T‑70/05. sz. ügy
Evropaïki Dynamiki – Proigmena Systimata Tilepikoinonion Pliroforikis kai Tilematikis AE
kontra
Agence européenne pour la sécurité maritime (EMSA)
„Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések – Az EMSA közbeszerzési eljárásai – Informatikai szolgáltatások nyújtása – Az ajánlat elutasítása – Megsemmisítés iránti kereset – A Törvényszék hatásköre – Az ajánlat nem megfelelő jellege – Egyenlő bánásmód – Az ajánlattételhez szükséges dokumentációban, illetve a hirdetményben megállapított odaítélési szempontok tiszteletben tartása – Az odaítélési szempontok alszempontjainak megállapítása – Nyilvánvaló mérlegelési hiba – Indokolási kötelezettség”
Az ítélet összefoglalása
1. Közösségi jog – Elvek – A hatékony bírói jogvédelemhez való jog
(EK 230. cikk; EUMSZ 263. cikk, első bekezdés)
2. Az Európai Közösségek közbeszerzési szerződései – Közbeszerzési eljárás – Az ajánlattevőkkel szembeni egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség
(1605/2002 tanácsi rendelet, 89. cikk, (1) bekezdés és 98. cikk, (1) bekezdés; 2342/2002 bizottsági rendelet, 143. cikk, (2) bekezdés)
3. Az Európai Közösségek közbeszerzési szerződései – Közbeszerzési eljárás – Szerződések odaítélése – Gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat – Odaítélési szempontok
(1605/2002 tanácsi rendelet, 97. cikk, (1) és (2) bekezdés; 2342/2002 bizottsági rendelet, 138. cikk, (2) és (3) bekezdés)
4. Az Európai Közösségek közbeszerzési szerződései – Közbeszerzési eljárás – Szerződések odaítélése – Gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat – Odaítélési szempontok
(1605/2002 tanácsi rendelet, 89. cikk, (1) bekezdés és 97. cikk; 2342/2002 bizottsági rendelet, 138. cikk, (3) bekezdés)
5. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – Közbeszerzési szerződés odaítélési eljárása keretében hozott, ajánlatot elutasító határozat
(EK 253. cikk; 1605/2002 tanácsi rendelet, 100. cikk, (2) bekezdés; 2342/2002 bizottsági rendelet, 149. cikk)
6. Az Európai Közösségek közbeszerzési szerződései – Közbeszerzési szerződés ajánlati felhívás alapján történő megkötése – Szerződések odaítélése
(2342/2002 bizottsági rendelet, 146. cikk, (1) bekezdés és 147. cikk, (3) bekezdés)
1. Az Európai Közösség jogközösség, és a Szerződés teljes jogorvoslati és eljárási rendszert hozott létre, melynek célja, hogy a Bíróságra ruházza az intézmények jogi aktusai jogszerűségének felülvizsgálatát. A Szerződés rendszerében nyitva áll a közvetlen kereset lehetősége az intézmények által hozott és joghatás kiváltására irányuló minden rendelkezéssel szemben.
Ennek megfelelően minden, harmadik személyekre joghatással járó olyan jogi aktussal szemben, amelyet valamely szerv – mint például az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (EMSA) – fogadott el, léteznie kell bírósági felülvizsgálatnak.
Igaz, az EMSA nem szerepel az EK 230. cikkben felsorolt intézmények között. Mindazonáltal az ilyen szervek hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy harmadik személyekre joghatással járó jogi aktusokat fogadjanak el, amely joghatás vitathatatlan, amikor közbeszerzési eljárásokban e szervek valamely ajánlattevő ajánlatát elutasító és a szerződést egy másik ajánlattevőnek odaítélő határozatokat hoznak. Egy jogközösségben ezért elfogadhatatlan, hogy az ilyen aktusokkal szemben egyáltalán ne létezzen bírósági felülvizsgálat.
Következésképpen az EMSA által közbeszerzési eljárások keretében hozott és harmadik személyekkel szemben joghatás kiváltására irányuló határozatok megtámadható jogi aktusnak minősülnek. E megállapítást ráadásul megerősíti az EUMSZ 263. cikk első bekezdése, amelynek értelmében az Európai Unió Bírósága megvizsgálja az Unió szervei vagy hivatalai által elfogadott, harmadik személyekre joghatással járó jogi aktusok jogszerűségét.
(vö. 64–67., 75. pont)
2. Az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési eljárás minden szakaszában köteles ügyelni az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartására, és következésképpen arra, hogy minden ajánlattevő esélyei egyenlőek legyenek. A Szerződés által előírt, torzulásmentes versenyre épülő rendszer csak akkor garantálható, ha biztosított a különböző gazdasági szereplők közötti esélyegyenlőség. Ezen elvre tekintettel, az ajánlattevő által postai úton benyújtott olyan ajánlatot, amely nem az adott hirdetményben szereplő követelményeknek megfelelően, azaz nem az előírt határidőn belül, postai bélyegző nélkül és az ajánlott küldeményként történő feladás bizonyítéka nélkül érkezik meg az ajánlatkérő szervhez, az ajánlatkérő szerv nem bonthatja fel és nem fogadhatja el, mivel hiteles postai bélyegző és az ajánlott küldeményként történő feladás bizonyítéka hiányában úgy kell tekinteni, hogy az ilyen ajánlatot az ajánlatkérő szerv a kézbesítése időpontjában kapta meg.
Az eljárási szabálytalanság csak akkor vonja maga után valamely határozat teljes vagy részleges megsemmisítését, ha megállapítható, hogy e szabálytalanság hiányában a közigazgatási eljárás más eredményre vezethetett volna, és következésképpen a megtámadott határozat tartalma más lehetett volna. Márpedig, ha a fent leírt feltételek mellett benyújtott ajánlat az, amelyet végül az ajánlatkérő szerv nyertesnek nyilvánít, a közigazgatási eljárás kizárólag más eredményre vezethetett volna, mivel az érintett ajánlatot az értékelő bizottság nem bírálta volna el, és az odaítélésről szóló határozat tartalma kizárólag más lehetett volna.
Egyébként, ha a szerződés‑odaítélési eljárás végén csak egy ajánlat marad, az ajánlatkérő szerv – mivel már nincs módja a szerződésnek az összességében legelőnyösebb ajánlatot benyújtó részére történő odaítélése céljából a különböző ajánlatok árait és jellemzőit összehasonlítani – nem köteles az egyetlen, részvételre alkalmasnak ítélt ajánlattevő részére odaítélni a szerződést, továbbá semmissé nyilváníthatja az ilyen közbeszerzési eljárást, és új ajánlati felhívást tehet közzé.
(vö. 85., 90., 92., 96., 99., 102–105. pont)
3. Ha a szerződés odaítélése az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján történik, az ajánlatkérő szerv az ajánlattételhez szükséges dokumentációban köteles meghatározni és ismertetni az ajánlatok tartalmának értékelését lehetővé tevő odaítélési szempontokat. Emellett e szempontoknak a költségvetési rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2342/2002 rendelet 138. cikkének (2) bekezdésével összhangban a szerződés tárgyát tekintve is indokoltnak kell lenniük. Ugyanezen rendelkezés (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő szervnek a hirdetményben vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban azt is pontosan ismertetnie kell, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásához alkalmazott egyes szempontokhoz milyen viszonylagos súlyt rendel. E rendelkezések célja, hogy az ajánlatok szerződés‑odaítélés céljából történő értékelése szakaszában biztosítsák az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elvének tiszteletben tartását.
E rendelkezések célja tehát az, hogy minden ésszerűen tájékozott és elvárható gondossággal eljáró ajánlattevő számára lehetővé tegye az odaítélési szempontok azonos módon történő értelmezését, továbbá lehetővé tegye számukra, hogy ebből következően az ajánlatukban szereplő feltételek kidolgozása során azonos esélyekkel rendelkezzenek.
Ha igaz is, hogy az ajánlatkérő szervek által alkalmazható szempontokat a végrehajtási rendelet 138. cikkének (2) bekezdése nem kimerítően sorolja fel, és hogy e rendelkezés ezáltal az ajánlatkérő szervre bízza, mely szerződés‑odaítélési szempontokat kívánja alkalmazni, ezzel együtt e választási lehetőség csak olyan szempontokra terjedhet ki, amelyek célja az összességében legelőnyösebb ajánlat megtalálása.
Ezenkívül az ajánlatkérő szerv által az összességében legelőnyösebb ajánlat meghatározásához alkalmazott szempontoknak nem kell feltétlenül mennyiségi jellegűnek vagy kizárólag az árra irányulónak lenniük. Még ha az ajánlattételhez szükséges dokumentáció tartalmaz is nem mennyiségben kifejezett szempontokat, az ilyen szempontok is alkalmazhatók objektíven és egységesen az ajánlatok összehasonlítása céljából, és egyértelműen relevánsak az összességében legelőnyösebb ajánlat meghatározását illetően.
(vö. 129–132. pont)
4. Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002 rendelet 97. cikke és a költségvetési rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2342/2002 rendelet 138. cikke (3) bekezdésének értelmében, ha a szerződést az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint ítélik oda, az ajánlatkérő szervnek az ajánlattételhez szükséges dokumentációban vagy a szerződési hirdetményben fel kell tüntetnie az alkalmazandó odaítélési szempontokat és azok súlyozását.
E rendelkezések a költségvetési rendelet 89. cikkének (1) bekezdésében foglalt, a gazdasági szereplőkkel szembeni egyenlő bánásmód és átláthatóság elveinek tükrében értelmezve megkövetelik, hogy a potenciális ajánlattevők az ajánlat elkészítésének időpontjában ismerjék az összességében legelőnyösebb ajánlat meghatározása során az ajánlatkérő által figyelembe vett összes szempontot és ezek relatív súlyát.
Ebből következik, hogy az ajánlatkérő szerv nem alkalmazhat az odaítélési szempontokon belül olyan alszempontokat, amelyeket nem ismertetett előzetesen az ajánlattevőkkel.
Ugyanakkor lehetséges, hogy az ajánlatkérő szerv az ajánlatok benyújtására rendelkezésre álló határidő lejártát követően határozza meg az előzetesen megállapított odaítélési szempontok alszempontjainak súlyszámát, amennyiben három feltétel teljesül, nevezetesen, hogy ez az utólagos meghatározás először is nem módosítja a szerződés odaítélésének az ajánlattételhez szükséges dokumentációban vagy a hirdetményben meghatározott szempontjait, másodszor, nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek ismerete az ajánlatok elkészítésének időpontjában befolyásolhatta volna azok elkészítését, és harmadszor, nem olyan szempontok figyelembevételével született meg, amelyek bármelyik ajánlattevőt hátrányosan megkülönböztethetik.
(vö. 145–148. pont)
5. Az ajánlatkérő szerv valamely ajánlatot elutasító határozatára vonatkozó indokolási kötelezettsége címén nem köteles vitát folytatni az ajánlattevő ajánlatának a nyertes ajánlathoz viszonyított előnyeiről.
Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002 rendelet 100. cikkének (2) bekezdéséből és a költségvetési rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2342/2002 rendelet 149. cikkéből kitűnik, hogy a közbeszerzési szerződések esetében az ajánlatkérő szerv teljesíti az indokolási kötelezettségét azáltal, ha először csupán arra szorítkozik, hogy haladéktalanul tájékoztat minden elutasított ajánlattevőt az ajánlata elutasításának indokairól, majd pedig azon ajánlattevőket, amelyek elfogadható ajánlatot nyújtottak be, kifejezett kérésükre – az írásbeli kérés kézhezvételétől számított tizenöt naptári napon belül – tájékoztatja a nyertes ajánlat jellemzőiről és viszonylagos előnyeiről, valamint közli velük a nyertes ajánlattevő nevét.
Ez az eljárási mód megfelel az EK 253. cikkben foglalt indokolási kötelezettség céljának, amely szerint világosan és egyértelműen kell megjeleníteni a jogi aktus szerzőjének érvelését oly módon, hogy ez egyrészt lehetővé tegye az érdekeltek számára, hogy jogaik érvényesítése érdekében a hozott intézkedés indokait megismerjék, másrészt lehetővé tegye a bíróság számára felülvizsgálati jogkörének gyakorlását.
Az indokolási kötelezettség tiszteletben tartását azon információelemek tükrében kell megítélni, amelyek egy adott keresetindításkor a felperes rendelkezésére állnak. Az indokolás követelményét az adott ügy körülményei tükrében kell megítélni, különösen a jogi aktus tartalmának, a felhozott indokok jellegének, és annak tükrében, hogy a címzetteknek és a jogi aktus által közvetlenül és személyükben érintett más személyeknek milyen érdekük fűződhet a magyarázatok megismeréséhez.
(vö. 166–171. pont)
6. Az ajánlati felhívás alapján történő szerződés‑odaítélésről szóló végső határozatot az ajánlatkérő szerv hozza meg az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002 rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2342/2002 rendelet 147. cikke (3) bekezdésének megfelelően.
A végrehajtási rendelet 146. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által szakvéleményadás céljára kijelölt értékelő bizottságnak a leendő szerződő félre vonatkozó javaslatát és e választás indokolását tartalmazó határozata csak kollektív jellegű lehet, mivel a bizottság egyes tagjai által készített értékeléseket a végső jelentésben összesítik. Ezért bármilyen, nyilvánvaló mérlegelési hiba fennállása mellett felhozott érv adott esetben csak az értékelő bizottság által elfogadott értékelő jelentés ellen irányulhat, mégpedig kizárólag abban az esetben, ha az ajánlatkérő szerv végső határozata ténylegesen e jelentésen alapszik.
(vö. 204–206. pont)