állíthattak elő, amelyek nem szükségszerűen az Unió által a szerves trágyák és talajjavítók biztonsága tekintetében garantált szintet képviselik; de azt is, hogy olyan élő állatot és friss állathúst (sertést és baromfit) importáljanak, amelyeket közvetlenül a kérődzőkből nyert anyagból is előállított liszttel táplálhattak.

Az uniós gazdasági szereplőket a 2. kategóriába tartozó melléktermékekből származó szerves trágyák és talajjavítók exportjának tilalma folytán ért károk jelentősek.

A jogalapok és fontosabb érvek hasonlóak a T-189/18, Lipitalia 2000 és Assograssi kontra Bizottság ügyben előadott jogalapokhoz és fontosabb érvekhez.

A felperesek különösen a 1069/2009 rendelet 43. cikke (3) bekezdésének és 52. cikke (4) bekezdésének a megsértésére hivatkoznak.

____________