2010. szeptember 8-án benyújtott kereset - Dornbracht kontra Bizottság
(T-386/10. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Felperes: Aloys F. Dornbracht GmbH & Co. KG (Iserlohn, Németország) (képviselők: H. Janssen, T. Kapp és M. Franz ügyvédek)
Alperes: az Európai Bizottság
Kereseti kérelmek
A Törvényszék semmisítse meg a megtámadott határozatot a felperesre vonatkozó részében;
másodlagosan: a Törvényszék megfelelően csökkentse a megtámadott határozatban a felperessel szemben kiszabott bírságot;
a Törvényszék az alperest kötelezze az eljárási költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A felperes keresete a COMP/39092 - fürdőszoba-felszerelések ügyben 2010. június 23-án hozott C (2010) 4185 végleges bizottsági határozat ellen irányul. A megtámadott határozatban a Bizottság bírságot szabott ki a felperessel és más vállalkozásokkal szemben az EUMSZ 101. cikk, valamint az EGT-Megállapodás 53. cikkének megsértése miatt. A felperes - a Bizottság álláspontja szerint - folytatólagos megállapodásban vagy összehangolt magatartásban vett részt a fürdőszoba-felszerelések piacán Németországban és Ausztriában.
Keresete alátámasztására a felperes nyolc jogalapot hoz fel.
Első jogalapként a felperes az 1/2003 rendelet
1 23. cikke (2) bekezdésének megsértését kifogásolja, mivel az alperes számos, a felperes mellett szóló enyhítő körülményt nem vett figyelembe.
Második jogalapként a felperes az 1/2003 rendelet 23. cikke (3) bekezdésének megsértését kifogásolja, mivel az alperes azáltal, hogy ugyanezen rendelet 23. cikke (2) bekezdése második albekezdését tekinti felső határnak, nem képes a felperesnek felrótt jogsértés súlyát megítélni.
Továbbá a felperes harmadik jogalapként az egyenlő bánásmód követelményének megsértését hozza fel, mivel az alperes azáltal, hogy átalányösszegeket határozott meg, nem veszi figyelembe a felperes egyéni közrehatását a cselekményben.
A negyedik jogalap keretében a felperes előadja, hogy az alperes a bírságösszeg meghatározása során a jogsértést nem viszonyítja más általa elbírált ügyekben felmerült jogsértésekhez, és ezzel sérti az egyenlő bánásmód követelményét.
Ötödik jogalapként a felperes a bírságösszeg aránytalanságát kifogásolja, mivel az alperes nem vette figyelembe a felperes korlátozott teljesítőképességét.
A hatodik jogalap keretében előadja, hogy a megtámadott határozat a visszaható hatály tilalmába ütközik azáltal, hogy az alperes a bírságokat a 2006. évi bírságkiszabási iránymutatása
2 alapján számolta ki.
Hetedik jogalapként a felperes azt kifogásolja, hogy az 1/2003 rendelet 23. cikkének (3) bekezdése sérti a meghatározottság elvét.
Végül a felperes nyolcadik jogalapként felhozza, hogy a bírságkiszabás jogsértő, mivel az alperes a bírságot a bírságkiszabási iránymutatás alapján számolta ki, amely számára túl széles mérlegelési mozgásteret biztosít.
____________1 - A Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (H L 1., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. o.).2 - Iránymutatás az 1/2003/EK rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról (HL 2006. C 210., 2. o.).