T‑304/09. sz. ügy

Tilda Riceland Private Ltd

kontra

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

„Közösségi védjegy – Felszólalási eljárás – A BASmALI közösségi ábrás védjegy bejelentése – A korábbi BASMATI lajstromozatlan védjegy és megjelölés – Viszonylagos kizáró ok – A 40/94/EK rendelet 8. cikkének (4) bekezdése (jelenleg a 207/2009/EK rendelet 8. cikkének (4) bekezdése)”

Az ítélet összefoglalása

Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Nem lajstromozott védjegy, illetve a gazdasági tevékenység körében használt más megjelölés jogosultjának felszólalása – Feltételek – A megjelöléshez fűződő jogok felszólaló általi megszerzésének bizonyítása – A felszólalás alátámasztásaként hivatkozott nemzeti jog figyelembevétele

(40/94 tanácsi rendelet, 8. cikk, (4) bekezdés)

A közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet 8. cikkének (4) bekezdése értelmében a nem lajstromozott védjegy, illetve a helyi jelentőségűt meghaladó mértékű kereskedelmi forgalomban használt bármely más megjelölés jogosultjának felszólalása alapján nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, ha – az irányadó tagállami jogszabályok szerint – a megjelöléshez fűződő jogokat a közösségi védjegybejelentés bejelentési napjánál, illetve – elsőbbség igénylése esetén – az elsőbbség napjánál korábban szerezték meg, vagy ha a megjelöléshez fűződő jogok alapján a jogosult megtilthatja a későbbi védjegy használatát. Ebből következik, hogy a 40/94 rendelet 8. cikke (4) bekezdése alkalmazásának egyik feltétele az, hogy a felszólaló bizonyítsa, hogy ő a felszólalásának alátámasztásaként hivatkozott megjelölés jogosultja. E feltétel magában foglalja azt is, hogy a felszólalónak bizonyítania kell az említett megjelöléshez fűződő jogok megszerzését. E jogok alapján tiltható meg – e rendelkezés szerint – a későbbi védjegy használata. Az a kérdés, hogy a felszólaló megszerezte‑e a valamely lajstromozatlan védjegyhez vagy valamely kereskedelmi forgalomban használt megjelöléshez fűződő jogokat – és így a hivatkozott megjelölésnek valóban ő‑e a az említett rendelkezés értelmében vett jogosultja –, nem függetleníthető a felszólalás alátámasztásaként hivatkozott nemzeti jogtól. Ugyanis az alkalmazandó nemzeti jog ebben az összefüggésben főként úgy merül fel, hogy annak segítségével határozhatók meg az említett rendelkezés alapján előterjesztett felszólalás alátámasztásaként hivatkozott megjelöléshez fűződő jogok megszerzésének szabályai.

(vö. 16., 17., 22. pont)