T‑30/01–T‑32/01. és T‑86/02–T‑88/02. sz. egyesített ügyek
Territorio Histórico de Álava – Diputación Foral de Álava és társai
kontra
az Európai Közösségek Bizottsága
„Állami támogatások – A tagállam valamely területi egysége által nyújtott adókedvezmények – Adómentességek – A támogatási programokat a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító és a kifizetett támogatások visszatéríttetését elrendelő határozatok – Új támogatásnak vagy létező támogatásnak való minősítés – Működési támogatások – A bizalomvédelem elve – A jogbiztonság elve – Az EK 88. cikk (2) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárást megindító határozat – Okafogyottság”
Az ítélet összefoglalása
1. Eljárás – Beavatkozás – Elfogadhatóság – Az elfogadhatóságot megállapító korábbi végzést követő felülvizsgálat
(A Bíróság alapokmánya, 40. cikk, második bekezdés)
2. Eljárás – Beavatkozás – Érdekelt személyek – Reprezentatív egyesület, amelynek célja tagjainak védelme – A tagokat érintő elvi kérdéseket felvető ügyekben való elfogadhatóság
(A Bíróság alapokmánya, 40. cikk, második bekezdés, és 53. cikk, első bekezdés)
3. Államok által nyújtott támogatások – Létező támogatások és új támogatások – Létező támogatásnak való minősítés – Szempontok – A végrehajtásának időpontjában támogatásnak nem minősülő intézkedés
(EK 87. cikk és EK 88. cikk; 659/1999 tanácsi rendelet, (1) cikk, b) pont, v. alpont)
4. Államok által nyújtott támogatások – Létező támogatások és új támogatások – Létező támogatásnak való minősítés – Szempontok – A közös piac fejlődése
(EK 87. cikk és EK 88. cikk; 659/1999 tanácsi rendelet, (1) cikk, b) pont, v. alpont)
5. Államok által nyújtott támogatások – Létező támogatások és új támogatások – Létező támogatásnak való minősítés – Szempontok – A Bizottság által engedélyezett általános támogatási program
(EK 87., EK 88. és EK 253. cikk; 659/1999 tanácsi rendelet, (1) cikk, b) pont, ii. alpont)
6. Államok által nyújtott támogatások – A Bizottság által végzett vizsgálat – Valamely támogatásnak a közös piaccal való összeegyeztethetősége
(EK 87. cikk és EK 88. cikk, 98/C 74/06 bizottsági közlemény)
7. Államok által nyújtott támogatások – Tilalom – Eltérések – A Bizottság mérlegelési jogköre
(EK 87. cikk, (3) bekezdés)
8. Államok által nyújtott támogatások – Tilalom – Eltérések – Az EK 87. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerinti eltérés hatálya alá tartozó támogatások – Működési támogatás – Kizártság
(EK 87. cikk, (3) bekezdés, c) pont)
9. Megsemmisítés iránti kereset – Jogalapok – A védelemhez való jog megsértése
(EK 230. cikk)
10. Közösségi jog – Elvek – Védelemhez való jog – A Bizottság által indított közigazgatási eljárásokra való alkalmazás – Támogatási tervek vizsgálata – Terjedelem
(EK 88. cikk, (2) bekezdés; 659/1999 tanácsi rendelet, 6. cikk, (1) bekezdés)
11. Államok által nyújtott támogatások – A Bizottság által végzett vizsgálat – A 659/1999 rendelet elfogadását megelőző vizsgálati eljárás – Konkrét határidőkhöz kötés hiánya – Korlát – A jogbiztonság követelményeinek tiszteletben tartása – A panasz miatt indított előzetes vizsgálat ésszerű időn belüli lefolytatására vonatkozó kötelezettség
(EK 88. cikk; 659/1999 tanácsi rendelet)
12. Államok által nyújtott támogatások – Jogellenes támogatás visszatéríttetése – Az EK 88. cikk eljárási szabályainak megsértésével nyújtott támogatás – A kedvezményezettek esetleges jogos bizalma – Védelem – Feltételek és korlátok
(EK 88. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés)
13. Államok által nyújtott támogatások – Jogellenes támogatás visszatéríttetése – Az EK 88. cikk eljárási szabályainak megsértésével nyújtott támogatás – A kedvezményezettek esetleges jogos bizalma – Védelem – Feltételek és korlátok – Kivételes körülmények
(EK 88. cikk; 83/C 318/03 bizottsági közlemény)
14. Közösségi jog – Elvek – Bizalomvédelem – Korlátok
(EK 88. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés)
15. Államok által nyújtott támogatások – Közigazgatási eljárás – Az érintettek meghallgatáshoz való joga
(EK 88. cikk, (2) bekezdés; 659/1999 tanácsi rendelet, 6. cikk, (1) bekezdés)
16. Államok által nyújtott támogatások – Állami intézkedés vonatkozásában hivatalos vizsgálati eljárás megindítását elrendelő bizottsági határozat – Joghatások
(EK 88. cikk, (2) bekezdés)
1. Azon tény, hogy az Elsőfokú Bíróság korábbi végzésben engedélyezte valamely személy beavatkozását az egyik fél kérelmeinek támogatása végett, nem zárja ki, hogy újra megvizsgálják a beavatkozásának megengedhetőségét.
(vö. 95. pont)
2. A tagjaikat érintő elvi kérdéseket felvető ügyekben a tagok védelmét célzó reprezentatív egyesületek beavatkozáshoz való joga széles értelmezésének célja az, hogy lehetővé tegye az ügyek hátterének jobb értékelését, elkerülve az egyéni beavatkozások magas számát, amely veszélyeztetné az eljárás hatékonyságát és megfelelő lefolytatását.
Az adómentességi rendszerek jogellenességét és a közös piaccal való összeegyeztethetetlenségét megállapító, valamint az e címen kifizetett támogatások visszatéríttetését elrendelő bizottsági határozatok ellen benyújtott megsemmisítés iránti keresetek keretében a beavatkozáshoz fűződő jogos érdeket igazol azon ágazatközi konföderatív szakmai szervezet, amelynek célja különösen a vállalkozások képviselete és érdekeinek védelme, amely vállalkozások közül néhány az említett adórendszerek címén nyújtott támogatások tényleges kedvezményezettje, és amely szervezet továbbá részt vett a kérdéses határozatok elfogadásához vezető közigazgatási eljárásban.
(vö. 97–104. pont)
3. A Szerződés különböző eljárásokat vezet be, aszerint hogy létező vagy új támogatásokról van‑e szó. Míg az új támogatásokat az EK 88. cikk (3) bekezdésének megfelelően előzetesen be kell jelenteni a Bizottságnak, és nem hajthatók végre mindaddig, amíg az eljárásban végleges határozat nem születik, a létező támogatások az EK 88. cikk (1) bekezdésének megfelelően jogszerűen végrehajthatók, amíg a Bizottság nem állapítja meg a közös piaccal való összeegyeztethetetlenségüket. A létező támogatások tehát adott esetben csak a jövőre vonatkozó joghatásokkal bíró, összeegyeztethetetlenséget megállapító határozat tárgya lehetnek.
Az EK 88. cikk alkalmazásáról szóló 659/1999 rendelet 1. cikke b) pontjának v. alpontja értelmében létező támogatásnak minősül többek között az „olyan támogatás, amelyet létező támogatásnak kell tekinteni, mert megállapítható, hogy a hatálybalépése idején nem minősült támogatásnak, és ezt követően – a közös piac fejlődésének eredményeként, és anélkül, hogy a tagállam módosította volna – vált támogatássá”.
Az állami támogatásoknak a Szerződés és a 659/1999 rendelet által így meghatározott vizsgálata keretében valamely intézkedés létező támogatásnak való minősítése során nem fogadható el, hogy a Bizottság hallgatólagos határozattal olyan álláspontot fogadhat el, amely szerint a bejelentés tárgyát nem képező adott intézkedés a hatálybalépése idején nem minősült állami támogatásnak.
Kizárólag az intézmény hallgatása ugyanis nem keletkeztethet a jogalany érdekeit sértő, kötelező joghatásokat, kivéve ha e következményt a közösségi jog valamely rendelkezése kifejezetten előírja. A közösségi jog bizonyos konkrét esetekben előírja, hogy az intézmény hallgatása határozat erejével bír, ha ezen intézményt állásfoglalásra hívták fel, és bizonyos határidő lejártáig nem nyilatkozott. Ilyen kifejezett rendelkezések hiányában, amelyek határidőt állapítanak meg, amelynek lejárta után a hallgatólagos határozatot meghozottnak kell tekinteni, és amelyek meghatározzák e határozat tartalmát, az intézmény tétlensége nem tekinthető határozatnak, anélkül hogy ez ne sértené a Szerződés által létrehozott jogorvoslati rendszert.
Márpedig az állami támogatások területén alkalmazandó szabályok nem írják elő, hogy a Bizottság hallgatása a támogatás hiányára vonatkozó hallgatólagos határozatnak felel meg, különösen ha a kérdéses intézkedéseket nem jelentették be neki. A Bizottság ugyanis, amely kizárólagos hatáskörrel rendelkezik valamely támogatás közös piaccal való esetleges összeegyeztethetetlenségének megállapítására, az állami intézkedésre vonatkozó előzetes vizsgálati szakasz végén köteles az érintett tagállam vonatkozásában vagy a támogatás hiányát, vagy a közös piaccal összeegyeztethető támogatás fennállását, vagy az EK 88. cikk (2) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárás megindításának szükségességét megállapító határozatot hozni. Az ilyen határozat nem lehet hallgatólagos, és nem lehet a Bizottság hallgatásának következménye.
Pusztán azon tény, hogy a Bizottság az adott állami intézkedés vonatkozásában viszonylag hosszú időn keresztül nem indította meg a hivatalos vizsgálati eljárást, önmagában nem ruházhatja fel ezen intézkedést a létező támogatás objektív jellegével, amennyiben támogatásról van szó. Az e tekintetben esetlegesen fennálló bizonytalanságok legfeljebb úgy tekinthetők, hogy jogos bizalmat keltettek a kedvezményezettekben, ami megakadályozza a múltban kifizetett támogatás visszatéríttetését.
(vö. 133–134., 148–153. pont)
4. Az EK 88. cikk alkalmazásáról szóló 659/1999 rendelet 1. cikke b) pontjának v. alpontjában foglalt „közös piac fejlődésének” fogalmát a szóban forgó intézkedéssel érintett ágazat gazdasági és jogi környezetének változásaként is lehet értelmezni. Ilyen változást eredményezhet többek között a versenynek kezdetben ki nem tett piac liberalizációja is. E fogalom ugyanakkor nem vonatkozik arra az esetre, amikor a Bizottság egyedül a Szerződés állami támogatásokkal kapcsolatos szabályainak szigorúbb alkalmazása alapján változtatja meg álláspontját. E tekintetben valamely állami intézkedés létező támogatás vagy új támogatás jellege nem függhet a Bizottság szubjektív értékelésétől, és azt a Bizottság minden korábbi közigazgatási gyakorlatától függetlenül kell eldönteni.
Ebből következik, hogy kizárólag az állami támogatásokra vonatkozó politika fejlődésének megállapítása önmagában nem elegendő a 659/1999 rendelet 1. cikke b) pontjának v. alpontja értelmében vett „közös piac fejlődésének” megvalósulásához, mivel magának az állami támogatásnak az EK 87. cikkből eredő objektív fogalma nem módosult.
(vö. 173–175., 186. pont)
5. Az EK 88. cikk alkalmazásáról szóló 659/1999 rendelet 1. cikke b) pontjának ii. alpontja, amely kimondja, hogy létező támogatás: az „engedélyezett támogatás, azaz olyan támogatási programok és egyedi támogatások, amelyeket a Bizottság vagy a Tanács engedélyezett”, különösen azon támogatási intézkedésekre vonatkozik, amelyek a Bizottság által hozott, összeegyeztethetőséget megállapító határozat tárgyát képezték, amely határozat szükségképpen kifejezett. A Bizottságnak ugyanis az EK 87. cikkben foglalt feltételek tekintetében kell nyilatkoznia a kérdéses intézkedések közös piaccal való összeegyeztethetőségéről, és az EK 253. cikk alapján meg kell indokolnia az ilyen határozatot.
Továbbá, amikor arra hivatkoznak, hogy valamely korábban engdélyezett program alapján egyedi intézkedéseket nyújtottak, a Bizottságnak az EK 88. cikk (2) bekezdésében foglalt eljárás megindítása előtt meg kell vizsgálnia, hogy a kérdéses program kiterjed‑e, vagy sem ezekre az intézkedésekre, és igenlő válasz esetén, hogy azok megfelelnek‑e az e programot jóváhagyó határozatban meghatározott feltételeknek. Csak az e vizsgálat alapján levont nemleges következtetés esetén tekintheti a Bizottság új támogatásoknak a kérdéses intézkedéseket. Ellenben igenlő következtetés esetén a Bizottságnak ezeket az intézkedéseket létező támogatásokként kell kezelnie az EK 88. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott eljárás szerint. Annak eldönthetősége érdekében, hogy az egyedi intézkedések megfelelnek‑e, vagy sem a kérdéses programot jóváhagyó határozatban meghatározott feltételeknek, e jóváhagyó határozatnak szükségképpen kifejezettnek kell lennie.
(vö. 194–197. pont)
6. A Bizottság annyiban van kötve az állami támogatások ellenőrzése terén általa elfogadott keretszabályokhoz és közleményekhez, amennyiben azok nem térnek el a Szerződés rendelkezéseitől.
Mivel a regionális állami támogatásokról szóló 1998. évi iránymutatás kimondja, hogy a Bizottság a regionális támogatások közös piaccal való összeegyeztethetőségét ennek az iránymutatásnak az alapján állapítja meg, amint az hatályba lép, kivéve azokat a támogatási terveket, amelyeket még azelőtt bejelentenek, hogy ezt az iránymutatást közölnék a tagállamokkal, és amelyekre nézve a Bizottság még nem hozott végső határozatot, az iránymutatás elfogadását megelőzően bejelentés nélkül végrehajtott általános támogatási programok jogellenességét és a közös piaccal való összeegyeztethetetlenségét megállapító határozatokban az említett iránymutatásnak a Bizottság általi alkalmazása nem minősülhet a jogbiztonság elve megsértésének.
Mindenesetre, még ha úgy tekinthető is, hogy az említett iránymutatás alkalmazása szabálytalanságot eredményezhet, ez csak annyiban vonja maga után a kérdéses határozatok jogellenességét, és ennélfogva megsemmisítésüket, ha e szabálytalanság befolyásolhatja a határozatok tartalmát. Ha ugyanis megállapítást nyerne, hogy e szabálytalanság hiányában a Bizottság azonos eredményre jutott volna, amennyiben a szóban forgó hiba semmiképpen sem befolyásolhatta a megtámadott határozatok tartalmát, nincs helye e határozatok megsemmisítésének.
(vö. 214–220. pont)
7. A Bizottság az EK 87. cikk (3) bekezdésének alkalmazása során széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik, amelynek gyakorlása közösségi összefüggésben megvalósítandó, összetett gazdasági és társadalmi értékeléseket foglal magában. A bírósági felülvizsgálat ezen mérlegelési jogkör tekintetében az eljárási és az indokolási szabályok betartásának vizsgálatára, valamint a megállapított tények tárgyi pontosságának, továbbá a téves jogalkalmazás, a tényekre vonatkozó nyilvánvaló mérlegelési hiba és a hatáskörrel való visszaélés hiányának ellenőrzésére korlátozódik.
(vö. 223. pont)
8. A működési támogatások arra irányulnak, hogy csökkentsék a vállalkozás által mindennapos üzletvezetése vagy rendes tevékenysége keretében általában viselendő költségeket. Azon adórendszerek, amelyek részben mentesítik a kedvezményezett vállalkozásokat a társasági adó alól, nem beruházási vagy foglalkoztatási támogatás jellegűek, hanem működési támogatás jellegűek, azon tény ellenére, hogy az említett rendszerekhez való hozzáférés a minimális beruházás megvalósításának és minimális számú munkahely létrehozásának kötelezettségétől függ, mivel a kérdéses adómentességeket a kedvezményezett vállalkozások által elért nyereség alapján, nem pedig a megvalósított beruházások összege vagy a létrehozott munkahelyek száma alapján számítják ki.
(vö. 226–229. pont)
9. Mivel valamely tagállam védelemhez való jogának megsértése jellegénél fogva egyénhez kötődő jogellenességnek minősül, e jogsértésre a támogatási intézkedések jogellenességét és a közös piaccal való összeegyeztethetetlenségét megállapító, az említett tagállamhoz címzett bizottsági határozat ellen benyújtott megsemisítés iránti kereset keretében csak e tagállam hivatkozhat.
(vö. 238–239. pont)
10. A támogatási tervek Bizottság általi vizsgálatára vonatkozó eljárás keretében a védelemhez való jog tiszteletben tartásának elve megköveteli, hogy az érintett tagállam lehetőséget kapjon álláspontjának ismertetésére az érdekelt harmadik személyek által az EK 88. cikk (2) bekezdésének megfelelően tett azon észrevételek tekintetében, amelyekre a Bizottság a határozatát alapozni kívánja, és amennyiben a tagállam nem kapott lehetőséget arra, hogy ezen észrevételek tekintetében az álláspontját kifejtse, a Bizottság az ezen állammal szemben hozott határozatát nem alapozhatja ezekre az észrevételekre. Az ilyen jogsértés megsemmisítést azonban csak akkor von maga után, ha e szabálytalanság nélkül az eljárás más eredményre vezethetett volna.
Nem minősülhet ilyen szabálytalanságnak azon tény, hogy a Bizottság nem vette figyelembe a tagállam azon észrevételeit, amelyeket egy érdekelt harmadik személy által benyújtott, a jogalap nélkül nyújtott támogatások visszatéríttetése iránti kérelemmel kapcsolatban tett, mivel az említett határozat nem az említett észrevételekben megfogalmazott követelésen alapul, és a támogatások visszatéríttetésének elrendelése annak logikus, szükségszerű és kizárólagos következménye, hogy a Bizottság előzetesen bizonyította a kérdéses támogatások jogellenes és a közös piaccal összeegyeztethetetlen jellegét.
(vö. 241–244. pont)
11. Noha az EK 88. cikk alkalmazásáról szóló 659/1999 rendelet hatálybalépéséig a Bizottság a támogatási intézkedések vizsgálata tekintetében nem volt konkrét határidőkhöz kötve, ügyelnie kellett arra, hogy a jogbiztonság alapvető követelményének tiszteletben tartása érdekében ne késlekedjen határozatlan ideig jogköreinek gyakorlásával.
Mivel ugyanis az állami támogatások közös piaccal való összeegyeztethetőségének értékelése a Bizottság kizárólagos hatáskörébe tartozik, a Bizottságnak a Szerződés állami támogatásokra vonatkozó alapvető rendelkezései gondos végrehajtásának érdekében alaposan és pártatlanul kell megvizsgálnia a közös piaccal összeegyeztethetetlen támogatást bejelentő panaszt. Ebből következik, hogy a Bizottság nem hosszabbíthatja korlátlanul a panasz tárgyát képező állami intézkedések előzetes vizsgálatát. Valamely panasz vizsgálata időtartamának ésszerű jellegét minden ügy egyedi körülményei, különösen az ügy összefüggései, a Bizottság által folytatott eljárás különböző szakaszai és az ügy összetettsége alapján kell értékelni.
A Bizottságnak a támogatási programokról való tudomásszerzésének időpontja és az EK 88. cikk (2) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárás megindításának időpontja között eltelt hat és fél éves időtartam az említett programok hátterére tekintettel nem minősül olyan ésszerűtlenül hosszú időnek, amelynek következtében az előzetes vizsgálati eljárás sértette volna a jogbiztonság elvét és a gondos ügyintézés elvét, mivel egyrészről a kérdéses intézkedések megkövetelték a nemzeti jogszabályok alapos vizsgálatát, valamint a mind az érintett tagállam adórendszerére, mind pedig a többi tagállamban hatályban lévő autonóm adórendszerekre vonatkozó jelentős gyűjtő‑ és elemzőmunkát, másrészről pedig az eljárás időtartama nagy részben a nemzeti hatóságoknak tudható be, amelyek a kérdéses rendszerek bejelentését elmulasztva azt is megtagadták, hogy a Bizottságnak megfelelő tájékoztatást nyújtsanak, és mivel a Bizottság az állami támogatások területén rendelkezésére álló mérlegelési mozgástere keretében ezen időszakban úgy ítélhette meg, hogy gyorsabban kell lefolytatnia más – ugyan eltérő, azonban ugyanezen hatóságok által elfogadott és ugyanazon típusú jogi problémákat felvető intézkedésekre vonatkozó – eljárásokat.
(vö. 259–277. pont)
12. A valamely támogatás szabályszerűségébe vetett jogos bizalomra csak abban az esetben lehet hivatkozni, ha ezt a támogatást az EK 88. cikkben előírt eljárás betartásával nyújtották. Ugyanis a regionális hatóságnak és a gondosan eljáró gazdasági szereplőnek rendes körülmények között meg kell tudnia győződni arról, hogy ezen eljárást betartották. Ezen elvek támogatási programok esetében is alkalmazandók, mivel az EK 88. cikk nem tesz különbséget aszerint, hogy támogatási programokról vagy egyedi támogatásokról van‑e szó.
Nem lehet azonban kizárni annak lehetőségét, hogy a be nem jelentett, és ezért jogellenes támogatás kedvezményezettjei a támogatás visszatérítésének vitatása érdekében olyan rendkívüli körülményekre hivatkozzanak, amelyek jogszerűen megalapozhatták az e támogatás szabályszerű jellegébe vetett bizalmukat.
(vö. 278–282. pont)
13. Azon tény, hogy az Európai Unió Hivatalos Lapjában nem tették közzé a jogellenes támogatásokról szóló 1983. évi közleményben előírt konkrét figyelmeztetést, amely a jogellenesen, azaz anélkül nyújtott támogatás kedvezményezettjeit figyelmezteti, hogy a Bizottság a támogatás közös piaccal való összeegyeztethetőségéről végleges határozatot hozott volna, nem minősülhet olyan rendkívüli körülménynek, amely megalapozhatna bármilyen, az így előzetes bejelentés nélkül nyújtott támogatás szabályszerűségébe vetett bizalmat.
Bármilyen más értelmezés e közleményt az EK 88. cikk (3) bekezdésével ellentétes hatállyal ruházná fel.
Ugyanis, noha a Bizottság a mérlegelési jogkörének gyakorlásához saját maga számára útmutatást adhat olyan jogi aktusok által, mint az iránymutatások, ezt csak annyiban teheti meg, amennyiben ezek az aktusok az intézmény által követendő irányokra utaló szabályokat tartalmaznak, és nem térnek el a Szerződés szabályaitól.
Márpedig a jogellenesen nyújtott támogatások visszavonható jellege az EK 88. cikk (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség hatékony érvényesüléséből ered, és nem függ attól, hogy az említett közleményben előírt figyelmeztetést a Hivatalos Lapban közzétették‑e, vagy sem. Közelebbről a jogellenesen nyújtott támogatások visszatéríttetését nem teheti lehetetlenné kizárólag azon tény, hogy a Bizottság ilyen figyelmeztetést nem tett közzé, anélkül hogy ez ne sértené az állami támogatások Szerződés által létrehozott ellenőrzési rendszerét.
(vö. 305–308. pont)
14. Noha a jogos bizalom tiszteletben tartásának elve a Közösség alapelvei közé tartozik, a gazdasági szereplők nem bízhatnak joggal olyan helyzet fennmaradásában, amelyet a közösségi intézmények mérlegelési jogkörük keretein belül módosíthatnak. Ezen elv egyértelműen alkalmazandó a versenypolitika keretében, amelyre a Bizottság széles mérlegelési jogköre jellemző. Erről van szó azon kérdést illetően, hogy a jogellenesen nyújtott támogatások visszatéríttetéséről való lemondás rendkívüli körülmények fennállásával kapcsolatos feltételei teljesülnek‑e. Így az e területet érintő egyéb ügyekre vonatkozó határozatok csak tájékoztató jellegűek, és nem alapozhatják meg a jogos bizalmat, mivel a körülmények minden ügyben sajátosak.
(vö. 310–312. pont)
15. A állami támogatások vizsgálatára vonatkozó eljárás keretében az EK 88. cikk (2) bekezdése értelmében vett érdekeltek maguk nem tarthatnak igényt a Bizottsággal való olyan kontradiktórius vitára, mint amely a támogatás nyújtásáért felelős tagállamot megilleti.
(vö. 332. pont)
16. Az EK 88. cikk (2) bekezdése szerinti, a hivatalos vizsgálati eljárást megindító határozat az általa érintett intézkedések jogszerűségét illetően önmagában semmilyen visszafordíthatatlan joghatást nem keletkeztet. Ugyanis kizárólag az ezen intézkedéseket véglegesen támogatásoknak minősítő végleges határozat állapítja meg azok jogellenességét.
(vö. 349. pont)