T‑474/12. sz. ügy

Giorgio Giorgis

kontra

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal

(védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

„Közösségi védjegy – Törlési eljárás – Közösségi térbeli védjegy – Két egybecsomagolt kehely formája – Feltétlen kizáró ok – Megkülönböztető képesség hiánya – A használat révén megszerzett megkülönböztető képesség hiánya – A 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja és (3) bekezdése”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (hetedik tanács), 2014. szeptember 25.

1.      Közösségi védjegy – A védjegyoltalomról való lemondás, a védjegyoltalom megszűnése és a védjegy törlése – Feltétlen törlési okok – A 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontjával ellentétes lajstromozás – A megkülönböztető képesség értékelése – Szempontok – A védjegy érintett vásárlóközönség általi észlelése – A vásárlóközönség figyelmének szintje

(207/2009 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

2.      Közösségi védjegy – A védjegyoltalomról való lemondás, a védjegyoltalom megszűnése és a védjegy törlése – Feltétlen törlési okok – A 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontjával ellentétes lajstromozás – Az áru csomagolásának formájából álló térbeli védjegy – Két egybecsomagolt kehely formája

(207/2009 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, b) pont és 52. cikk, (1) bekezdés, a) pont)

3.      Közösségi védjegy – A védjegyoltalomról való lemondás, a védjegyoltalom megszűnése és a védjegy törlése – Feltétlen törlési okok – A 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontjával ellentétes lajstromozás – Az áru csomagolásának formájából álló térbeli védjegy – Megkülönböztető képesség – Értékelési szempontok

(207/2009 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

4.      Közösségi védjegy – A védjegyoltalomról való lemondás, a védjegyoltalom megszűnése és a védjegy törlése – Feltétlen törlési okok – A 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontjával ellentétes lajstromozás – Több elemből álló védjegy – Az illetékes hatóságnak a védjegy minden egyes alkotóeleme vizsgálatára vonatkozó lehetősége – Az alkotóelemek kombinációja révén a vásárlóközönségben keltett összbenyomás figyelembevételének szükségessége

(207/2009 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

5.      Közösségi védjegy – A védjegyoltalomról való lemondás, a védjegyoltalom megszűnése és a védjegy törlése – Feltétlen törlési okok – A 7. cikkel ellentétes lajstromozás – A megtámadott védjegy azonosítása – A védjegynek a bejelentésben szereplő ábrázolása

(207/2009 tanácsi rendelet, 7. cikk és 52. cikk, (1) bekezdés, a) pont)

6.      Közösségi védjegy – A védjegyoltalomról való lemondás, a védjegyoltalom megszűnése és a védjegy törlése – Feltétlen törlési okok – A 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontjával ellentétes lajstromozás – Kivétel – A megkülönböztető képesség használat révén történő megszerzése – Térbeli védjegy – Értékelési szempontok

(207/2009 tanácsi rendelet, 7. cikk, (3) bekezdés)

1.      Valamely védjegy megkülönböztető képessége a közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében azt jelenti, hogy a védjegy lehetővé kell tennie a védjegybejelentésben szereplő áruknak egy adott vállalkozástól származóként történő azonosítását, és így ezen áruknak a más vállalkozások áruitól való megkülönböztetését. Valamely védjegy megkülönböztető képességét egyrészt a védjegybejelentésben szereplő árukra és szolgáltatásokra tekintettel, másrészt az adott áruk vagy szolgáltatások szokásosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos fogyasztóiból álló érintett vásárlóközönség észlelésére tekintettel kell értékelni.

E tekintetben, a fogyasztásra szolgáló élelmiszertermékeket illetően, amelyek célközönsége a fogyasztók összességéből áll, az a tény, hogy az átlagos fogyasztó ízlése és preferenciái szerint választ fagylaltot, még nem teszi figyelmének szintjét magassá. Ugyanis a mindennapi fogyasztásra szolgáló termékek, amelyeket általában szupermarketekben árusítanak, nem kerülnek sokba, azok megvásárlását nem előzi meg hosszas gondolkodás, és ezen indokok miatt nem lehet úgy tekinteni, hogy a fogyasztó a vásárláskor magas szintű figyelmet tanúsít.

(vö. 12., 13., 16., 17. pont)

2.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 18., 23., 29., 30., 34., 38., 40., 47. pont)

3.      Az áru csomagolásának külső megjelenéséből álló térbeli védjegy megkülönböztető képességének értékelésekor alkalmazott szempontok nem különböznek a védjegyek más típusainak esetében alkalmazandó szempontoktól. Ugyanakkor e szempontok alkalmazásakor figyelembe kell venni azt, hogy az érintett vásárlóközönség észlelése nem szükségszerűen azonos az áru csomagolásának külső megjelenéséből álló térbeli védjegy és az olyan szóvédjegy vagy ábrás védjegy esetében, amely az általa jelölt áruk külső megjelenésétől független megjelölésből áll. Az átlagos fogyasztók ugyanis – grafikai vagy szöveges elem hiányában – nem szoktak az áruk eredetére következtetni a formájuk vagy a csomagolásuk formája alapján, így nehezebbnek bizonyulhat az ilyen térbeli védjegy megkülönböztető képességét megállapítani, mint a szó‑ vagy ábrás védjegyekét.

Csak az olyan védjegy rendelkezik a közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett megkülönböztető képességgel, amely jelentős mértékben eltér az ágazat normáitól vagy szokásaitól, és ebből eredően be tudja tölteni alapvető, származást jelölő rendeltetését. Különösen az olyan áruk csomagolásából álló térbeli védjegyekkel kapcsolatban, amelyek az áru jellegéből adódóan becsomagolva kerülnek forgalomba, az ilyen védjegyeknek lehetővé kell tenniük a szokásosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos fogyasztó számára, hogy az érintett árut megkülönböztesse más vállalkozások áruitól anélkül, hogy vizsgálódna vagy összehasonlítgatna, illetve különösebb figyelmet szentelne a kérdésnek.

(vö. 19–21. pont)

4.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 22. pont)

5.      Amennyiben a megtámadott védjegynek a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) fellebbezési tanácsa által hozott határozatban szereplő leírása megfelel az említett védjegynek a védjegybejelentésben szereplő ábrázolásának, az a tény, hogy a felperes saját leírást ad a megtámadott védjegyről amely azonban nem szerepel sem a védjegybejelentési kérelemben, sem a lajstromkivonatban, nem elegendő annak megállapításához, hogy a fellebbezési tanács hibát vétett volna.

(vö. 36. pont)

6.      Kétségtelen, hogy egy térbeli védjegy használat révén akkor is megszerezheti a megkülönböztető képességet, ha egy szó‑ vagy ábrás védjeggyel együttesen használták. Ez a helyzet akkor, ha a védjegy az áru formájából vagy csomagolásából áll, és rendszeresen magán viseli azt a szóvédjegyet, amellyel ellátva forgalmazzák. Ilyen megkülönböztető képességet többek között az érintett vásárlóközönségnek a megjelöléssel való megismertetésének általános folyamata révén lehet megszerezni.

Mindazonáltal a megjelölésnek a termék iránt érdeklődők köre által mint adott vállalkozástól származóként való azonosítását a védjegy védjegyként történő használatának segítségével lehet elvégezni. A „védjegy védjegyként történő használata” kifejezést úgy kell érteni, hogy az a védjegy azon használatára vonatkozik, melynek célja az áru vagy szolgáltatás meghatározott vállalkozástól származóként történő azonosítása a termék vagy a szolgáltatás iránt érdeklődők köre részéről. Így tehát nem minden védjegyhasználat minősül feltétlenül védjegyként történő használatnak. Márpedig csak akkor lehet adott esetben ilyen értelmű, vagyis arra utaló elsődleges jelet látni, hogy a megtámadott védjegyet képező, a szóban forgó termékek csomagolása térbeli formájának sajátos aspektusa lehetővé teszi annak a más gyártóktól származóktól való megkülönböztetését, ha a megtámadott védjegy jogosultja konkrétan alátámasztja az állítást, hogy a szóban forgó termékek csomagolását az érintett fogyasztók főként a termék kereskedelmi származására utaló jelölésként őrzik meg az emlékezetükben.

(vö. 55–57. pont)