Language of document : ECLI:EU:T:2021:202

A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (első tanács)

2021. április 21.(*)

„Közbeszerzési szerződések – Közbeszerzési eljárás – A pornak és a nitrogén‑oxidoknak a Kosovo B hőerőmű B1 és B2 egységében történő csökkentése – A részvételi jelentkezés elutasítása – A válaszban benyújtott, megsemmisítés iránti kérelem – Új kereseti kérelmek – Nyilvánvaló elfogadhatatlanság – A kiválasztási szempontok eljárás során történő módosítása – Egyenlő bánásmód”

A T‑525/19. sz. ügyben,

az Intering Sh.p.k (székhelye: Obiliq [Koszovó]),

a Steinmüller Engineering GmbH (székhelye: Gummersbach [Németország]),

a Deling d.o.o. za proizvodnju, promet i usluge (székhelye: Tuzla [Bosznia‑Hercegovina]),

a ZMVikom d.o.o. za proizvodnju, konstrukcije i montažu (székhelye: Šibenik [Horvátország])

(képviseli őket: R. Spielhofen ügyvéd)

felpereseknek

az Európai Bizottság (képviselik: J. Estrada de Solà, B. Bertelmann és M. Kellerbauer, meghatalmazotti minőségben)

alperes ellen

egyrészt a felpereseknek a EuropeAid/140043/DH/WKS/XK ajánlati felhívásra vonatkozó meghívásos közbeszerzési eljárásba való részvételi jelentkezését elutasító, 2019. július 30‑i Ares(2019) 4979920 bizottsági határozat, másrészt az említett szerződés odaítéléséről szóló, 2019. október 18‑i határozat megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelme tárgyában,

A TÖRVÉNYSZÉK (első tanács),

tagjai: H. Kanninen elnök, O. Porchia és M. Stancu (előadó) bírák,

hivatalvezető: E. Coulon,

meghozta a következő

Ítéletet

 A jogvita előzményei

1        Az Európai Bizottság által képviselt Európai Unió 2019. március 19‑én a EuropeAid/140043/DH/WKS/XK referenciaszámon közzétette a pornak és a nitrogén‑oxidoknak a Kosovo B hőerőmű B1 és B2 egységében történő csökkentésére vonatkozó szerződés odaítélésére irányuló közbeszerzési eljárásra vonatkozó, közbeszerzési eljárást megindító hirdetményt (a továbbiakban: hirdetmény).

2        A 2019. április 17‑i 2. sz. helyesbítéssel módosított hirdetmény 17.2. pontja tartalmazza a részvételre jelentkező műszaki és szakmai alkalmasságára vonatkozó kiválasztási és odaítélési szempontokat.

3        A hirdetmény 17.2. pontjának a) alpontja előírja, hogy a részvételre jelentkezőnek az elmúlt nyolc évben legalább egy, lignittüzelésű, legalább 200 megawatt (MW) névleges elektromos teljesítményű erőművekre vonatkozó, az említett hirdetményben pontosan meghatározott bizonyos kategóriákat magában foglaló, ugyanolyan jellegű és összetettségű projektet kellett megvalósítania.

4        A hirdetmény 17.2. pontjának c) alpontja szerint a társvállalkozástól vagy konzorciumtól származó ajánlat esetén annak fő tagjának kapacitással kell rendelkeznie arra, hogy a szerződés munkálatainak legalább 40%‑át a saját eszközeivel teljesítse.

5        A hirdetményben a szóban forgó szerződés odaítélése tekintetében előírt eljárás meghívásos eljárás volt. A hirdetmény 13. pontja e tekintetben pontosítja, hogy a beérkezett részvételi jelentkezések alapján elvégeznek egy előválogatást, és hogy az ajánlatkérő szerv csak a kiválasztási szempontoknak megfelelő részvételre jelentkezőket válassza ki előzetesen, és hívja fel ajánlattételre (a továbbiakban: szűkített lista). Ezenkívül a hirdetményben az szerepelt, hogy a beérkezett részvételi jelentkezések alapján négy–hat pályázót hívnak fel arra, hogy részletes ajánlatot nyújtsanak be a szóban forgó szerződés keretében.

6        A felperesek, az Intering Sh.p.k, a Steinmüller Engineering GmbH, a Deling d.o.o. za proizvodnju, promet i usluge és a ZM‑Vikom d.o.o. za proizvodnju, konstrukcije i montažu konzorciumot alkottak, és kinyilvánították az eljárásban való részvételi szándékukat azáltal, hogy az előírt, 2019. május 6‑ig tartó határidőn belül bizonyos dokumentumokat tartalmazó részvételi jelentkezést nyújtottak be.

7        A részvételi jelentkezés benyújtására előírt határidő lejártát követően az értékelő bizottság három alkalommal felhívta a felpereseket, hogy adjanak felvilágosítást a benyújtott dokumentumokra vonatkozóan.

8        A felperesek válaszoltak az információkérésekre.

9        A konzorcium vezető tagjának, az Interingnek címzett, 2019. június 7‑i Ares(2019)3677456 referenciaszámú levelében a Bizottság arról tájékoztatta a felpereseket, hogy részvételi jelentkezésük nem került bele az előválogatásba, mivel nem felelt meg a hirdetmény 17.2. pontjának a) és c) alpontjában foglalt szempontoknak (a továbbiakban: 2019. június 7‑i határozat).

10      Ugyanezen a napon kelt levelükben a felperesek vitatták a 2019. június 7‑i határozatot.

11      A 2019. június 28‑i levéllel kiegészített, 2019. június 13‑i levelükben, amely számos olyan információt és dokumentumot tartalmazott, amelyeket nem nyújtottak be az eredeti részvételi jelentkezéssel együtt, a felperesek panaszt nyújtottak be a 2019. június 7‑i határozattal szemben, amely panaszban kérték az említett határozat végrehajtásának felfüggesztését és a szűkített listára való felvételüket.

12      E panaszt követően a közbeszerzési eljárást felülvizsgálat céljából felfüggesztették, amit a 2019. július 23‑i levélben az AresD(2019)NA/vk/4806398 referenciaszám alatt közöltek a felperesekkel.

13      A 2019. július 30‑i Ares(2019)4979920 referenciaszámú levélben (a továbbiakban: 2019. július 30‑i határozat) a Bizottság arról tájékoztatta a felpereseket, hogy egyrészt a 2019. június 7‑i határozatot a hirdetmény 17.2. pontjának c) alpontjában szereplő kiválasztási szempont egyértelműségének a hiánya miatt megsemmisítették, következésképpen törölték a kiválasztási szempontokat, másrészt pedig, hogy a részvételi jelentkezésüket ismét elutasították. E tekintetben a 2019. július 30‑i határozatban jelezték, hogy a felperesek 2019. május 6‑ig előírt határidőn belül benyújtott részvételi jelentkezésének újraértékelését követően megállapítást nyert, hogy az többek között semmilyen bizonyítékot nem tartalmazott arra vonatkozóan, hogy eleget tettek az e hirdetmény 17.2. pontjának a) alpontjában említett műszaki és szakmai alkalmasságra vonatkozó szempontoknak.

14      A Bizottság ugyanezen a napon Ares (20189)4980092 referenciaszám alatt egy másik levelet küldött a konzorcium vezető tagjának, amelynek tartalma szinte megegyezett a 2019. július 30‑i határozat tartalmával.

15      A 2019. augusztus 2‑i levéllel kiegészített, 2019. augusztus 1‑jei levelükben a felperesek panaszt nyújtottak be a 2019. július 30‑i határozattal szemben, és kérték a közbeszerzési eljárás felfüggesztését.

16      A 2019. augusztus 7‑i Ares(2019)5134299 referenciaszámú levélben arról tájékoztatták a felpereseket, hogy az előválogatást fenntartják, és hogy a közbeszerzési eljárás bármely újabb felfüggesztését elutasítják.

17      2019. október 18‑án a szerződést véglegesen az Engineering Dobersek GmbH, Hamon Thermal Europe SA und RJM Corporation (EC) Limited konzorciumnak ítélték oda (a továbbiakban: 2019. október 18‑i határozat).

 Az eljárás és a felek kérelmei

18      A Törvényszék Hivatalához 2019. július 25‑én benyújtott keresetlevelükkel a felperesek megindították a jelen keresetet.

19      Keresetlevelükben a felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

–        semmisítse meg a 2019. június 7‑i határozatot;

–        adjon helyt a tanúvallomás útján történő bizonyításfelvétel iránti kérelemnek.

20      A Törvényszék Hivatalához 2019. augusztus 2‑án benyújtott külön beadványukban a felperesek a Törvényszék eljárási szabályzatának 86. cikke alapján azt kérték, hogy kiigazíthassák a keresetlevelet annak érdekében, hogy keresetük a 2019. július 30‑i határozatra, és többé ne a 2019. június 7‑i határozatra vonatkozzon.

21      A Bizottság a felperesek kiigazítási beadványára adandó válaszra kitűzött határidőn belül nem nyújtott be észrevételeket.

22      A Törvényszék Hivatalához 2019. augusztus 7‑én benyújtott külön beadványukban a felperesek az EUMSZ 278. cikk és az eljárási szabályzat 156. cikke alapján ideiglenes intézkedés iránti kérelmet nyújtottak be, amely lényegében a 2019. július 30‑i határozat végrehajtásának a felfüggesztésére, valamint a közbeszerzési eljárás felfüggesztésére irányult.

23      A 2019. szeptember 13‑i Intering és társai kontra Bizottság végzésben (T‑525/19 R, nem tették közzé, EU:T:2019:606) a Törvényszék elnöke elutasította az ideiglenes intézkedés iránti említett kérelmet, a költségekről pedig nem határozott.

24      A Törvényszék Hivatalához 2019. október 9‑én benyújtott külön beadványukban a felperesek az EUMSZ 278. cikk és az eljárási szabályzat 156. cikke alapján újabb ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztettek elő, amely lényegében a 2019. július 30‑i határozat végrehajtásának a felfüggesztésére, valamint a közbeszerzési eljárás felfüggesztésére irányult.

25      A 2019. november 11‑i Intering és társai kontra Bizottság végzésben (T‑525/19 R II, nem tették közzé, EU:T:2019:787) a Törvényszék elutasította a felperesek ideiglenes intézkedés iránti említett kérelmét, a költségekről pedig nem határozott.

26      2019. október 8‑án a Bizottság ellenkérelmet nyújtott be a Törvényszék Hivatalához.

27      A Bizottság az ellenkérelemben azt kéri, hogy a Törvényszék:

–        utasítsa el a keresetet;

–        utasítsa el a felperesek tanúvallomás iránti kérelmét;

–        a felpereseket kötelezze a költségek viselésére.

28      2019. december 4‑én a felperesek választ nyújtottak be a Törvényszék Hivatalához.

29      Válaszukban a felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

–        a kiigazítási beadványnak megfelelően hozzon határozatot;

–        semmisítse meg a 2019. október 18‑i határozatot;

–        adjon helyt a tanúvallomás útján történő bizonyításfelvétel iránti kérelemnek;

–        a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

30      2020. március 27‑én a Bizottság viszonválaszt nyújtott be a Törvényszék Hivatalához.

31      Viszonválaszában a Bizottság lényegében azt kéri a Törvényszéktől, hogy az ellenkérelemben előterjesztett kérelmeknek megfelelően határozzon, és utasítsa el a 2019. október 18‑i határozat megsemmisítése iránti kérelmet.

32      A Törvényszék (első tanács) az eljárási szabályzat 106. cikkének (3) bekezdése alapján úgy határozott, hogy a keresetről az eljárás szóbeli szakaszának mellőzésével határoz.

 A jogkérdésről

 Az eljárási szabályzatnak az ellenkérelem benyújtásának a határidejére vonatkozó rendelkezéseinek a Bizottság általi állítólagos megsértéséről

33      Válaszukban a felperesek azt állítják, hogy a Bizottság nem az előírt határidőkön belül nyújtotta be az ellenkérelmet, és nem nyújtott be határidő‑hosszabbítás iránti kérelmet sem, így a felperesek kérhették volna, hogy a Törvényszék hozzon mulasztási határozatot, amit azonban nem tettek meg.

34      E tekintetben meg kell állapítani, hogy a felperesek ezen állítása egyrészt az ellenkérelem Törvényszék Hivatalához történő benyújtása időpontjának, másrészt pedig annak a felpereseknek való kézbesítése időpontjának az összetévesztéséből ered.

35      Az iratokból ugyanis kitűnik, hogy a keresetlevelet a Törvényszéknek az eljárási iratoknak az e‑Curia alkalmazáson keresztül történő benyújtásáról és kézbesítéséről szóló, 2018. július 11‑i határozata 6. cikkének megfelelően 2019. július 29‑én kézbesítették a Bizottságnak, és hogy az ellenkérelmet 2019. október 8‑én nyújtották be a Törvényszékhez. Az ellenkérelmet tehát az eljárási szabályzat 81. cikkének (1) bekezdésében előírt és az ugyanezen szabályzat 60. cikke alapján a távolságra tekintettel meghosszabbított, két hónapos határidőn belül nyújtották be a Törvényszék Hivatalához.

36      Annak, hogy az említett ellenkérelmet e határidőt követően kézbesítették a felpereseknek, semmiféle hatása nincs arra, hogy azt az eljárási szabályzat vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően nyújtották be a Törvényszék Hivatalához. Az eljárás írásbeli szakaszát tehát helyesen folytatták.

37      A fentiekre tekintettel el kell utasítani a felperesek azon érvét, miszerint a Bizottság figyelmen kívül hagyta az eljárási szabályzatnak az ellenkérelem benyújtására nyitva álló határidőre vonatkozó előírásait.

 A 2019. október 18i határozat megsemmisítése iránti kérelemről

38      Meg kell állapítani, hogy a keresetlevélben szereplő, a kiigazítási beadványt követően kiigazított kereseti kérelmek kizárólag a 2019. július 30‑i határozat megsemmisítésére irányulnak. A felperesek csak a válasz szakaszában kérték a 2019. október 18‑i határozat megsemmisítését.

39      Márpedig, feltételezve, hogy a felperesek a válasz keretében a 2019. október 18‑i határozat megsemmisítésére irányuló új keresetet kívántak indítani, elegendő emlékeztetni arra, hogy az Európai Unió Bírósága alapokmányának 21. cikke értelmében, amely ugyanezen alapokmány 53. cikke értelmében a Törvényszékre is alkalmazandó, a keresetet az Európai Unió Bírósága hivatalvezetőjének címzett keresetlevéllel, nem pedig – mint a jelen ügyben – valamely beadványnak egy, már folyamatban lévő eljárás keretében való benyújtásával kell megindítani.

40      Ezenkívül, abban az esetben, ha a felperesek egyszerűen módosítani kívánták volna kereseti kérelmeiket annak érdekében, hogy azok a 2019. október 18‑i határozatra is vonatkozzanak, emlékeztetni kell arra, hogy a felperes az eljárási szabályzat 76. cikke értelmében köteles meghatározni a jogvita tárgyát, a kereseti kérelmeit pedig az eljárást megindító iratban előterjeszteni. Noha ugyanezen szabályzat 84. cikkének (1) bekezdése azzal a feltétellel teszi lehetővé új jogalapnak az eljárás során való felhozatalát, ha az olyan jogi vagy ténybeli helyzetből származik, amely az eljárás során merült fel, azt nem lehet úgy értelmezni, hogy lehetővé teszi a felperes számára azt, hogy új kérelmekkel forduljon az uniós bírósághoz, és így módosítsa a jogvita tárgyát vagy a kereset jellegét (2019. november 7‑i Rose Vision kontra Bizottság ítélet, C‑346/18 P, nem tették közzé, EU:C:2019:939, 43. pont). Így, és az eljárási szabályzat 86. cikkében előírt körülményekre is figyelemmel, kizárólag az eljárást megindító keresetlevélben előadott kérelmek vehetők figyelembe, és a kereset megalapozottságát kizárólag az eljárást megindító keresetlevélben foglalt kereseti kérelmek alapján kell vizsgálni (2015. október 21‑i Petco Animal Supplies Stores kontra OHIM – Gutiérrez Ariza [PETCO] ítélet, T‑664/13, EU:T:2015:791, 25. pont; 2017. november 8‑i De Nicola kontra az Európai Unió Bírósága, T‑99/16, nem tették közzé, EU:T:2017:790, 28. pont).

41      Meg kell tehát vizsgálni, hogy a 2019. október 18‑i határozat megsemmisítése iránti kérelem az eljárási szabályzat 86. cikkében említett körülmények körébe tartozik‑e. E rendelkezés (1) bekezdése előírja, hogy ha a megsemmisíteni kért jogi aktus helyébe azonos tárgyú másik jogi aktus lép, vagy azt módosítja, a felperes az eljárás szóbeli szakaszának befejezését, illetve a Törvényszék azon határozatát megelőzően, hogy az eljárás szóbeli szakaszának mellőzésével határozzon, ezen új körülmény figyelembevétele érdekében kiigazíthatja a keresetlevelet.

42      Márpedig meg kell állapítani, hogy bár a 2019. október 18‑i határozatot a jelen kereset megindítását követően hozták, nem helyettesíti és nem is módosítja a 2019. július 30‑i határozatot.

43      Ennélfogva meg kell állapítani, hogy a felperesek nem hivatkozhatnak az eljárási szabályzat 86. cikkére annak érdekében, hogy a válasz szakaszában úgy módosíthassák kereseti kérelmeiket, hogy azok a 2019. október 18‑i határozatra is vonatkozzanak.

44      Ebből következik, hogy a 2019. október 18‑i határozat megsemmisítése iránti kérelem nyilvánvalóan elfogadhatatlan.

 A 2019. július 30i határozattal szemben indított keresetről

45      Emlékeztetni kell arra, hogy – amint a fenti 13. pontban szerepel – a 2019. július 30‑i határozatban a Bizottság arról tájékoztatta a felpereseket, hogy egyrészt a hirdetmény 17. 2. pontjának c) alpontjában szereplő kiválasztási szempont egyértelműségének hiánya miatt megsemmisíti a 2019. június 7‑i határozatot, másrészt pedig, hogy részvételi jelentkezésüket ismét elutasítja, mivel az semmiféle bizonyítékot nem tartalmazott arra vonatkozóan, hogy eleget tettek az e hirdetmény 17. 2. pontjának a) pontjában említett, műszaki és szakmai alkalmasságra vonatkozó szempontnak.

46      A 2019. július 30‑i határozat megsemmisítése iránti kérelmük alátámasztására a felperesek hét jogalapra hivatkoznak. Az első jogalap az átláthatóság, az arányosság és az egyenlő bánásmód elvének a megsértésén alapul, mivel a Bizottság nem tisztázta a felperesek által benyújtott dokumentumokkal kapcsolatos kétségeit. A második jogalap az átláthatóság és az arányosság elvének, valamint az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18‑i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2018. L 193., 1. o.; helyesbítés: HL 2019. L 60., 36. o.; a továbbiakban: költségvetési rendelet) rendelkezéseinek a megsértésén alapul, mivel a Bizottság elmulasztotta a felpereseknek a további közbeszerzési eljárásból való kizárását megindokolni, és nem tette lehetővé számukra, hogy hozzáférjenek a részletes értékelő jelentéshez és a szűkített listára felvett részvételre jelentkezők előnyeire és jellemzőire vonatkozó információkhoz. A harmadik jogalap azon általános elv megsértésén alapul, miszerint a közbeszerzési eljárás során egyáltalán nem lehet módosítani a közbeszerzési szerződés dokumentumait. A negyedik jogalap az IPA II Előcsatlakozási Támogatási Eszköz létrehozásáról szóló, 2014. március 11‑i 231/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2014. L 77., 11. o.) 5. cikke (1) és (2) bekezdésének, valamint a külső tevékenységek finanszírozására vonatkozó uniós eszközök végrehajtására vonatkozó közös szabályok és eljárások megállapításáról szóló, 2014. március 11‑i 236/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2014. L 77., 95. o.) 1. cikke (3) és (6) bekezdésének a megsértésén alapul, mivel megsértették a közbeszerzési jog általános elveit. Az ötödik jogalap a hirdetmény 17. pontját illetően „Az Európai Unió külső tevékenységeivel kapcsolatos közbeszerzési szerződések és támogatások – gyakorlati útmutató” című útmutató rendelkezéseinek a megsértésén alapul. A hatodik jogalap az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30‑i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 145., 43. o.) rendelkezéseinek a megsértésén alapul, mivel a Bizottság nem indokolta a felperesek további közbeszerzési eljárásból való kizárásáról szóló határozatát, és nem tette lehetővé számukra, hogy hozzáférjenek az értékelő jelentéshez és a szűkített listára felvett részvételre jelentkezők előnyeire és jellemzőire vonatkozó információkhoz. Végül a hetedik jogalap a hirdetmény 17.2. pontjának a) alpontjában említett, a Bizottság által helytelenül alkalmazott kiválasztási szempontok megsértésén alapul.

47      A jelen eljárás szempontjából először is a két részből álló harmadik jogalapot kell megvizsgálni.

48      Az első rész keretében a felperesek a költségvetési rendelet 166. cikke (2) bekezdésének első mondatára és 167. cikke (1) bekezdésének c) pontjára hivatkozva azt állítják, hogy a Bizottság megsértette azt az általános elvet, miszerint az ajánlati felhívás dokumentációját védeni kell az eljárás során bekövetkező bármely módosítással szemben, mivel a hirdetmény 17.2. pontjának c) alpontjában említett szempont figyelmen kívül hagyása következtében a részvételi jelentkezésüket olyan alszempontok és értelmezések alapján értékelték, amelyek tekintetében a szóban forgó dokumentumokban semmiféle rendelkezés nem szerepelt.

49      A második rész keretében a felperesek magát a kiválasztási eljárás lefolyását kérdőjelezik meg. A felperesek azt állítják, hogy azáltal, hogy az előválogatási eljárást olyan jelentős mértékben módosította, mint a hirdetmény 17.2. pontjának c) alpontjára vonatkozó kiválasztási szempont figyelmen kívül hagyása, a Bizottság olyan súlyosan sértette meg az egyenlő bánásmód elvét, hogy a közbeszerzési eljárást újra meg kellene indítani.

50      A Bizottság vitatja a felperesek érvelését.

51      A harmadik jogalap második részének elemzésével kell kezdeni.

52      E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a költségvetési rendelet 160. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a részben vagy egészben az uniós költségvetés által finanszírozott közbeszerzési szerződéseknek tiszteletben kell tartaniuk az átláthatóság, az arányosság, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvét.

53      Az ajánlattevőkkel szembeni egyenlő bánásmód elve, amelynek célja a közbeszerzési eljárásban részt vevő vállalkozások közötti egészséges és hatékony verseny kialakulásának elősegítése, különösen megköveteli, hogy valamennyi ajánlattevő azonos esélyekkel rendelkezzen mind az ajánlata összeállításakor, mind pedig annak elbírálásának időpontjában (lásd: 2005. november 24‑i ATI EAC e Viaggi di Maio és társai ítélet, C‑331/04, EU:C:2005:718, 22. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

54      Az egyenlő bánásmód ezen elve átláthatósági kötelezettséget is magában foglal annak érdekében, hogy lehetővé tegye ezen elv tiszteletben tartásának ellenőrzését (2002. december 12‑i Universale‑Bau és társai ítélet, C‑470/99, EU:C:2002:746, 91. pont).

55      Így a Bíróság kimondta, hogy a közbeszerzési szerződések tárgyát és odaítélésének szempontjait már azok odaítélési eljárásának kezdetétől egyértelműen meg kell határozni (2012. május 10‑i Bizottság kontra Hollandia ítélet, C‑368/10, EU:C:2012:284, 56. pont).

56      Ezenkívül az egyenlő bánásmód elve és a közbeszerzési eljárások átláthatóságának elve azt jelenti, hogy az ajánlatkérőknek az eljárás során mindvégig ugyanúgy kell értelmezniük az odaítélési szempontokat (lásd: 2001. október 18‑i SIAC Construction ítélet, C‑19/00, EU:C:2001:553, 43. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat), és még inkább azt, hogy az eljárás során nem módosíthatják az odaítélési szempontokat (2003. december 4‑i EVN és Wienstrom ítélet, C‑448/01, EU:C:2003:651, 93. pont).

57      Ebből következik, hogy a valamely odaítélési szempontra vonatkozó határozatnak az ajánlatkérő általi megsemmisítése esetén az ajánlatkérő e szempont figyelmen kívül hagyásával nem folytathatja jogszerűen a közbeszerzési eljárást anélkül, hogy ne sértené meg az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elvét, mivel ez a szóban forgó eljárásra alkalmazandó szempontok megváltoztatásához vezetne (lásd analógia útján: 2003. december 4‑i EVN és Wienstrom ítélet, C‑448/01, EU:C:2003:651, 94. pont).

58      Ezen ítélkezési gyakorlat mutatis mutandis alkalmazandó a kiválasztási szempontokra is.

59      Ugyanis, még ha a meghívásos eljárás első szakaszában alkalmazott kiválasztási szempontok objektívebbek is, mivel nem igényelnek súlyozást, az említett szempontok közbeszerzési eljárás során történő törlésének lehetnek következményei, és sértheti az egyenlő bánásmód elvét. Ily módon az ilyen törlés hatással van minden olyan részvételre jelentkezőre, aki részt vett a közbeszerzési eljárásban, és akit ezt követően azzal az indokkal zártak ki az eljárásból, hogy nem felelt meg annak a kiválasztási kritériumnak, amelyet később töröltek. Hasonlóképpen, az említett törlés bármely olyan potenciális részvételre jelentkező helyzetét érinti, aki különösen amiatt nem vett részt az ajánlati felhívásban, hogy úgy ítélte meg, hogy nem képes megfelelni annak a szempontnak, amelyet később a tudta nélkül töröltek.

60      Ennélfogva meg kell állapítani, hogy a Bizottság azáltal, hogy a hirdetmény 17.2. pontjának c) alpontjában említett szempontot törölte, miközben továbbra is folytatta a közbeszerzési eljárást, nem teljesítette az egyenlő bánásmód elvéből és az ebből következő átláthatósági kötelezettségből eredő, a Bíróságnak a fenti 53–57. pontban említett ítélkezési gyakorlatában értelmezett kötelezettségeit.

61      E megállapítást nem kérdőjelezheti meg a Bizottság azon érve, amely szerint a hirdetmény 17.2. pontjának c) alpontjában említett szempont törlése egyáltalán nem módosította e hirdetmény azon 17.2. pontjának a) alpontjára vonatkozó helyzetet, amelynek a felperesek általi nemteljesítése már azt eredményezte, hogy a felpereseket nem választották ki a 2019. június 7‑i határozatban.

62      Nem vélelmezhető ugyanis, hogy abban az esetben, ha a Bizottság véget vetett volna a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásnak, és ugyanezen szerződésre vonatkozóan új hirdetményt bocsátott volna ki, a hirdetmény 17.2. pontjának a) alpontjában foglalt szempontot változatlanul fenntartották volna. Az sem zárható ki, hogy a Bizottság a hirdetmény 17.2. pontjának c) alpontjában foglalt szempontot – bár világosabb megfogalmazásban – átvette volna.

63      Mindenesetre meg kell állapítani, hogy ilyen esetben a felperesek benyújthatták volna a Bizottságnak a 2019. június 28‑i levelükben szereplő azon információkat és dokumentumokat, amelyeket a 2019. július 30‑i határozathoz vezető eljárásban nem vettek figyelembe, mivel azokat a részvételi jelentkezések benyújtásának eredeti határidejét követően terjesztették elő. Ráadásul lehetőségük lett volna arra is, hogy további információkat és dokumentumokat nyújtsanak be. Így nem zárható ki, hogy a Bizottság egy új eljárás keretében és új bizonyítékok alapján megállapíthatta volna, hogy a felperesek valóban eleget tettek az új hirdetmény 17.2. pontjának a) alpontjában szereplő szempontnak, ha ezen utóbbit fenntartották volna.

64      A fentiek összességéből következik, hogy a harmadik jogalap második részének helyt kell adni.

65      Ebből következik, hogy a 2019. július 30‑i határozatot anélkül kell megsemmisíteni, hogy szükséges lenne megvizsgálni a harmadik jogalap első részét vagy a felperesek által felhozott többi jogalapot, vagy határozni kellene az általuk előterjesztett bizonyításfelvétel iránti kérelemről, amely a konzorcium vezető tagja valamely alkalmazottjának annak érdekében történő beidézésére vonatkozik, hogy bizonyítsák az ajánlati felhívás feltételei által megkövetelt mértékű tapasztalatát.

 A költségekről

66      Az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján a Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Mivel a Bizottság pervesztes lett, a felperesek kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.

A fenti indokok alapján

A TÖRVÉNYSZÉK (első tanács)

a következőképpen határozott:

1)      A Törvényszék az Intering Sh.p.knak, a Steinmüller Engineering GmbHnak, a Deling d.o.o. za proizvodnju, promet i uslugenak és a ZMVikom d.o.o. za proizvodnju, konstrukcije i montažunak a EuropeAid/140043/DH/WKS/XK ajánlati felhívásra vonatkozó meghívásos közbeszerzési eljárásba való részvételi jelentkezését elutasító, 2019. július 30i Ares(2019) 4979920 bizottsági határozatot megsemmisíti.

2)      A Törvényszék a keresetet az ezt meghaladó részében elutasítja.

3)      A Törvényszék a Bizottságot kötelezi a költségek viselésére, ideértve az ideiglenes intézkedés iránti eljárás költségeit is.

Kanninen

Porchia

Stancu

Kihirdetve Luxembourgban, a 2021. április 21‑i nyilvános ülésen.

Aláírások


*      Az eljárás nyelve: német.