T‑237/08. sz. ügy

Abadía Retuerta, SA

kontra

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

„Közösségi védjegy – A CUVÉE PALOMAR közösségi szóvédjegy bejelentése – Feltétlen kizáró ok – Földrajzi jelzéseket tartalmazó borvédjegyek – TRIPs‑megállapodás – A 40/94/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének j) pontja (jelenleg a 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének j) pontja)”

Az ítélet összefoglalása

1.      Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Feltétlen kizáró okok – Olyan borvédjegyek vagy szeszesital‑védjegyek, amelyek olyan borok vagy szeszes italok azonosítására szolgáló földrajzi jelzést tartalmaznak, amelyek nem e földrajzi helyről származnak, vagy ilyen jelzésből állnak – Fogalom

(TRIPs‑megállapodás, 23. cikk; 40/94 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, j) pont)

2.      Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Feltétlen kizáró okok – Olyan borvédjegyek vagy szeszesital‑védjegyek, amelyek olyan borok vagy szeszes italok azonosítására szolgáló földrajzi jelzést tartalmaznak, amelyek nem e földrajzi helyről származnak, vagy ilyen jelzésből állnak

(40/94 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, j) pont, és 1493/1999 tanácsi rendelet, 52. cikk)

3.      Mezőgazdaság – Közös piacszervezés – Bor – Meghatározott termőhelyről származó minőségi borok – A földrajzi jelzések közösségi oltalma – Feltételek

(1493/1999 tanácsi rendelet, 52. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, és 54. cikk, (4) és (5) bekezdés)

4.      Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Feltétlen kizáró okok – Olyan borvédjegyek vagy szeszesital‑védjegyek, amelyek olyan borok vagy szeszes italok azonosítására szolgáló földrajzi jelzést tartalmaznak, amelyek nem e földrajzi helyről származnak, vagy ilyen jelzésből állnak – Megtévesztő jelleg – Összetéveszthetőség – Hatás hiánya

(40/94 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, j) pont)

5.      Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Feltétlen kizáró okok – Olyan borvédjegyek vagy szeszesital‑védjegyek, amelyek olyan borok vagy szeszes italok azonosítására szolgáló földrajzi jelzést tartalmaznak, amelyek nem e földrajzi helyről származnak, vagy ilyen jelzésből állnak – Határozott vagy határozatlan névelők – Hatás hiánya

(40/94 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, j) pont)

6.      Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Feltétlen kizáró okok – Olyan borvédjegyek vagy szeszesital‑védjegyek, amelyek olyan borok vagy szeszes italok azonosítására szolgáló földrajzi jelzést tartalmaznak, amelyek nem e földrajzi helyről származnak, vagy ilyen jelzésből állnak – A nagyközönség vagy az érdekeltek körében ismeretlen, bejegyzett eredetmegjelölésben szereplő név – Többjelentésű jelleg – Hatás hiánya

(40/94 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, j) pont)

1.      Bár a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (TRIPs) rendelkezéseinek nincs közvetlen hatályuk, a védjegyekről szóló szabályozást, beleértve a közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének j) pontját, amennyire lehetséges, e megállapodás szövegének és céljának a fényében kell értelmezni.

A 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének j) pontjában szereplő, a „bor […] földrajzi származására utaló jelzés” fogalmának francia változata eltér a TRIPs‑megállapodás 23. cikkében szereplő a fogalomtól. Azonban két másik nyelv is hiteles a többoldalú kereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulója eredményeinek összegzéséről szóló záróokmány alapján, amelynek szövegét francia, angol és spanyol nyelven készítették el. Így a „geographical indication identifying wines” szavakat használja mind a TRIPs‑megállapodás 23. cikke, mind a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének j) pontja e rendelkezések angol változatában. Továbbá a TRIPs‑megállapodás 23. cikkének spanyol változata az „indicación geográfica que identifique vinos” szavakat és az említett rendelet 7. cikke (1) bekezdése j) pontjának spanyol változata az „indicación geográfica que identifique el vino” szavakat használja. Következésképpen e rendelet 7. cikke (1) bekezdésének j) pontjában a borokat azonosító földrajzi jelzésekről, és nem a „bor […] földrajzi származására utaló” földrajzi jelzésekről van szó.

(vö. 67–72. pont)

2.      A CUVÉE PALOMAR szómegjelölés, amelynek a közösségi védjegyként történő lajstromozását a Nizzai Megállapodás értelmében vett 33. osztályba tartozó „borok” tekintetében kérték, a „valencia” bejelentett eredetmegjelölés fennállása miatt a közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének j) pontjában előírt feltétlen kizáró ok alá tartozik.

A spanyol jog szerint a „valencia” bejegyzett eredetmegjelöléssel oltalomban részesített termelési terület többek között a Clariano alrégióból áll, amely magában foglalja többek között az el Palomar nevű települést.

Az el Palomar név tehát a spanyol jogszabály és következésképpen a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999 rendelet 52. cikke értelmében földrajzi jelzésnek minősül valamely meghatározott termőhelyről származó minőségi bor (m. t. minőségi bor) esetében, amely rendelet meghatározza, hogy amennyiben egy tagállam egy meghatározott vidék nevét – beleértve valamely település nevét – használja egy m. t. minőségi bor jelölésére, akkor ezt a nevet nem lehet a borágazat olyan termékeinek jelölésére használni, amelyek nem e vidékről származnak, és/vagy amelyek nem a vonatkozó közösségi vagy nemzeti előírásoknak megfelelően kapták ezt a megnevezést.

Mivel az el Palomar név földrajzi jelzés valamely m. t. minőségi bor esetében, a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének j) pontja értelmében vett, bort azonosító földrajzi jelzésnek minősül.

A bejelentett védjeggyel érintett bor nem az el Palomar településről származik. A bejelentett védjegy következésképpen olyan földrajzi jelzésből áll, amely m. t. minőségi bort azonosít, miközben a bor, amely tekintetében a védjegyet bejelentették, nem e földrajzi helyről származik.

(vö. 82., 86–88., 110–112. pont)

3.      A földrajzi jelzéseknek a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999 rendeletben megállapított közösségi oltalma azon földrajzi jelzéseken alapul, amelyeket az említett rendelet releváns rendelkezéseinek tiszteletben tartása mellett a tagállamok jogszabályai állapítanak meg. Ez az oltalom ugyanis nem önálló közösségi eljárásból következik, és egy olyan mechanizmusból sem, amely alapján a tagállamok által elismert földrajzi jelzéseket egy kötelező hatályú közösségi jogi aktusba foglalják.

Az 1493/1999 rendelet 54. cikkének (4) és (5) bekezdéséből adódó egyetlen kötelezettség a tagállamokra nézve az általuk elismert meghatározott termőhelyről származó minőségi borok (m. t. minőségi borok) listájának a Bizottsággal történő közlése, feltüntetve az egyes m. t. minőségi borok esetében a termelésükre és előállításukra vonatkozó nemzeti rendelkezésekre történő utalásokat, a Bizottságra nézve pedig e listának a Hivatalos Lap C – és nem L – sorozatában való közzététele.

Mivel a földrajzi jelzéseknek az oltalma a tagállami jogszabályokból ered, ebből következik, hogy a harmadik személyekkel szemben azon nemzeti intézkedések érvényesíthetősége, amelyekkel a tagállamok egy meghatározott termőhely nevét vagy az 1493/1999 rendelet 52. cikke (2) bekezdésének megfelelően egy helyi közigazgatási egység vagy annak egy része, illetve egy helység nevét használják egy m. t. minőségi borra, e rendelkezéseknek az ezeket elfogadó tagállamnak a hivatalos lapjában történő közzétételéből következik.

(vö. 97–99. pont)

4.      A közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének j) pontjában előírt feltétlen kizáró ok arra való tekintet nélkül alkalmazandó, hogy a lajstromoztatni kívánt védjegy alkalmas‑e a közönség megtévesztésére, vagy hogy a termék származását illetően fennáll‑e az összetévesztés veszélye.

(vö. 120. pont)

5.      A közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének j) pontjában előírt kizáró ok alkalmazásához elegendő az, hogy a védjegyek olyan elemeket tartalmazzanak, vagy olyan elemekből álljanak, amelyek lehetővé teszik a szóban forgó földrajzi jelzés bizonyossággal történő azonosítását, anélkül hogy tekintetbe kellene venni azon határozott vagy határozatlan névelőket, amelyek esetlegesen a részét képezik. Ez csak akkor lenne másképp, ha a földrajzi jelzés egy névelőt tartalmazó hely nevéből állna, amely névelő e névtől elválaszthatatlan lenne, és amely annak saját és önálló jelentést kölcsönözne.

(vö. 125–126. pont)

6.      Mivel a bejelentett védjegy lajstromozását kizárólag azon indokkal kell a közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének j) pontja alapján megtagadni, hogy e védjegy borokat azonosító földrajzi jelzést tartalmaz vagy abból áll, miközben a borok nem e földrajzi helyről származnak, e feltétlen kizáró ok alkalmazhatóságának a szempontjából közömbös az a tény, hogy a bejegyzett eredetmegjelölésben szereplő név a nagyközönség vagy az érdekeltek körében ismeretlen, vagy hogy a földrajzi jelzés jelleget csökkentő többjelentésű szó.

(vö. 131. pont)