T‑282/06. sz. ügy

Sun Chemical Group BV és társai

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

„Verseny – Összefonódások – A tinta előállítására, valamint egyéb alkalmazásokhoz használt fenyőgyanták és rokon vegyi anyagok európai piaca – Valamely összefonódást a közös piaccal, valamint az EGT‑Megállapodással összeegyeztethetőnek nyilvánító határozat – A horizontális összefonódások értékeléséről szóló iránymutatás – Piaci részesedés és az összefonódás mértéke – Nem összehangolt hatások – Összehangolt hatások – Indokolási kötelezettség”

Az ítélet összefoglalása

1.      Verseny – Összefonódások – A Bizottság által végzett vizsgálat – A közös piaccal való összeegyeztethetőség értékelése – A bizottsági iránymutatás betartása

(139/2004 tanácsi rendelet, 2. cikk; 2004/C 31/03 bizottsági közlemény)

2.      Verseny – Összefonódások – A közös piaccal való összeegyeztethetőség értékelése – Kollektív erőfölény létrejöttének kockázata – Értékelési szempontok

(139/2004 tanácsi rendelet, 2. cikk; 2004/C 31/03 bizottsági közlemény, 19–21. pont)

3.      Verseny – Összefonódások – A közös piaccal való összeegyeztethetőség értékelése

(139/2004, tanácsi rendelet, 2. cikk)

4.      Verseny – Összefonódások – A közös piaccal való összeegyeztethetőség értékelése

1.      A Bizottságot kötik az összefonódások ellenőrzése területén általa kibocsátott iránymutatások, feltéve hogy nem térnek el a Szerződés rendelkezéseitől és az összefonódás‑ellenőrzési rendelettől.

Az iránymutatás nem követeli meg minden esetben a benne említett összes tényező vizsgálatát, mivel a Bizottság mérlegelési jogkörrel rendelkezik, amely lehetővé teszi számára, hogy bizonyos tényezőket figyelembe vegyen, illetve ne vegyen figyelembe, és nem köteles pontos indokolást adni az összefonódás néhány olyan szempontjának értékelését illetően, amely nyilvánvalóan nem kapcsolódik a tárgyhoz, nem bír jelentőséggel, vagy egyértelműen másodlagos az utóbbi értékeléséhez.

A közösségi bíróságnak az összefonódás‑ellenőrzési rendelet által a Bizottságra ruházott mérlegelési jogkör gyakorlása körében végzett összetett gazdasági értékelés feletti felügyelete az eljárási és az indokolásra vonatkozó szabályok betartásának, valamint a tények tárgyi pontosságának, a nyilvánvaló mérlegelési hiba, valamint a hatáskörrel való visszaélés hiányának ellenőrzésére korlátozódik. E tekintetben a közösségi bíróságnak nem csupán a hivatkozott bizonyítékok tárgyi valószerűségét, megbízhatóságát és következetességét kell vizsgálnia, hanem azt is ellenőriznie kell, hogy a bizonyítékok tartalmazzák‑e az adott összetett helyzet értékeléséhez figyelembe veendő összes adatot, valamint hogy e bizonyítékok alátámasztják‑e a belőlük levont következtetéseket. Tehát az Elsőfokú Bíróság általi felülvizsgálat nem korlátozódik pusztán annak megállapítására, hogy a Bizottság figyelembe vette‑e az iránymutatásban az összefonódás versenyre gyakorolt hatásának értékelésével kapcsolatban jelentőséggel bíróként említett elemeket. Az Elsőfokú Bíróságnak a felülvizsgálat során azt is vizsgálnia kell, hogy a Bizottság valamely esetleges mulasztása alkalmas lehet‑e a megállapításának megkérdőjelezésére.

(vö. 55., 57–58., 60–61. pont)

2.      Míg a kollektív erőfölény kockázatának igazolása érdekében szükséges a jelentős kollektív piaci részesedés fennállásának megállapítása, önmagában a jelentős kollektív piaci részesedés nem elegendő annak bizonyítására, hogy ezen erőfölény fennáll, mivel szükséges továbbá, hogy a piaci feltételek kollektív erőfölény kialakulásához vezethessenek. Az erőfölényes helyzet fennállását eseti alapon kell tehát értékelni, figyelemmel a konkrét ügy körülményeire. Egyébként a horizontális összefonódások értékelésére vonatkozóan a Bizottság által elfogadott iránymutatás 21. pontjának második mondata kimondja, hogy az iránymutatás 19–21. pontjában meghatározott koncentrációs küszöbértékek túllépése nem vezet versenyjogi aggályok létének vélelmezéséhez. Ugyanakkor minél nagyobb mértékű e küszöbértékek túllépése, az értékek annál inkább jelzik a versenyjogi aggályokat.

(vö. 126., 136., 138. pont)

3.      Nem szükséges, hogy az összefonódás eredményeképpen létrejövő vállalkozás valamennyi vevője képes legyen az előbbi versenyellenes magatartásának visszaszorítására, és az összes megrendelésüket más szállítóknak adják. Ugyanis azon lehetőségük, hogy megrendeléseik jelentős részét alternatív szállítóknak adják, az összefonódás eredményeképpen létrejövő vállalkozás olyan veszteségeivel fenyeget, amelyek kellően jelentős mértékűnek tekinthetők ahhoz, hogy az említett vállalkozást visszatartsák az ilyen stratégia követésétől.

(vö. 171., 214. pont)

4.      Amennyiben valamely alapanyag rendelkezésre állása vagy annak hiánya ugyanolyan hatással bír az érintett termék valamennyi előállítója tekintetében, beleértve az összefonódás eredményeképpen létrejövő vállalkozást, csak az lehetne kihatással a versenyre, ha az összefonódásban részt vevő felek versenytársaiknál kedvezőbb hozzáféréssel rendelkeznének.

(vö. 182–183. pont)