Language of document : ECLI:EU:T:2010:111

A TÖRVÉNYSZÉK VÉGZÉSE (fellebbezési tanács)

2010. március 23.

T‑16/09. P. sz. ügy

Luigi Marcuccio

kontra

Európai Bizottság

„Fellebbezés – Közszolgálat – Tisztviselők – Kártérítési kérelem benyújtásának ésszerű határideje – Elkésettség – Részben nyilvánvalóan elfogadhatatlan, részben nyilvánvalóan megalapozatlan fellebbezés”

Tárgy: Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke (első tanács) F‑87/07. sz., Marcuccio kontra Bizottság ügyben 2008. november 4‑én hozott végzése (az EBHT‑ban még nem tették közzé) ellen benyújtott, e végzés hatályon kívül helyezése iránti fellebbezés.

Határozat: A Törvényszék a fellebbezést elutasítja. Luigi Marcuccio viseli a saját költségeit, valamint a Bizottság részéről a jelen eljárásban felmerült költségeket.

Összefoglaló

1.      Fellebbezés – Jogalapok – Az indokolás elégtelensége

(EK 225. cikk; a Bíróság alapokmánya, 36. cikk és 53. cikk, első bekezdés)

2.      Tisztviselők – Kereset – A személyzeti szabályzat 90. cikkének (1) bekezdése szerinti kérelem

(EK 236. cikk; személyzeti szabályzat, 90. cikk, (1) bekezdés)

3.      Tisztviselők – Kereset – Határidők – Intézményhez intézett kártérítési kérelem

(EK 236. cikk; a Bíróság alapokmánya, 46. cikk; személyzeti szabályzat, 90. cikk)

4.      Tisztviselők – Kereset – Határidők – Intézményhez intézett kártérítési kérelem – Ésszerű határidő betartása – Értékelési szempontok

(a Bíróság alapokmánya, 46. cikk; személyzeti szabályzat, 90. cikk)

5.      Eljárás – Az eljárási iratok elfogadhatósága – Az irat benyújtásakor való értékelés

(A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 121. cikk)

6.      Eljárás – Keresetindítási határidők – A keresetlevél ajánlott küldeményként történő kézbesítése – A határidő múlását megindító kézbesítési időpont

(A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 39. cikk, 1. §, és 100. cikk, 1. §, első bekezdés, 2. §, harmadik bekezdés, és 3. §)

1.      Az indokolási kötelezettség alapján a Közszolgálati Törvényszék nem köteles olyan magyarázatot adni, amely egyenként és kimerítően követi a felek által előadott összes érvet, és az indokolás lehet közvetett is, amennyiben lehetővé teszi az érdekelt felek számára, hogy megismerjék érvelésük Közszolgálati Törvényszék általi elutasításának okait, és lehetővé teszi a Törvényszék számára a felülvizsgálat elvégzését.

(lásd a 21. és 38. pontot)

Hivatkozás: a Bíróság C‑294/00. P., C‑205/00. P., C‑211/00. P., C‑213/00. P., C‑217/00. P. és C‑219/00. P. sz., Aalborg Portland és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 2004. január 7‑én hozott ítéletének (EBHT 2004., I‑123. o.) 372. pontja; a Bíróság C‑167/06. P. sz., Komninou és társai kontra Bizottság ügyben 2007. október 25‑én hozott ítéletének 22. pontja; a Bíróság C‑385/07. P. sz., Der Grüne Punkt – Duales System Deutschland kontra Bizottság ügyben 2009. július 16‑án hozott ítéletének (EBHT 2009., I‑6155. o.) 114. pontja.

2.      Ha a valamely intézmény és a tőle függő viszonyban álló vagy állt tisztviselő közötti, kártérítés iránti jogvita a felek közötti munkaviszonyból ered, akkor e jogvita az EK 236. cikknek, és a személyzeti szabályzat 90. és 91. cikkének hatálya alá tartozik.

Az a körülmény, hogy az EK 236. cikk és a személyzeti szabályzat 90. cikke semmiféle határidőt nem szab a kártérítési kérelem benyújtására, nem teszi jogellenessé annak megkövetelését, hogy az ilyen kérelmet ésszerű határidőn belül nyújtsák be. E rendelkezések alkalmazására ugyanis – különösen a kártérítési kérelem esetében – a közösségi jog általános elveinek, így a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvének tiszteletben tartása mellett kell történnie. Márpedig ezen általános elvek nem teszik lehetővé, hogy a jogi szöveg hallgatása esetén az intézmények és a természetes vagy jogi személyek bármiféle időbeli korlát nélkül felléphessenek, kockáztatva ezzel többek között a kialakult jogi helyzetek stabilitásának veszélybe kerülését, hanem megkövetelik az ésszerű határidő tiszteletben tartását.

Így a Közösség által az alkalmazottaival fennálló kapcsolata keretében okozott kár alapjául szolgáló körülmények ésszerű határidőn túli vitatása érinti a Közösségek és azok alkalmazottai közötti jogviszonyt, és időben túlságosan távoli körülményekhez kapcsolódó kiadásokat ró a közösségi költségvetésre. A jogbiztonság elve tehát megköveteli, hogy a Közösség által a velük fennálló kapcsolata keretében okozott kár megtérítése iránti kérelmet ésszerű határidőn belül nyújtsák be.

(lásd a 32–35. pontot)

Hivatkozás: az Elsőfokú Bíróság T‑281/01. sz., Huygens kontra Bizottság ügyben 2004. július 6‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2004., I‑A‑203. o. és II‑903. o.) 47. pontja; az Elsőfokú Bíróság T‑45/01. sz., Sanders és társai kontra Bizottság ügyben 2004. október 5‑én hozott ítéletének (EBHT 2004., II‑3315. o.) 59. pontja; az Elsőfokú Bíróság T‑144/02. sz., Eagle és társai kontra Bizottság ügyben 2004. október 5‑én hozott ítéletének (EBHT 2004., II‑3381. o.) 57. és 62. pontja; az Elsőfokú Bíróság T‑114/08. P. sz., Marcuccio kontra Bizottság ügyben 2009. június 26‑án hozott ítéletének (az EBHT‑ban még nem tették közzé).12. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

3.      Ha a valamely intézmény és a tőle függő viszonyban álló vagy állt tisztviselő közötti, kártérítés iránti jogvita a felek közötti munkaviszonyból ered, akkor e jogvita az EK 236. cikknek, nem pedig a Bíróság alapokmánya 46. cikkének hatálya alá tartozik. Az ezen utóbbi rendelkezésben előírt ötéves elévülési idő tehát nem képezi a szóban forgó keresetindítási határidő ésszerű jellege mérlegelésének szempontját, hanem legfeljebb az e mérlegelés során figyelembe veendő összehasonlítási tényező, mivel ezen elévülési idő a Közösséggel szemben indított kártérítési keresetek esetében a jogbiztonság biztosítására is hivatott. Ebből következően az a körülmény, hogy valamely kérelmet a kifogásolt helyzetről való tudomásszerzést követő öt éven belül nyújtottak be, nem elegendő annak megállapításához, hogy az említett kérelmet ésszerű időn belül terjesztették elő.

(lásd a 37. pontot)

Hivatkozás: a fent hivatkozott Eagle és társai kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 68. pontja; a fent hivatkozott Marcuccio kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 12. pontja.

4.      A kártérítési kereset megindítására nyitva álló határidő meghatározása jogkérdés. Amennyiben az alkalmazandó szabályozás nem ír elő határidőt az intézmény és a tőle függő viszonyban álló tisztviselő közötti munkaviszonyból eredő károk megtérítése iránti kérelem megindítására, az említett kérelmet ésszerű határidőn belül kell benyújtani, amely határidő megállapítása a körülmények mérlegelése alapján történik. E tekintetben a Közszolgálati Törvényszék önállóan megállapítja és mérlegeli a releváns tényeket, eltekintve azok elferdítésének esetétől, ezt követően azokat az ésszerű határidő tiszteletben tartása elvének figyelembe vételével jogilag értékeli, a Törvényszék ellenőrzése mellett.

(lásd a 39. pontot)

Hivatkozás: a fent hivatkozott Marcuccio kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 27. pontja.

5.      Az eljárási szabályokat általában a hatálybalépésükkor folyamatban lévő valamennyi jogvitára alkalmazni kell. Emellett valamely kereset elfogadhatóságát annak benyújtása időpontjában kell értékelni, és más eljárási cselekmények elfogadhatóságát is azok megtételének időpontjában kell mérlegelni. Ebből következően a Közszolgálati Törvényszék hivatalához 2007. november 1‑je után benyújtott ellenkérelem elfogadhatóságát a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzatának rendelkezései alapján kell elbírálni, amely rendelkezések ezen eljárási szabályzat 121. cikke alapján 2007. november 1‑jén léptek hatályba.

(lásd az 59. pontot)

Hivatkozás: a Bíróság 212/80–217/80. sz., Meridionale Industria Salumi és társai egyesített ügyekben 1981. november 12‑én hozott ítéletének (EBHT 1981., 2735. o.) 9. pontja; a Bíróság 50/84. sz., Bensider és társai kontra Bizottság ügyben 1984. november 27‑én hozott ítéletének (EBHT 1984., 3991. o.) 8. pontja; az Elsőfokú Bíróság T‑42/96. sz., Eyckeler & Malt kontra Bizottság ügyben 1998. február 19‑én hozott ítéletének (EBHT 1998., II‑401. o.) 55. pontja; az Elsőfokú Bíróság T‑236/00. R. II. sz., Stauner és társai kontra Parlament és Bizottság egyesített ügyekben 2001. október 8‑án hozott végzésének (EBHT 2001., II‑2943. o.) 49. pontja; az Elsőfokú Bíróság T‑25/04. sz., González y Díez kontra Bizottság ügyben 2007. szeptember 12‑én hozott ítéletének (EBHT 2007., II‑3121. o.) 58. pontja; az Elsőfokú Bíróság T‑229/02. sz., PKK kontra Tanács ügyben 2008. április 3‑án hozott ítéletének (az EBHT‑ban nem tették közzé) 30. pontja.

6.      Amennyiben a keresetlevél alperes részére történő kézbesítését a Közszolgálati Törvényszék hivatala ajánlott postai küldemény útján végzi, a határidő múlását megindító kézbesítési időpont azon időpont, amikor az említett fél a neki címzett ajánlott küldemény átvételét elismerte.

(lásd a 63. és 64. pontot)

Hivatkozás: a Bíróság C‑442/03. P. és C‑471/03. P. sz., P & O European Ferries (Vizcaya) és Diputación Foral de Vizcaya kontra Bizottság egyesített ügyekben 2006. június 1‑jén hozott ítéletének (EBHT 2006., I‑4845. o.) 26. pontja.